Enteriőr trendek az ókortól napjainkig
Milyen lesz a cukrászdák belső tere 10-20 év múlva? Nos, ezzel nem foglalkoznak elhivatott jövőkutatók, annyi biztos, hogy a finom tortáknak és más süteményeknek nem tud majd ellenállni akkor sem az emberiség.
történelem
A nemzet stadionja
„Ha az az erkély mesélni tudna…” – múltidézés a Népstadionban
És hát az a gyep, az a szép, zöld gyep. Sztorik tucatjai lódulnak meg, s milyen érdekes, hogy a gólok, az atlétikai világcsúcsok, a gyepre építhető, parkettás kosárlabdapálya fölemlegetése mellett előjönnek a Népstadion életét meghatározó speciális történetek. Amikor X vagy Y elvtárs átnyúlt a szakemberek feje fölött, és a szénakupacok között kellett edzést tartani. Vagy amikor a pártközpontból soron kívüli locsolást rendeltek el, és estére megjött az eső.
Marco Rossi és a futballtörténelem
Milyen volt az, amikor a Squadra Azzurát magyar kapitány irányította?
Marco Rossinak nincsenek magyar gyökerei, de mentalitásával, őszintén nyitott személyiségével, lelkesedésével, soha ki nem hűlő hitével hamar belopta magát a magyar futballszerető társadalom szívébe, talán nem túlzás, hogy ma csapatával ő a magyar futball szinonimája.
A Völgység fővárosa
Bonyhád - Bonnhard
Becslések szerint ma a Bonyhádon élők harminc százalékának vannak német gyökerei. Sokak számára fontos a város helyi németséghez köthető múltja és jelene, és az utóbbi évtizedekben felmutatott eredményei alapján egészen biztosan bizakodóan tekinthet a jövőbe.
Sörténelem
Időrendben a nemes nedűről
A chicagói sörlázadást az váltotta ki, hogy a város új polgármestere – korát messze megelőzve – szesztilalmat írt elő a vasárnapokra. A város akkori, harmincezres lakosságának 71%-át adták ki az írek és a németek. Mindkét nép szépen ivott, a németeknek saját serfőzdéik is voltak. Nem törődtek a rendelettel, de a hatóságok erősködtek. A sörisszák a nyilvánvalóan idióta rendeletet vissza akarták vonatni, szó szót követett a bíróságon, azután a husángok vették át a főszerepet.
Franciák, Fiola, szenvedély
Avagy magyar sikerek a francia futballban
Az egységes francia bajnokság indulásakor az első és a második osztályban 50 magyar állt a klubok alkalmazásában.
Interjú Munkácsi Imrével
Az NQV főszerkesztő-helyettese szakadatlanul bővíti a tudását
Napilapos, hetilapos újságíróként, szerkesztőként a „Hazudni nem szabad” egymondatos deáki sajtótörvény-tervezetet tekintettem hitvallásomnak. Mivel ma is újságírónak (és szerkesztőnek) tartom magam, még, ha a munkám jellege meg is változott, ez a vezérelvem most is.
Bevezetés a disznótorba
Egy kalákában előadott, archaikus műveletsor
Magyarország a Monarchia utolsó két évtizedében Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztő nagyhatalma volt. A disznóhús ma is a legmeghatározóbb ételünk, az egy főre jutó éves fogyasztás eléri a 25 kilogrammot fejenként, ami a teljes húsfogyasztásunk több mint 40%-a. Összehasonlításképp a marhahúsból és halból mintegy 3-3 kilogrammnyit eszünk meg egy évben…
Magyarkert: a nyugalom szigete, ahol hazánk térképén sétálhatunk
Egy első látogatás története
Tökéletes helyszín arra, hogy felfedezzük hazánkat, hiszen az ideérkező vendégek nemcsak láthatják, hanem be is járhatják Magyarországot. Itt nincsenek makettek – mindent növényekből hoztak létre.
Magyarok kenyere
Történeti áttekintés
Kenyeres nemzet lévén, a közvélekedés szerint a kenyér „ősidők óta” a magyarok népélelme, elmaradhatatlan része a főúri, polgári, munkás és paraszt élelmezésnek.
A kertek történetétől a történeti kertekig
Egyre több történeti kert, park kapja vissza eredeti alakját
A középkori kolostorkertek nemcsak a szerzetesek gyümölccsel, zöldséggel és gyógynövényekkel való ellátását szolgálták, s nem csak a borokhoz, sörökhöz, pálinkákhoz és teákhoz nélkülözhetetlen alapanyagokat biztosították, hanem arra is alkalmasak voltak, hogy a Bibliához vagy a szentek életéhez kapcsolódó növények nevelésével sajátos szakrális tartalmakat fejezzenek ki.
Világhírű malmaink
Gabonánk a világ élvonalában
1910-ben a Magyar Királyságnak épp akkora volt a malomipari kapacitása, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. Odaát Minneapolis, Európában Budapest volt a malomipar fővárosa.