Oldal kiválasztása

Czeroczki Zoltánt elsősorban nagykereskedőként ismerik a horgászok. Szegedi és hódmezővásárhelyi boltjuk kínálata minden horgászati cikket lefed, 1982 óta tartó működésük lépésről lépésről hozta meg számukra a bővülést és a mai, stabil piaci helyzetüket. Czero Fishing Team néven 2010-ben saját márkás termékekkel rukkoltak elő, köztük az örök garanciás minőségi horgászbotokkal. Saját termékeik száma eléri a kétezret, köztük 1500 saját cikkszámmal rendelkezik.

Mégis, bármikor találkozunk Czeroczki Zoltánnal, leginkább egy elkötelezett horgászt ismerhetünk meg, aki az ágazat helyzetéről naprakész információkkal rendelkezik. Felelősséggel és aggodalommal beszél a horgászat minden apró mozzanatáról. Sőt, olyannyira komolyan vette a társadalmi szerepvállalást, hogy még a parlamenti választásokon is elindult 2014-ben, céljaként a Horgászpárt 12 pontjának megvalósítását tűzte ki.

Az egyik legfontosabb téma számára a 3 botos horgászat, amelyet a szegedi boltjuk bejáratánál hatalmas falfestménnyel népszerűsítenek. Aki nem elhivatott pecás, az keveset hallhatott a problémáról. 1978-ig működött a 3 botos horgászat, utána betiltották. Azaz innentől kezdve egyszerre csak két bottal mehettünk ki kedvenc tavunkra. „Három bottal párhuzamosan többféle csalit lehet használni, míg két botnál cserélni kell” – említi az egyik érvet a visszaállításért. A Hódmezővásárhelyi Horgász Egyesület tagjaként kezdeményezte a téma megvitatását, majd a szavazás során a 305 jelöltből 300-an mellette voksoltak. Czeroczki Zoltán, azaz Czero úgy látja, a horgászok akarnak három bottal pecázni. A központban mégsem ment át az ügy, és a megyei vezetés sem támogatta. Majd a Sporthorgász című újság megírta, hogy a tagszervezetek nem támogatják a három botos horgászatot.

Menyhárt József Szolnokról indította el mozgalmát, amely végül Magyar Horgászok és Természetbarátok Pártja néven párttá is alakult. Olyan erős társadalmi háttér volt mögöttük, hogy minden körzetben tudtak jelöltet állítani. Czero bár nem lépett be a pártba, elindult a listán egyéni jelöltként. Azt mondja, a Horgászpárt 12 pontja ma is aktuális, köztük természetesen a 3 botos horgászat. Vagy olyan kérdések, mint a halászati eszközök birtoklása, amelyek nincsenek szabályozva. Hiszen bárkinek a birtokában lehet ilyen eszköz. Czero szerint a lőfegyverekkel szükséges egy kategóriába helyezni a halászati eszközöket. Beszerzésük engedélyköteles, illegális tartása bűncselekmény kéne legyen. „Ezzel elejét vehetnénk a feketén történő halászatnak, most csak akkor van büntetés, ha elkapjuk őket. De sokszor nehéz őket elkapni, mert éjszaka »dolgoznak«. A jogszabályok megváltoztatása viszont igazi visszatartó erő lenne.”

A Horgászpárt bizakodását egy váratlan törvénymódosítás törte ketté. Kihirdették, hogy a választás napjának kiírásakor az induló párt már be kell legyen jegyezve. Ennek a feltételnek viszont nem feleltek meg. Hogy a törvénymódosítás a Horgászpárt bontakozó szárnyait kívánta-e letörni, azt nem tudjuk. Ugyanakkor éppen ebben az időben történtek kardinális változások a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség – a szerk.) környékén. „2014-ben a MOHOSZ a szétesés szélén állt. Sorra váltak ki a tagszervezetek. Ekkor a mostani elnök, Szűcs Lajos vezetésével elkezdték rendbe hozni a szervezetet. A minisztérium átadta nekik a halgazdasági jog kiadását, így tehermentesítették magukat rengeteg pályázat elbírálásától, és megkerülhetetlen tényezővé tették a MOHOSZ-t. A kivált tagszervezetek mindegyike visszalépett” – emlékszik vissza az átalakuló időkre Czero. Így érthetően nem állt érdekében a kormányzatnak egy MOHOSZ-tól független és esetleg a horgászok nagyszámú társadalmi bázisát maga mögé állító önálló párt elindulása a parlamenti választásokon. A Horgászpártot így kizárták a választásról. Czero azért így is elindult – a Magyar Gazdaság Párt fogadta be őt és horgásztársait –, de a jelöltjeik 80-90%-a visszalépett, így nem maradt esélyük az áttörésre.

Czeroczki Zoltán alapszakmája kőműves, építőipari technikusként, majd művezetőként dolgozott a ’70-es években. Sőt, építésvezető rangig vitte, olyannyira, hogy miniszteri kitüntetést is kapott egy Budaörsön elvégzett nagy munka után. Az egyik építkezésen azonban egy tragikus esemény megfordította Czero életét. Egy halálos baleset után eldöntötte, hogy 50-100 ember munkájáért nem akar felelősséget vállalni, ahol önhibáján kívül kerülhet rendkívül nehéz helyzetekbe. Felfüggesztett büntetéssel megúszta. Eldöntötte, hogy horgászboltos lesz. Régi, szenvedélyes pecás volt. A Tisza árterében kivágták a kőrisfát, abból csináltak botot, így kezdte valamikor… A halat is szerette az egész család, szegedi gyerekként megtanulta szakértelemmel készíteni a finom halételeket. Azóta egy hódmezősávárhelyi focicsapatot szponzorál, nagy sikere van, amikor harcsát főz nekik.

Az 1982-es kezdés egy 17 négyzetméteres garázsban indult Hódmezővásárhelyen. Egy Trabantja volt, és 120 ezer forintja. A horgászat viszont már akkor is népszerű hobbinak számított, Hódmezővásárhelyen 1700-1800 fős tagsággal rendelkezett az egyesület, Szegeden 4-5000 fős táboruk volt. „Ekkoriban hiánykereskedelem folyt, a 120 ezer forintot forgattam, de nem tudtam eleget vásárolni. A beszerzési forrást a két állami cég jelentette… S aztán Markóczi Józsi Csepelen, ő segített az indulásban. Lengyelországból hoztunk be cuccokat, később orosz termékekhez is hozzájutottunk, Józsinak jó kapcsolatai voltak Tökölön az orosz katonákkal. Rendes áron vettünk mindent, de így is el tudtuk adni, akkora volt a hiány” – tekint vissza Czero a ’80-as évek világára.

A vásárhelyi boltot megtartották, s az évek alatt a szomszédos garázsokkal bővítették. A tevékenységük fő iránya azonban átkerült Szegedre, a Cserepes sori piacra. 23 évet töltöttek a piacon, a bódéjukban. „A piacon versengtek a helyekre a kereskedők. A vevők 6 órától egymást taposták, annyian voltak. Egy-egy nap akár tízezer ember is megfordult itt. Amikor meg akarták szüntetni a piacot, tüntettünk sokan ellene Szegeden a Széchenyi téren. A horgászcuccok mellett egy időben műszaki terméket is árultunk, a szerb háború alatt pedig még élesztőt és WC-papírt is tartottunk, idejöttek vásárolni a határ túloldaláról. Lengyelek, románok, ukránok, szerbek, cigányok mindannyian voltak itt” – meséli Czero a piac virágkorának éveit. Ma már ebből semmit sem láthatunk, a piac elvesztette korábbi forgalmát és miliőjét. Czeroék áttették székhelyüket a piaccal szemközti telephelyre, ahol kulturált környezetben, tágas bemutatóteremmel és eladótérrel fogadják a vevőiket. 2007-ben vásárolták meg, 2009-ben nyitottak ki, ezzel végleg lezárva a piacos évtizedeket.

Néhány évig a Shimano kiemelt partnere volt a cégük, majd a vezetőségváltás után megszakadt a jó kapcsolat. Keresve a piaci továbblépés lehetőségét, Czero egy kereskedőtársával nagyobb útra szánta el magát, Kínába repült egy szakmai kiállításra. Ekkor született meg a saját márkás termékcsalád ötlete, amit 2010-ben indítottak útjára, a kínai együttműködésre építve. A Czero Fishing Team Kínában gyártott termékei eleinte aprócikkek voltak, majd a piaci igények alapján folyamatosan bővítettek. Így jutottak el a mintegy 2000 saját termékig. „A mostani trendek a minőség felé mennek. A saját horgászbotjainkat már ez alapján fejlesztettük ki. Botban csúcstechnológiát készítünk, és lefedjük a teljes kínálatot. A kínai partnerünk minden országból egy partnert enged be, amihez nem elég a pénz, bizonyítani kell a szaktudást, csak igazi horgászt engednek be. A partnerünk rugalmasan viszonyul a magyar viszonyokhoz, hiszen mi nem tudunk óriási mennyiséget rendelni, a minimum rendelési tételek alatt kezdtük el a gyártást. Viszont örök garanciát adunk a vevőinknek, amiken időnként bukunk, de más formában nyerünk rajta. Ezzel tudunk versenyben maradni a kínai internetes forgalommal, ami egyre inkább valós veszélyt jelent a piacon” – festi le a mai helyzetet a cégvezető.

Ahogy fia, ifjabb Czeroczki Zoltán visszaemlékszik, előtte „csak” nyaranta, de 21 éve nap mint nap itt van velük. Nemcsak az üzletet viszi tovább, hanem a szakértelmet és a horgászszenvedélyt is magába szívta édesapjától. Terítőautójuk naponta viszi az árut viszonteladó partnereik felé, webáruházuk csomagküldő szolgálata szintén napi feladatot jelent. A szegedi és hódmezővásárhelyi boltjuk pedig magánszemélyeket és viszonteladókat egyaránt fogad, legutóbb épp egy horgász világbajnokkal futhattunk össze náluk.

Czero némi elégtételt érez, 41 év tiltás után 2019 januárjától engedélyezték újra a 3 botos horgászatot. A felhőtlen öröm azonban elmaradt, hiszen az engedély kiadását a „catch and release” szerelmesei élvezhetik. Azaz a hárombotos engedély kiváltása esetén egyetlen halat sem vihet haza a horgász, mindet vissza kell eressze a vízbe. „Valamit valamiért” – nyugtázza Czero ezt az ellentmondásos helyzetet. Úgy tippeli, hogy a félmilliós horgásztársadalomból ezerötszázan fognak élni ezzel a lehetőséggel. Továbbra sem érti, miért nem adják meg az engedélyt, hiszen a szabályozás többi része ugyanúgy vonatkozna a 3 bottal pecázókra is, a napi adagok, a halak hosszúsága, súlya így horgászati előnyt nem jelentene nekik.

Szóba kerül a kormorán kérdés. „Ez most a legnagyobb gond…” – mondja Czero. Sorolja a számokat, milyen pusztításokat végez a nagytestű madár. „Télvíz idején 30-40 ezer kormorán van az országban. A napi fogyasztásuk 0,5-1 kg hal. Országosan 15 000 kg halat esznek meg egy nap, ami az éves telepítése egy halgazdaságnak. Annyit esznek, hogy időnként nem bírnak felszállni. Volt, hogy egy 40 cm-s márnát evett meg.” A megoldás a riasztás, gyérítés, kilövés, amire a törvény lehetőséget ad. „A probléma az, hogy nem mindenhol tartják ezt be, a gyakorlatban sok helyen nem alkalmazzák” – osztja meg a helyi tapasztalatait mint gyakorló horgász.

A halászat természetes vizekről való kitiltását Czero támogatta, olyannyira, hogy az Országgyűlésben is felszólalt a horgász-halász szakmai napon. A némiképpen a kutya-macska kibékíthetetlen ellentétére emlékeztető horgász-halász vitában Czero a horgászokat képviseli. „A tilalmi időben mértéktelenül fogták a halat a halászok, ez okozta az ő halálukat, ami a törvényi szabályozáshoz vezetett. A mértéktelen rablást akarták megszüntetni” – állítja. „De most sincs ez így jól” – teszi hozzá. „Szegeden a halászcsárdákban nem kapni tiszai halat, a Balatonnál nem kapni balatoni halat” – világít rá Czero az érem másik oldalára.

Akárhogy is fog változni a helyzet, Czeroczki Zoltán elkötelezetten képviseli a magyar horgászatot, a halfogyasztás népszerűsítését, a horgászati és halászati szabályozások bővítését, s az egykori Horgászpárt 12 pontja szellemiségében kezét értőn s aggódva rajta tartja az ágazat ütőerén.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/biharizoltan/" target="_self">Bihari Zoltán</a>

Bihari Zoltán

szociológus, könyvkiadó, könyvterjesztő, a Nemzeti Értékek Könyvkiadó projektigazgatója

Legfrisebb bejegyzések

Meggypiros mezben
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Kebtanoda kutyasport egyesület