Oldal kiválasztása

Magyarkert: a nyugalom szigete, ahol hazánk térképén sétálhatunk

Szerző: | 2021. június 13. | Kert | Címkék:

Horvátországnál léptük át a határt Szalontai Tündével, majd pár perc alatt felsétáltunk a Balatonig, benéztünk a Tihanyi-félszigetre, s átugrottunk egy kicsit a Velencei-tóhoz is. Útközben megcsodáltuk a Bakony és a Vértes vonulatát, majd a Mátrán keresztül megcéloztuk a Nyírséget. Ez természetesen nem egy fikció leírása, hanem első látogatásom története a Magyarkertbe, mely Európa legnagyobb mérethelyes domborzati és vízrajzi makettjének számít. Területe megközelítőleg 30 hektár, épített kertje pedig 9,3 hektáros.

Az idén tízéves botanikus kert Jakabszálláson található, a Bugaci Nemzeti Park területe mellett. (GPS: É 46.74272°, K 19.57219°). Kialakításához – első körben – 1200 köbméter követ és kavicsot, 22 000 négyzetméter geotextíliát, 8000 négyzetméter tófóliát és több tonna fűmagot használtak fel. Megálmodói 12 kilométernyi új turistautat, 35 km-es öntözőrendszert, 79 000 négyzetméter fűfelületet és nyolc kutat hoztak létre, valamint 10 000 vízinövényt is ide telepítettek. A projekt 444 millió forintból valósult meg, s 50 000 köbméter földmunkát igényelt. Magyarország 1:1000 méretarányú gigantikus „élő terepasztalán” egy méter egy kilométer a „valóságban”. A vízrajzi területek 1:500 és 1:250 méretarányosak.

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…”

Tökéletes helyszín arra, hogy felfedezzük hazánkat, hiszen az ideérkező vendégek nemcsak láthatják, hanem be is járhatják Magyarországot. Itt nincsenek makettek – mindent növényekből hoztak létre.

„140 000 tájjellegű magonc facsemetét ültettünk el a területen” – magyarázza idegenvezetőm. „Mivel a domborzati részek eredendően csak pár centiméterrel emelkednének ki a terepszintből, s ezáltal kevésbé lennének feltűnőek, ezért e magasságokat szil bokrokkal próbáltuk meg érzékeltetni. Ezeket évente kétszer nyírjuk, hogy megtartsuk a méretarányosságot. Hogy minden pontosan oda kerüljön, ahol lennie kell, 68 000 GPS koordinátát tűzettünk ki, s azok alapján vertük le a karókat, hordtunk 100 000 köbméter homokot a szükséges helyekre. Nyolc kutat fúrtunk, és a földbe került kb. 100 kilométer csővezeték. A növényeket több mint 1000 öntözőfej élteti. A magyarságra utalunk a színekkel is. Nézzed csak, hogy ott pirosak a bokrok, fehér a murva és zöld a fű, amit most is locsolunk, bár épp szemerkél az eső.”

Majd egy dombtetőre invitál: a 8,8 méter magas, 125 méter hosszú, 17 méter széles földhát belsejében egy 70 fő befogadására képes melegedő található, a csúcsán lévő kilátóból pedig tökéletesen belátni az „országot”. Mintha csak megelevenedne előttünk egy térkép, rajta hazánk nagy tavai, folyói, hegyei. Devecsernél egy kopjafa segít a tájékozódásban: táblák mutatják be az adott terület hagyományait, fontos földrajzi és biológiai adottságait. Az Alföldön egy nádfedeles tanyaház várja a betérőket gémes kúttal és árnyas ligettel. A régi időket felidéző épület előtt áll az eperfából készült Életfa, mely Apró Tamás népi fafaragó művész ügyes kezeit dicséri. Debrecenben a Virágkarnevált csodás virágok jelképezik, ahogyan Makót a hagymák, Kalocsánál a paprikák, Tihanynál pedig a levendulák.

„A Balaton a kedvencem, és a tanyaház – vallja be Tünde. – Mindegyik megnyugtatóan hat rám, ha lelki bánatom van. Ezen a kis dombocskán is sokszor meditálok, elengedem a gondokat, bajokat. Nyaranta kiviszek egy plédet, ha eljön az este, s egész éjszaka nézem a hullócsillagokat. A tanyaház is nagyon hangulatos az előtte folyó Tiszával. Oda szoktam kiülni reggel a felkelő napot csodálni. Órákig tudok itt ücsörögni és elmélkedni. Sokszor itt is alszunk a gyerekeimmel, mert ők is szerelmesei e helynek, és sokat segítenek abban, hogy valóban élettel teli legyen ez a kert. Amikor táboroztatunk, napi 24 órában itt vagyok, ilyenkor a fiaim és a lányom is a két kezüket adják mindenhez.”

A tanyaház az előtte „folyó” Tiszával

S miközben beszél, akkora energia áradt belőle, a lelkesedés olyan foka látszódott rajta, hogy persze, hogy megkérdezem, miként került ide, s pontosan hogyan kapcsolódik össze élete e csodálatos hellyel?

„Mondhatnám, hogy véletlenszerűen kötöttem itt ki, de inkább úgy fogalmaznék, hogy ide vezetett a Sorsom. A közeli Orgoványon élek, s éppen munkát kerestem, amikor az ismerőseim szóltak, hogy nézzem meg, hátha van itt szabad állás. Kijöttem, és szerelem lett első látásra. Olyan dolgokat tettem itt már az első héten, amit előtte soha. Hetven főre főztem babgulyást egy nyugdíjas csoportnak, aztán esküvőket szerveztem teljes kivitelezéssel, és nyári táborokat vezettem. Büfésnek vettek fel kilenc évvel ezelőtt, s onnan váltam aztán a kert nevelő anyukájává. A hónom alá vettem, mint egy tyúkanyó. Ez a hely meggyógyított engem: két stroke-om volt, és melldaganatom, mielőtt átjárt e hely energiája. 15 éven át küzdöttem daganatos betegségekkel, majd amikor elkezdtem itt dolgozni, mindenféle kezelés nélkül eltűnt a rákom és minden betegségem. Valószínűleg ez a teljes környezet- és életmódváltás következménye is volt, amit az új munkahely jelentett. Annyi szeretetet és megbecsülést kaptam itt, amit nem lehet szavakba önteni. Magamba szívtam az itteni energiákat, s eldöntöttem, hogy mindig támogatni fogom a Magyarkertet, a szívemmel és a testemmel egyaránt.”

2014-ben volt egy mélypont, amikor azt hitte, minden elveszett: az előző tulaj magára hagyta a birtokot, s minden kezdett gyorsan elenyészni. Aztán jött Dr. Páhi Sándor, a „megmentő”.

„Sokat sírtam, amíg egyedül voltam a kertben, és könnyek között esküdtem meg e helynek, hogy megmentem az életét, mivel ő is megmentette az enyémet. Aztán felbukkant Sándor, és szerencsére teljes mértékben gondját viseli a projektnek, holott az önfenntartásig sem jutottunk el a mai napig sem – árulja el Tünde. – A belépők és a különböző foglalkozások díjai közel sem fedezik a kiadásokat, ám a tulajdonos szerencsére a mai napig is rengeteg pénzt fektet ebbe az álomba, s folyamatosan fejleszti is. Ezen a vidéken bugaci homok van, amin nagyon nehezen terem meg bármi is, pláne a fű. 2015 óta közel 30 mázsa fűmagot vetettünk el, és rengeteg komposztot használtunk fel. Nem vegyszerezünk semmit, hanem próbáljuk a természetes anyagokat visszafordítani a kertbe. A füvet például heti rendszerességgel vágjuk, és nem gyűjtjük össze, hanem visszamulcsolódik, és tápanyagot ad a földnek.”

Tünde a szívével és a testével egyaránt támogatja a Magyarkert sorsát

Amikor az új tulajdonos felkarolta az ügyet, eldöntötték, hogy az összes települést megjelenítik majd a „térképen” fújt homokkő táblákkal. Mind a 3 165 település helyet kap. Eddig Tolna, Bács-Kiskun, Zala, Somogy, Csongrád, Pest és Baranya megyék készültek el. A tanyaházat rendszeresen kiadják szállóvendégeknek, s a jurtákban is lehet aludni. Ez utóbbit főként gyerekek táboroztatására szokták használni. A fiatalokra gondolva nemrég vettek ugrálóvárat, játszóteret építettek – amit nemsokára felturbóznak egy csúszdával is a fürdőződomb mögött. E fürdőtavat se vegyszerezik, hanem sóval oldják meg az algamentesítést, hiszen a biogazdálkodás itt nagy hangsúlyt kap.

S e vegyszermentesség különösen jól jön akkor, amikor az ember hemperegni kezd a fűben, hiszen itt szinte kötelező a „mezítlábaskodás”. Az egész térképen szabadon lehet gurulni. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy a látogatók nyugodtan megmártózhassanak az itteni vizekben. Így a szabadság érzése teljesen át tudja járni őket. Ha jó idő van, függőágyakat is felszerelnek, s 500 ember meg sem látszik, oly kevés helyet foglal a nagy térben. Van egy állatsimogató is különböző háziállatokkal.

A „Balatonba” aranyhalakat telepítettek, s a terület gondozásának köszönhetően hét új békafaj visszatérésének örülhetnek most a látogatók. Ezenkívül hét madárfaj is otthonaként tekint a kertre, ahogyan az alföldi őshonos növények is visszatértek. Három különböző gombafaj is megjelent, a tavakban pedig teknősök lubickolnak.

„Minden évben lehet három kívánságom a tulajdonos felé, akit nem a bevétel érdekel, hanem az élmény, amit az embereknek nyújthat. Tavaly csak egyet kértem, hogy legyen egy fedett bográcsozó hely elöl, s azt már el is kezdtük kialakítani. Idén az volt a vágyam, hogy a jurták mellé építsünk faházakat, s meg is rendeltünk nemrég három házat. Ezekkel 70 főig tudjuk fejleszteni a szállások befogadóképességét. Ennyi embert még elbírok, rájuk simán megfőzök. Ezenkívül egy 150 férőhelyes fogadóközpontot is kérek majd, mert nagy szükség van rá. Megküzdöttem azért, hogy ez a hely a nyugalom szigete legyen, ahol az ember el tud szakadni a problémáitól” – meséli Tünde.

Gémeskút az „Alföldön”

Fontos megemlíteni még, hogy a Magyarkertben karitatív tevékenységet is folytatnak: „Adj élményt!” címmel minden évben rendeznek programokat egy-egy kiválasztott csoport számára. Az első évben például 160 autista gyermeket láttak vendégül, aztán Down-kórosokat, tavaly pedig daganatos betegségben szenvedőket. E programok mindig hatalmas összefogással valósulnak meg: jönnek operaénekesek, bábosok, hastáncosok. Az önkéntesek dagasztják a kenyeret, s mindenkit átjár a Magyarkert gyógyító ereje…

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
A nagy borkönyv