Oldal kiválasztása

„Nyáron a pincébe menekül az ember. Laptop, bor, pohár. Elindulnak a gondolatok.” – írta 2021 júliusában Dlusztus Imre. „Nyáron jó visszagondolni a télre, a tél / hangulataira. Télen meg fordítva, és / ez sem meglepő. (…) Szeretem az elmúló dolgokat az októberi estében. A ködöt a lámpafényben. / Talán ez lehet az oka, hogy nyáron / szívesen gondolok vissza a télre. (…) azt mindenképp szeretem, ahogy ilyenkor a télre gondolok.” – írta 1999-ben, Ami helyet című, hamisítatlan októberi hangulatot árasztó verseskötetében Borbély Szilárd. Az emlékezés helye és ideje végtére is nem a nyár, sem a tél, hanem az átmenetek évszaka, az ősz, amely mindig a legszebb, a legtisztesebb távolságra esik az emlékek tárgyától. A letisztult formák, a szüret ideje maga.

Szentpéteri Attila és Szentpéteri Attila (apa és fia) évek óta elkötelezetten és elmélyülten foglalkoznak a néró szőlőfajtával. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették ezt a kettős hasznosítású fajtát, de úgy is fogalmazhatok, hogy ez az egyetlen kék csemegeszőlő, amiből bor is készíthető. Ez a bőlevű, fűszeres zamatú fajta egészen magas savat ad, így a teljes beérés mellett is alkalmas arra, hogy rozét készítsenek belőle. Az érett alapanyag a rozékhoz képest komolyabb testet biztosít jó sok gyümölccsel, de maga a bor nem lesz nyúlós, mint a vörösbor melléktermékéből (a leeresztett léből) készülő dombvidéki rozék.

Bár ezen mintha már túlléptünk volna…

A témát és a bort Szentpéteriék tették le az asztalra, s velük együtt, de tőlük függetlenül Merfelsz Gábor is megmutatta, mit tud a fajta. Így találkozott Kiskőrös és Szekszárd, hozzáteszem, az én segítségemmel, hiszen országjárásom közepette én vittem a hírt oda és vissza.

A nérónak a pirosbogyós ízeken, zamatokon kívül van egy érintésnyi zöldséges, gombás tónusa, sőt egyszer kis kókusz, ánizs is tetten érhető volt. A néró minden esztendőben hoz egy kis újdonságot, igen sokoldalú fajta. Szentpéteriék öt éve gondoltak egy nagyot, és berakták a néró rozéjuk egy részét jól kiégetett barrique hordóba. Meghökkentő és izgalmas darab volt. Úgy tűnik, nem mondtak le sem a hordós érlelésről (és erjesztésről), sem az évjáratos rozé gondolatáról. A 2018-as évjáratból egy rész 500 literes új fahordóban érlelődött 13 hónapig.

Néró rozé

Apa és fia nagyon szép kékfrankos, valamint kadarka rozét is készítenek, és újabban a cabernet sauvignon is az érdeklődésük homlokterébe került. Ez az úri fajta sokáig és sok helyütt tabunak számított rozé megközelítésben, mert csúcsbornak, csúcsházasítások részének tekintették. A ’90-es évek elején csak Bárdos Benjámin vetemedett arra, hogy igen gyümölcsös rozét készítsen belőle, majd a Feind Borászat vágott bele a témába Balatonfőkajáron. Eléggé unortodox módon Koch Csaba is ráállt a cabernet sauvignon rozéra, és persze kis tételben a rozékirály, Dúzsi Tamás is megmutatta, hogy ez is megy neki.

Kis kitérő, ha már a cabernet sauvignon fajtánál járunk. A rendszerváltás után a kékszőlős vidékeken nagy tempóban terjedt el (bár jelen volt már a hetvenes évektől), és egy ideig mindent vitt. Nagy, erős, tanningazdag – és persze csersavas – sauvignonok jöttek ki, ráadásul a legtöbb presztízsházasítás is erre épült. Aztán – hála Istennek – fölfedezték a gazdák, hogy a franc komplexebb, éretten ízekben gazdagabb; hogy a syrah itthon is megáll a lábán, csak érteni kell; hogy a kékfrankos csodákra képes; hogy a kadarka legalább ennyi figyelmet érdemel; hogy hol is van a helye a pinot noirnak; és hogy a bikavéreket nem kell feltétlenül a sauvignon egysíkúságára (már elnézést) építeni.

Visszatérve témánkhoz: Szentpéteriék viszont emeltek a téten, a 2020-as évjáratban kijöttek a testes, hordós érlelésű, válogatott alapanyagból készülő cabernéróval, ami márkanév (lásd: Cabler: cabernet-ből készült siller Günzer Tamásnál), így helyesen: Cabernéró. (A szőlőfajták nevét az MTA helyesírási szabályai szerint nem írhatjuk nagy kezdőbetűvel, bármennyire is ezt tanítják a Kertészeti Egyetemen. A kutya kis kezdőbetű (szőlő), a puli is (kadarka), nincs mese.) Szóval a Cabernéró 70% sauvignon, 30% néró, telt, komplex bor, a rozék új stílusiránya.

Egészségünkre!

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Mi, svábok
Mi, svábok
Kebtanoda kutyasport egyesület