Oldal kiválasztása

A Kárpát-medence egész területe, kivéve a Kárpátok bérceit, alkalmas szőlőtermesztésre. Tegyük hozzá, a Földön mintegy 220 ország van, ebből 70-ben foglalkoznak szőlővel és borkészítéssel. A mi klímánk nem csak lehetővé teszi, hogy számtalan gyümölcs teremjen, hanem nagyon sok esetben kihozza a gyümölcsben rejlő képességeket. A talaj, a napsütéses órák száma, a nedvesség (csapadék és páratartalom), valamint a termesztési kultúra együttese lehetővé teszi, hogy ízes, lédús, szép savszerkezetű gyümölcsök szülessenek a kertekben. A magyar pálinkakultúra vagy csodálatos lekvárjaink ezrede pontosan fejezi ki ezt a gazdagságot.

A szőlő ennek a pazar sokféleségnek az egyik eleme. Egyrészt azzal, hogy ma csak a trianoni határokon belül több mint száznegyven fajtából készül bor, másrészt azzal, hogy nálunk a világ bármelyik fajtája megterem, termést hoz, és lehetőséget ad a bor készítésére. A tempranillót külön, tehát fajtaborként kevesen ismerhetik, mert elterjedésének legismertebb területén, a Rioja borvidéken szinte kizárólag házasításokban szerepel, ugyanakkor ez a fajta adja a nagy, tanninban, alkoholban és gyümölcsökben gazdag, jól és hosszan érlelhető, a jó fát igencsak kedvelő, gazdag ízvilágú, fűszeres illatú cuvée-k gerincét. Analógiaként említem, hogy a cabernet sauvignon is a legritkább esetben jelenik meg szólóban a Bordeaux-i borvidéken.

Gere Attila műhelyéből a 2017-es évjáratú tempranillo érhető el. Színe feketébe hajlóan mélylilás árnyalatú. Illatában aszalt meggy, szilva, fekete bogyósok, pörkölt vanília és keleti fűszerek, pici mineralitás érhető tetten. Szájban rengeteg vörös húsú gyümölcs, kerek tannin és hordófűszerek érezhetők. Attila ezzel mutatja meg, hogy ha föl lehet éleszteni egy réges-régi fajtát, a fekete járdoványt, akkor át lehet igazolni hozzánk egy hispán fajtát is.

Gere-féle tempranillo

Gondoljuk meg, három évtizede szinte semmit sem tudtunk a pinot noirról, húsz éve még csak ízlelgettük a syrah szót, és azóta mindkettő rendesen beépült. Ki tudja, merre visz a végzet…

*

A kiemelt kép: A Clos la Plana szőlészet tempranillo ültetvénye (Spanyolország, Katalónia, Penedes)

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Meggypiros mezben
Mi, svábok
Ópusztaszer hazavár