Oldal kiválasztása

Kazay Endre (Nagybánya, 1876Vértesacsa, 1923) gyógyszerész volt, és szakíró. Négykötetes gyógyszerészi lexikont írt, szerkesztett és adott ki. Még 25 éves sem volt, amikor szülővárosában kiadta ezt az enciklopédikus művet, amit még gyakornokként kezdett írni.

1897-ben gyógyszerész-gyakornoki vizsgát tett Kolozsvárott, majd a Budapesti Tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. Patikát vezetett előbb Ógyallán, azután Nagyszalontán, közben 1910-től 1915-ig a fővárosban a Galenus Gyógyszervegyészeti Gyár üzemvezetője volt, tanított a Drogista Szakiskolában, és a Gyógyszerészi Hetilap főmunkatársa lett, aztán bérbe vette a vaskohi (Bihar vármegyei) patikát, majd 1918-tól Vértesacsán mint tulajdonos működött haláláig. Több előadást tartott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület tudományos összejövetelein. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt. Cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben, a Magyar Chemiai Folyóiratban, az Időjárásban, a Természettudományi Közlönyben.

Kazay fő művéről így emlékezett meg 1987-ben az Orvosi Hetilapban Szállási Árpád: „… a századfordulón a város (t. i. Nagybánya) orvostörténeti csodát is produkált. Egy Kazay Endre nevű fiatalember 18 éves fővel beállt gyógyszerészgyakornoknak, s minden módszeres tanulás, iskolai képzés nélkül, a napi nem kevés teendői közepette összeállított egy négykötetes gyógyszerész lexikont, amely a kor követelményeinek kitűnően megfelelt. Azazhogy a címe megtévesztő. Gyógyszerészeti Lexicon – az összes gyógyszerészeti tudományok encyclopediája, nem fejezi ki a négy kötet valódi tartalmát, mert valójában sokkal több annál. Alfabetikus sorrendben nemcsak a gyógyszerek kémiai képletét, hatásmechanizmusát és gyógyászati indikációit közli, hanem egyben belgyógyászati kompendium és orvostörténeti enciklopédia. Abu Kazin (avagy Abulkaszim) arab sebészorvostól Semmelweis Ignácig minden jelentősebb orvos életrajzát megtaláljuk a drogok, képletek, betegségek és egyéb medicinális fogalmak meglepően szakszerű magyarázatai között.”

Nyilvánvaló zsenialitása ellenére nem futott be nagy karriert. „Kazay sorsa volt, hogy mindenki elismerte zsenialitását, sokoldalú tudása meglepő erkölcsi sikereket aratott, de segíteni a világon senki sem segített rajta. Otthagyták elpusztulni Vértesacsán, ebben a sárba vesző sváb faluban, ahol még egy közepes lateiner ember életnívójához szükséges anyagiakat sem tudta soha megkeresni. Amíg ezeket a gondolatokat végigéltem, magam pirultam el azok helyett, akik teli-szájjal szavalnak összetartásról, egységről, kollegialitásról, a munka értékeléséről és megbecsüléséről, de mialatt valamennyi nagyszájú ellátta magát patikajoggal, a klikkhez nem tartozó, szerény, feltűnést kerülő, tudós gyógyszerészt, Kazay Endrét itt hagyták elpusztulni” – írta Szász Tihamér 1940-ben a Gyógyszerészi Szemle hasábjain.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Meggypiros mezben
A nagy borkönyv
A nagy borkönyv