Oldal kiválasztása

Kr. e. 7. évezred. Kínában a Csang-dinasztia idejében rizsből, mézből és gyümölcsökből sörszerű italt erjesztenek.

Kr. e. 5. évezred. A sumérok régészeti leletekkel bizonyíthatóan foglalkoznak sörfőzéssel. Egyiptomban minden réteg készít magának (akkor még datolyával ízesített) sört.

Kr. e. 3. évezred. A kelták már ismerik a sört.

Kr. e. 2 évezred. Mezopotámiában szabályozzák a sörkészítést. Hammurapi a kar levágásával bünteti a hamisítót.

Kr. e. 1800. Az egyiptomiak már ismerik a sör élesztőit.

70. Plinius leírja a kelták rozmaringos ízesítésű sörét.

92. Tacitus beszámol arról, hogy a germánok, különösen a háziasszonyok ördögi ügyességgel főznek a borhoz hasonló hatású italt.

448. Priszkosz rétor keletrómai diplomata és történetíró beszámol arról, hogy Attila udvarában a hunok árpából és kölesből erjesztett italon élnek.

736. Németországban először a bajorországi Geisenfeldben említenek egy különleges árpalét.

8. század. A finnek alkalmazzák először a komlót a sör ízesítésére. A Kalevala is említi a komlózott sört. (A magyar komló az ótörök kumlay szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a Honfoglalás előtt ismertük a komlót. A szanszkrit sura az alapja sör szavunknak, amit valószínűleg török közvetítéssel ismertünk meg és vettünk át.)

„Árpából eredte sörnek, Komlóból a nemes nedvnek” – már Elias Lönnrot, a finn nemzeti eposz szerzője is megemlíti az 1833 és 1849 között íródó Kalevalában a söritalt (A kép forrása)

822. Nagy-Britanniában érseki hozzájárulással és adminisztrációhoz kötve engedélyezik a vészesen fogyó, vadon termő komló használatát a sörhöz. Mivel ez az ital a legegészségesebb és a főzés révén a legkevésbé fertőző, a szigetországban ekkorra eléri az évi 300 litert az éves fogyasztás személyenként.

Ua. Az észak-franciaországi Corbie apátságban a szerzeteseknek kötelezővé teszik, hogy minél több komlót gyűjtsenek.

9. század. Honfoglaló őseink már ismerik a sörkészítés tudományát. Bőrtömlőbe tették a kövek közt megőrölt gabonát, majd vízzel felöntve jól összerázták. Ezután „tüzes követ” tettek bele, hogy emeljék hőmérsékletét, később hozzáadták a komlót, forrásig melegítették, közben többször megrázva a hatalmas tömlőt. Majd vízbe merítették vagy lelocsolták, hogy lehűljön és megerjedjen.

993. Sörfőzési jogot kap a prágai várnegyedben található Brevnov kolostor.

1118-ban említik az első sörözőt a csehországi Brno-ban. A 12. században sorra nyílnak a sörözők és főzdék. A két legnagyobb központ Ceské Budejovice és Pilsen.

1040-ben a bajorországi Weihenstephan kolostorában megalakul az első kereskedelmi serfőzde. A szerzetesek „munkaköri leírásába” kerül a sörkészítés.

1152. A Pannonhalmi Apátsági Levéltárban őrzött forrás, egy végakarat szerint különleges szerepet kapott a sör: „serestor tartassék”.

1156-ban Barbarossa Frigyes német-római császár törvényt hoz a sör minőségét rontó serfőzők ellen.

1226-ban Miklós nádor intézkedik a Szent Márton napi adókról. Eszerint az apátsághoz tartozó minden faluhely egy vödör sört köteles adni a pannonhalmi apátságnak.

1268. IX. Lajos francia király törvénybe foglalja, hogy csak jó minőségű malátából és komlóból szabad sört készíteni.

1293. Megalakul az ausztriai Engelszell trappista apátságában a sörfőzde.

Az Engelszelli Apátság Gregorius söre (A kép forrása)

1308. Megalakul az első belga serfőző céh Bruges-ben. Liege: 1357; Brüsszel: 1365.

1348. Weimarban törvényt hoznak arra, hogy malátán és komlón kívül mást nem lehet használni a sör készítésekor.

Ua. Megnyílik az első osztrák sörfőzde Bécsben a Weidenstrassén.

1375-ben IV. Károly cseh király engedélyezi a pilzeni Dobrow kolostornak a sörgyártást. Ez a modern világ legrégebb óta folyamatosan működő sörüzeme.

1383. Münchenben megalakul a Löwenbrau sörfőzde, ami évszázadokig piacvezető Bajorországban.

1412. Megszületik az első komlózott ale Angliában.

1428-ban holland közvetítéssel debütálnak Nagy-Britanniában az első komlóültetvények (vadkomló korábban is termett).

1438-ban jegyzik fel először hivatalosan a kölni sörfőzőcéh tagjainak névsorát. Akkoriban a kölni sörfőzdében háromfajta sört főztek: a gruit-ot (füvekkel fűszerezett árpasört), komlósört (a mai kölsch elődjének tekinthető árpasört) és búzasört.

Gaffel Kölsch (Kölnben főtt sör)

1445. Egy Hoegaarden nevű faluban koriander és narancs ízesítéssel megszületik a fehér sör.

1476-ban Mátyás király az esküvőjére Bártfáról hozat sört. A felvidéki városokban számos sernevelde működik.

1489. Párizsban törvénnyel rögzítik, hogy a sör alapanyaga gabona, víz és komló. A biere (sör) kifejezés jön be a cervoise (ale) helyére.

1499. Megnyílik Prágában az U Fleku, a sörkultúra kocsmának álcázott temploma.

1516. Fél évezrede IV. Vilmos bajor herceg Ingolstadtban elrendeli a sörtisztasági törvényt. A törvény szerint csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni a sörkészítéshez. Amiben nincs árpamaláta, hanem búza vagy rozs, kötelezően felső erjesztésűnek kell lennie.

1540-ben a brit parlament engedélyezi a komló használatát a sörkészítésben.

1708-ban Sébastien Artois lett Louvinben a De Hoorn sörfőzde és fogadó sörfőző mestere. Kilenc év múlva a márka névadója lesz.

1710. Az angol parlament kötelezővé teszi a komló használatát a sör ízesítéséhez. Az ok prózai: úgy látták a képviselők, hogy a komlón keresztül tudják a legjobban megadóztatni a sörfőzőket.

1759. Sir Arthur Guiness megalapítja világhírűvé vált sörgyárát.

1796. Franz Anton Dreher Schwechatban létrehozza a sörgyárát, ami anyavállalata lesz a Kőbányán 1854-ben alapított sörüzemnek.

1810. Az első Oktoberfest. Persze akkor még nem tudják, hogy mit szerveztek, mivel ez a Lajos koronaherceg esküvője alkalmából megrendezett hatalmas ünnepség – rengeteg sörrel.

Üdvözlőlap az Oktoberfestről (A kép forrása)

1810-re 132 sörgyár működik az akkor még csak 7 milliós lakosságú Egyesült Államokban.

1839. A bajor Gabriel Sedlmayer sörfőző mester révén a Spaten Sörgyárban létrejön az első modern, nagyüzemi technológiával (gőzölés, pasztörizálás, fűtés, hűtés) főzött sör.

1842-ben Josef Groll főzőmester révén elindul azóta is sikeres útján a Pilzeni (Pilsner Urquell).

1844. Schmidt Péter (a Magyar Serfőző Céh alcéhmestere) létrehozza az első ipari méretű sörüzemet Kőbányán.

1855. április 21. A chicagói sörlázadást az váltotta ki, hogy a város új polgármestere – korát messze megelőzve – szesztilalmat írt elő a vasárnapokra. A város akkori, harmincezres lakosságának 71%-át adták ki az írek és a németek. Mindkét nép szépen ivott, a németeknek saját serfőzdéik is voltak. Nem törődtek a rendelettel, de a hatóságok erősködtek. A sörisszák a nyilvánvalóan idióta rendeletet vissza akarták vonatni, szó szót követett a bíróságon, azután a husángok vették át a főszerepet. A polgármester erősítést toborzott, a jogfosztott sörivók pedig megszállták a városközpontot. Végül népszavazásban egyeztek meg. A mai napig ez volt Illinois állam történetének legmagasabb részvételű referenduma a maga 75%-os részvételével. A túlnyomó többség a szabad sörivásra voksolt. A polgármester egy év múlva, a következő választáson megbukott.

1857-ben Pasteur beazonosítja az élesztő baktériumot, és kimondja, hogy ez felel az erjedésért. Foglalkozik a borkősavval is, így teljes joggal választják a Magyar Tudományos Akadémia tagjává.

1864. Gerard Adriaan Heineken Rotterdamban létrehozza a sörüzemét.

1869. Belgiumban 200 főzde összefogásával létrejön a Sörszövetség.

1872. Megalakul a Radeberger, az első pilzeni típusú sörgyár Németországban.

1876-ban Sapporóban megalakul Japán első sörgyára.

1886. A bajorországi Erdingben Johann Kienle létrehozza a weissbier igazodási pontját, az Erdingert.

1887. Az edukáció csúcsa Belgiumban. Megalakul az első iskola, ahol a sörfőzést oktatják. Még ebben az évben elindul a sörtudományos képzés a Louveni Katolikus Egyetemen, valamint megnyílik a Sörtudományi Intézet a flamand Gande városában.

Ua. Az ír származású Foster fivérek létrehozzák Ausztrália ma is meghatározó sörgyárát, a Foster’s-t.

1888. Zavargás tör ki Münchenben, mert csekély mértékben megemelték a sör árát. A feldühödött vendégek jogos haragjukat sörözők bútorzatán vezették le.

Ua. Otto Bemberg német üzletember Buenos Airesben létrehozza a Quilmes sörgyárat. Az argentin labdarúgó-válogatott első számú támogatójának számító gigacég ma a hazai piac háromnegyedét látja el sörrel.

1890. Spanyol közvetítéssel a Fülöp-szigeteken, Manilában megalakul Ázsia első számú sörgyára, a San Miguel. 1963-tól Kínában is gyártanak.

1894. 231 sörgyár működik Dániában. 91 liter a fejenkénti éves fogyasztás.

1895-ben Johannesburgban megalakul a South African Breweries (SAB), a világ meghatározó sörkonszernje.

1900. Belgium a világ élén. Évi 202 liter az éves sörfogyasztás fejenként. 3 223 söröző fogadja a vendégeket, a főzdék éves termelése 14 617 000 hektoliter.

A belgák legősibb söre, a Lambic

1910. Párizsban, a francia borkultúra fellegvárában már 60 söröző működik.

1914. Magyarországon 69 sörgyár üzemel. Az éves termelés 3 millió hektoliter. 16 liter/fő az éves fogyasztás. Borban ekkor 70 liter fölött iszik a magyar.

1919 óta egész Németországban kötelező érvényű a sörtisztasági törvény.

1920. Az Egyesült Államokban a szesztilalom miatt 700-ról 50-re csökken a főzdék száma. Hivatalosan mindegyik exportra termel.

1928. Megszületik az első belga pils, a Cristal.

1929. Indonéziában a Heineken létrehozza az első kereskedelmi sörgyárat.

1933. Trianon egyik hatása: 2 liter/fő az éves sörfogyasztásunk.

Csíki Sör: 1540 óta

1960. Csehszlovákiában és Lengyelországban orvosi receptre lehet sört vásárolni vesekövességben szenvedő betegeknek.

1963. Angliában eltörlik a házi serfőzés tilalmát.

1970-es évek: Magyarországon megfordulnak az arányok, a sörök 90%-a palackos. A fogyasztás eléri a 100 litert fejenként, a Kádár-korban állandósul a sörhiány. A bor kevésbé jól fogy, 35 liter/fő az adag.

1973-tól Nagy-Britanniában negyedévente megjelenik a Brewery History című magazin.

1976. Franciaországban győzelemre áll a bor. Mindössze 23 főzde működik, szemben az 1910-ben megszámlált 2 827-tel.

1979. Az Egyesült Államokban is legális a házi serfőzés.

1988. Belgiumi központtal megalakul az Interbrew konszern (Stella Artois, Bass, Beck’s, Boddingtons, Hoegaarden, Labbat, Leffe, Staropramen).

1989. A Guiness bevezeti a nitrogéngázzal csapolt sört.

1990-es évek: Magyarországon külföldi kézbe kerülnek az állami (korábban államosított) sörgyárak.

1996. A Colorado állambeli Vail városában megrendezik a sörök első világbajnokságát. 250 sörgyár több mint 600 söre verseng.

2005. Megvalósul egy férfiálom Ausztriában: megnyílik az első, 20 köbméter sört tartalmazó uszoda a tiroli Starkenberg Sörházban, ami egy kastélyban található.

2011. Az első főzdefeszttel zászlót bont a magyar sörforradalom.

2012. Belgiumban az éves sörtermelés 18 751 008 hektoliter, de ennek 62,32%-a export. A fejenkénti éves sörfogyasztás immár mindössze 74 liter.

Ua. Az állam liberalizálja a házi sörfőzést hazánkban. Évi ezer literig adómentes a tevékenység.

Kézműves sör Békésszentandrásról

2016. A belga sört az UNESCO felveszi a kulturális világörökségek közé.

2017. Az Egyesült Államokban 3 500 kisüzemi serfőzde működik.

Ua. Megjelenik A jó magyar sör című album.

2021. A sikerre való tekintettel megjelenik A sör 2.0 című könyv.

 

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Kebtanoda kutyasport egyesület