A 14. században élt Szerecsen Jakab Pádua (Padova) szülötte volt. Kereskedőként vetődött hazánkba, majd itt is ragadt, királyi szolgálatba állt.
1352-ben pécsi és szerémi kamaraispán, majd három évtizedig harmincadispán, tulajdonképpen az állami pénzügyek irányítója, egy ideig a pénzverési nyereség kezelője volt. I. Lajos királytól adriai szigeteket, Somogy vármegyei birtokot kapott. Felesége Libercsei János Hont vármegyei birtokos nemes leánya, Margit volt. Utódai beolvadtak a magyar nemességbe.
Hogy mit keres Jakab a híres gyógyszerészek között? Mert főállásban Nagy Lajos király udvari gyógyszerészeként szolgált, aki a hosszúra nyúló középkor kivételezettjeként az egyetlen polgári személy volt, akinek arcképével több mint egy évtizeden keresztül ékesítettek fémpénzt. A korszak gyógyszerészei gyakran jeleskedtek orvosként vagy fűszerkereskedőként, Jakab így vált ismertté. Nehezen pótolhatóvá pedig azzal, hogy gyógyítás közben szerteágazó üzleti információiról is beszámolt a királynak.
Befolyására jellemző, hogy Nagy Lajos uralkodásának (1342–1382) utolsó évtizedében kizárólag szerecsenfejes dénárokat bocsájtottak ki.