Erdélyi, székely felmenőire büszke a Rozsnyai család. Legnevesebb tagja mégis Szabadszálláson született, majd a Partiumban élve alkotott maradandót. Rozsnyay Mátyás (1833–1895) katonatiszti pályát választott magának, de 1848-ban a forradalmi események hatására elhagyta a bécsújhelyi katonai akadémiát. 1855-ben szerzett gyógyszerész képesítést. Előbb Szegeden, majd Kecskeméten, azután Zombán dolgozott patikusként. A sorsa Aradra vezérelte, ahol 1874-ben Szarka Jánostól megvette a Szentháromság Patikát.
Ezután két évtizedig a szellemi élet központja lett ez a hely. Nagyon sok patikussegéd kapott Rozsnyaytól életre szóló muníciót. Arad város közéletének központi alakja volt. A nevéhez fűződik az íztelen kinin előállítása, így a lázcsillapítót cukorka formájában már gyermekeknek is adhatták. Laboratóriumában tintát, szobaparkett-mázat, fémtisztító kenőcsöt fejlesztett, s mindezeket értékesítette is. Fényképészeti labort is üzemeltetett.
Rozsnyay Mátyás emléktáblája Aradon
Magyarországon a sakk már akkor népszerű játék volt, de hiányzott a magyar nyelvű könyv. Rozsnyay megírta és megteremtette a sportág műszavait. A Vasárnapi Újságban hetente közzétett írásaival megteremtette a sakkfeladvány műfaját.
Rozsnyay Mátyás és Burián Teréz házasságából hat gyermek született, két fiú és négy leány. Kálmán fiuk 1869-ben jött világra Zombán, s apja halála után ő vette át az aradi patika vezetését. Aranka lányuk 1870-ben született, később Remetey-Fülöpp Dezső gyógyszerész felesége lett. Az ő fiúgyermekük, Remetey-Fülöpp Tibor szintén gyógyszerészként dolgozott, leghosszabban Debrecenben. Jolán 1872-ben született, és Kálmán Ferenc aradi járásbíró felesége lett. Az ő gyermekük, Kálmán Lajos nagyapja nyomdokain ugyancsak patikusként működött. József 1873-ban jött világra, gyógyszerészi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte.
*
