Oldal kiválasztása

A kertek történetétől a történeti kertekig

Szerző: | 2021. június 03. | Kert | Címkék:

Az első kert a Paradicsom volt. A csodához vezető út egyik fontos állomása a Gecsemáné-kert. „Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, / Tarlott bokrai közt sárga levél zörög” – írja Berzsenyi. A kert életet, teret, igazodást, szemléletet ad.

Az ókori görög és római kert az életigenlés jelképe volt. Mind a reneszánsz, mind a barokk kert ide nyúlt vissza. A középkori kolostorkertek nemcsak a szerzetesek gyümölccsel, zöldséggel és gyógynövényekkel való ellátását szolgálták, s nem csak a borokhoz, sörökhöz, pálinkákhoz és teákhoz nélkülözhetetlen alapanyagokat biztosították, hanem arra is alkalmasak voltak, hogy a Bibliához vagy a szentek életéhez kapcsolódó növények nevelésével sajátos szakrális tartalmakat fejezzenek ki. Az ótestamentumi paradicsomkertre utaló szimbolikus jelentést hordozott alkalmanként a fallal körülvett „hortus conclusus” (zárt kert) képzőművészeti ábrázolása is.

„A profanizálódott reneszánsz kertekben ezzel szemben a hangsúly egyre inkább a gyakran távoli országokból hozott divatnövények, virágkülönlegességek szépségére, a kert tulajdonosának kényelmét szolgáló kerti építmények kialakítására tevődött át. Ez jellemezte a hazai reneszánsz fejedelmi és főúri kerteket is – Mátyás visegrádi palotájának hársfákkal beültetett teraszos függőkertjét, a királyi palota pergolákkal, halastavakkal, kerti házakkal díszített budai kertjeit, Báthori Miklós püspök váci palotájának elmélkedésre alkalmas sétáló utakkal, halastóval ékesített parkját stb. –, amelyekről ma már csak az egykori utazók, diplomaták, történetírók leírásaiból alkothatunk képet” – írja az artportál.

Nehéz kimondani, de a török berendezkedése gazdagította is a Kárpát-medencét. Mindenesetre színesebb, tartalmasabb lett a fürdő- és a kertkultúra. A hódoltság idején török közvetítéssel sok virág- és gyümölcsújdonság került Magyarországra. Részben ezzel függ össze, hogy a 16–17. században nálunk is elterjedt a délszaki növények nevelésére alkalmas narancsház (orangerie) építésének szokása. Bár az esztétikai igény dominanciája főként a főúri (pl. az Esterházyak galántai, lakompaki, fehéregyházi kastélyainak virágtáblás kertjét) és a főpapi rezidenciák díszkertjét jellemezte, az „illatos” virágoskertek az inkább a praktikumra, mint a fényűzésre törekvő, önellátó gazdaságokban is egyre nagyobb szerephez jutottak.

A török hatást megelőzte a Mátyás korában megmutatkozó itáliai, ami aztán a 16–17. századi hazai kertművészet további fejlődését szolgálta a császári és királyi területeken, így például Pozsonyban. Lippay György esztergomi érsek háromkötetes, metszetekkel illusztrált könyvben mutatta be (Posoni kert, 1664–67) a pozsonyi prímáskert elrendezését.

Franciakert

A 18. században Magyarországon is a mesterséges alakzatokat formázó nyírott fákkal, sövényekkel, szökőkutakkal, kaszkádokkal (mesterséges zuhatag, vízlépcsősor) díszített, mértanian szabályos, többnyire szimmetrikus elrendezésű barokk franciakertek létesítésének szokása terjedt el. Legjelentősebb hazai példája a fertődi Esterházy-kastély parkja, amelyet az 1720 körül emelt egykori vadászkastély átépítésével, kibővítésével párhuzamosan az 1760-as évek közepétől Esterházy (Fényes) Miklós herceg alakíttatott át. A szimmetrikus elrendezésű új tereket szobrokkal körülvett Diana-, Flóra-, Vénusz- és Nap-templommal (1767–68 körül), szökőkutakkal, mulatóházakkal, remetelakkal (1775), kínai pagodával és kaszkádokkal (1784–85) díszítették. A pompás kert azonban – bár néhány részlete az új európai kertművészeti törekvések hatására utal – szinte már elkészülésének időpontjában túlhaladottá, divatjamúlttá vált. Ahogy Esterházy Miklós halála (1790) után örökösei a kertet sorsára hagyták, s helyette a pompás angolkertjéről híressé vált kismartoni kastélyba tették át rezidenciájukat, úgy váltotta fel a 18. század végén az ország más részein is a franciakertek építésének szokását a természetességre törekvő szentimentális kertek, majd a klasszikus angolkertek (tájkertek) létesítéséé.

Angolkert

A franciakertek szimmetrikus, centrális elrendezését esetleges, véletlenszerű nézőpontok kialakítása váltotta fel. A természetesség, mesterkéletlenség érzését erősíthette a szikláról lezúduló vízesés vagy a dombok között csörgedező patak. A 19. század elején Magyarországon több mint kétszáz tájkert létesült. A martonvásári, az alcsúti, a hédervári, a kismartoni kastélykert vagy a budapesti Városliget és az Orczy-kert ma is őrzi az egykori angolkertek hangulatát. A kerttörténet iránt megélénkült európai és hazai tudományos érdeklődés hatására, ill. a 20. század második felében állami tulajdonba került kastélyok, kúriák rekonstrukciójával és turisztikai, művelődési stb. célú hasznosításával párhuzamosan az utóbbi időben egyre több történeti kert, park kapja vissza eredeti alakját.

A kertek reneszánszát ma már több száz kertészeti vállalkozás szolgálja. A Nemzeti Értékek Könyvkiadó ez év őszére jelenteti meg A szép magyar kert című albumát.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Meggypiros mezben
Patikák és patikusok