Ludwig Klára egyesíti a családi tűzhelyt életben tartó, a kenyeret mint szakrális ősi ételt sütő háziasszony rituális tevékenységét, és a pék(ség) ipari termelését. Mindenki örömére, hiszen a solymári sváb nagymama konyhájából gyerekként kiűzhetetlen Klárika felnőve kizárólag minőségi pékárut sütve építette fel üzlethálózatát, amit JÓkenyérnek nevezett el.
Füzesabony, 1911. 08. 19. – Budapest, 1988. 10. 07.
A kispesti klubban nevelkedett kapus a híres profipert követő eltiltások miatt hamar bekerült az első csapatba, ahol azonnal igazolta kivételes klasszisát.
Kenyeres nemzet lévén, a közvélekedés szerint a kenyér „ősidők óta” a magyarok népélelme, elmaradhatatlan része a főúri, polgári, munkás és paraszt élelmezésnek.
Az apai ágon bukovinai székely, anyai ágon sváb származású, pécsi születésű, 179 centiméter magas, 74 kilós, megállás nélkül zakatoló játékos irányító középpályásként kezdte hazai pályafutását. Jól látott a pályán, s racionális célfutballt játszott, ami nélkülözött minden fölösleges csillogást, de fejjel, lábbal (mindkettővel) kitűnően bánt a labdával, s kitűnő rúgótechnikájához hatalmas lövőerő párosult, amit emlékezetes bombagólokkal demonstrált.
Az írásbeliség előtti időkig ugyan vannak nehézségeink a kenyértörténelem feldolgozásával, ám a régészeti kutatások eredményeiből és a természeti népekben itt-ott még továbbélő ősi hagyományok tanulmányozásából viszonylag jól összerakható az az évezredes fejlődési folyamat, amely a mai értelemben vett kenyér sütéséhez vezetett.
Gera Zoltán statisztikái elég beszédesek. Huszonegy évig tartó felnőtt pályafutása során, 1997 és 2018 között összesen 761 tétmérkőzésen lépett pályára és 155 gólt szerzett klubcsapataiban és a válogatottban.
A magyarországi sváb közösségek különleges egyede a Tolnai járás székhelyén működő, két település nemzetiségi önkormányzatát egyesítő szervezet.
Az elmúlt két és fél évtizedben a Hagyományőrző Egyesület lett a falu szabadidős programjainak egyik motorja, ők szervezik a kézműves klubot, kézimunka szakkört, a tánctáborokat, kiállításokat, az őseink életét bemutató foglalkozásokat, vagy éppen a györkönyi fonót. Tevékenységéért 2012-ben elnyerte az „Év Tolna megyei Civil Szervezete” kitüntetést.
Brassó, 1912. február 26.–Budapest, 1992. szeptember 9. Válogatottsága: 13/4 1940: ITA (1), CRO. 1941: YUG, GER, SUI. 1942: GER, CRO, SUI (1). 1943: SUI (2), BUL, SWE, FIN. 1948: AUT. Mérlege: 7-4-2 Klubjai: CFR Braşov (1928), Braşovia (1929), Clubul Atletic Oradea (NAC, 1929–1930), IAR Braşov (1930–1932), Clubul Atletic Oradea (NAC, 1932–1937), Venus București (1937–1940), Nagyváradi AC […]
Hogy miért éppen rétes? Ezt adta a sors, vagy ahogy manapság illik menő választékossággal kifejezni, „ezt dobta a gép” Bertalan Árpád számára.