Oldal kiválasztása

Sokáig nem tudtam, hogy hazánk adottságai a jelenlegi szegényes növényválaszték sokszorosának telepítését is lehetővé tennék. Eszembe se jutott, hogy több ezer olyan változat létezik, melyeket méltatlanul mellőzünk, holott ültetésükkel a megszokottnál sokkal szebb, különlegesebb, egzotikusabb kerteket, parkokat hozhatnánk létre – és még gyümölcsökből is többszázféle vár arra, hogy felfigyeljünk rá! Arra pedig végképp nem gondoltam, hogy e ritkaságok sok esetben tűrőképesebbek a közismert dísznövényeinkhez, gyümölcstermőinkhez képest!

Az Agapanthus „Black Buddhist” vagy szerelemvirág (kék liliomként is nevezik) élénkkék virágai

Mindez akkor vált világossá előttem, amikor ellátogattam Egerágra, a DMKertbe, ahol számos különlegesség (bambusz, díszfű, pálma, évelő, pozsgás, fenyő, díszfa, díszcserje, gyümölcs) tárult fel előttem, s a 12 hektáros terület gazdája, Dlusztus Miklós átfogó képet adott az itt folyó, több mint három évtizedes múltra visszatekintő szakmai munkáról – és az életéről.

Miközben bőszen kóstolgattam az egyik eperfa termését – lévén nagy meleg, a gyümölcs pedig igencsak lédús, illatos és édes, vagyis vágyott utána minden érzékszervem –, elmesélte, hogy amikor kisgyermek volt, édesapja vett egy kertet Pécs mellett egy kis sváb faluban, és ő bizony soha sem fogja elfelejteni, hogy mennyire nem szeretett oda járni. A család mindig hajnalban kelt, hogy egy korai busszal kiutazzon oda, ahol mindig nagy volt a meleg és sok a munka – a gyerekeknek pedig az unalom forrása, kezdve a reggeli kelés tragédiájától.

Egyszer aztán – amikor őszbe fordult az idő – az egyik szomszéd néni adott neki néhány tulipánhagymát, és azt mondta: „Tedd be a földbe fiam, s meglátod, mi történik tavasszal!” Ő pedig így is tett, és húsvétkor ámuldozva nézte a pompás virágokat.

„Bár ez úgy negyven évvel ezelőtt történt, mégis a mai napig élénken él bennem. Akkor kezdtek el igazán érdekelni a növények. Körül is kerítettem egy madzaggal a kertből egy 3×3 méteres darabot, s oda ültetgettem mindent, amit csak érdekesnek találtam. A gimnázium közepe táján pedig már határozottan eldöntöttem, hogy kertész leszek, de elvittek katonának, s csak a leszerelés után tudtam az egyetemre menni” – emlékezett házigazdám.

Még az egyetemi évek során sikerült kijutnia az USA-ba. Nyolc hónapon át dolgozott gyümölcstermesztő farmokon, Michiganben és Floridában. A gyakorlat alatt lehetősége nyílt arra, hogy csiszolja angoltudását, bejárta az országot, magánszervezésben sok kertészetet megtekintett, magokat gyűjtött a sivatagban, rácsodálkozott a varázslatos nemzeti parkokra és a fantasztikus természeti adottságokra.

Miután lediplomázott kertészmérnökként, Villányban tanított gyümölcstermesztést, ám az első pedagógusi fizetését megkapva – és szembesülve az összeggel – tudta, hogy más bevételi forrást kell keresnie.

Így hát Budapestre járt növényekért, és piacozott. Akkoriban nagyon jól lehetett ezzel keresni. Az emberek szerették is a növényeket, és szívesen kipróbálták az újdonságokat. Egy idő után a vásározás lett a főállása, mellette hajnalonként két évig újságot is hordott ki. Fárasztó volt nagyon, de anyagilag megérte. Az első földterületet 1991-ben vásárolta meg Egerágon, ezzel elkezdte a vállalkozását. Két barátjával 1997-től négy éven át faiskolát működtetett Pécsen.

„A 2000 előtti időszak nagyon jó volt, megnyíltak a lehetőségek, és a vásárlók ki voltak éhezve a különlegesebb dolgokra is. Sikeres évek voltak. Aztán elmentem fél évre Németországba, és abból, amit ott kerestem, újra összeraktam egy céget, de immár önállóan. Piacoztam, fesztiválokon, kiállításokon árultam, és mellette csomagküldéssel is foglalkoztam. A csomagküldést egyébként még nagyon fiatalon kezdtem el. Hirdetéseket adtam fel, fénymásolt katalógusokat terjesztettem és a megrendeléseket postáztam. Ez jól működött. Volt, hogy édesapámmal kettesben dolgoztunk, máskor alkalmazottak is segítettek. Sőt, négy éven át Huber Kálmán barátommal is vittünk egy közös vállalkozást, a Treemail Dísznövény Csomagküldő Szolgálatot. E céget Kálmán jelenleg is működteti. A 2000-es években kezdtük el felfedezni az internetet. Ekkor készült el az első honlapunk, s megtanultuk, hogyan kell a világhálón megjelenni, és felcserélni rá a piacozós életet.”

Aztán jött a gazdasági válság. Ő 2009 tavaszán érezte meg a hatását, mely négy éven át tartott. Egyértelművé vált számára, hogy ha az embereknek nincsen elég pénze, akkor csökken a dísznövények iránti igény, mivel luxusnak számít. Ebben az időszakban a dísznövények eladása a negyedére csökkent vissza. A gyümölcstermő növények tartották életben a céget, ezek bevétele stabil maradt. Rájött arra, hogy ha gyümölcstermőket szaporít, akkor azt mindig el tudja adni jó áron. S ez, a dísznövényekről gyümölcstermőkre való „átigazolás” mentette meg a vállalkozást. Ez a vonal pedig azóta is megmaradt.

„Szeretem a dísznövényeket, a diplomamunkámnak is ez volt a témája, ám a gyümölcs egyre fontosabb lett. Elkezdtem gyűjteni a különböző fajtákat, és felbukkantak olyanok is, melyekre lett volna igény, ám senki sem foglalkozott velük. Alaposan elmélyültem a témában, és barátaimmal folyamatosan olyan növényféleségeket próbálunk meg felkutatni, melyek kicsit eltérnek a megszokottól, és mégis tökéletesen nevelhetők a hazai adottságok mellett. 2013 tavaszán véget ért a válság, és azóta stabilan működik a vállalkozásunk, sőt, fejlődünk is! Külföldi utakkal és ismeretségekkel mindig sikerül olyan érdekes növényekre szert tennünk, melyekkel a szakma előtt járunk egy lépéssel. Mindig is törekedtünk arra pár barátommal, hogy a megszokotthoz képest valami újat fedezzünk fel és vezessünk be a hazai köztudatba, ehhez pedig rengeteget utaztunk Európa és a világ számos tájára. Rájöttünk, hogy itthon a lehetőségek töredékét se használjuk ki, s csupán egy nagyon egyszerű, szokványos kínálattal lehet találkozni. A DMKert fő vonulata jelenleg is a különlegességek bemutatása.”

Indián banán

Az egerági kertészetben jelenleg három és fél ezer fajta növény él és fejlődik, melyek jelentős részét Miklós külföldi utak során szerezte be, hogy aztán úttörő szerepet vállalhasson a pekándió, a gránátalma és a pisztácia hazai termesztésének elindításában. Kiemelt figyelmet szentel az eurázsiai szelídgesztenyék, a kínai datolya, a kivifélék, a rezisztens szőlők, a füge, az indián banán, a datolyaszilvák, illetve még számos izgalmas növény értékes fajtáinak is, emellett a DMKerthez fűződik a világ legfagytűrőbb Magnolia grandiflora fajtáinak beszerzése, illetve szaporításának elindítása is.

„Azért vettem meg ezt a területet, hogy minden különleges növényt ki tudjak próbálni – mutatott körbe a gazda. – Egerág hideg hely, a Tenkes oldalán viszont teljesen más a mikroklíma, ami nagyon fontos a faiskolák telepítésénél. Máriagyűdnél is van egy birtokom, hogy tudjak választani a melegebb és a hűvösebb klímájú hely között attól függően, hogy milyen növényt szeretnék kipróbálni. Máriagyűdön gránátalmát, fügét, pálmát, datolyaszilvákat, olajfákat, selyemmirtuszokat, pisztáciát nevelek. Hihetetlenül különböző a két kert klímája. A téli minimumhőmérsékletek között akár 15 fokos különbség is lehet!”

Miklós 7-8 ezer kilométeres túrákat is tett nemegyszer külföldi beszerző útjai során kisbusszal, 18-20 faiskolát nézett meg egy hét alatt, s gyűjtötte a különlegesebbnél különlegesebb növényeket. Húsz évre rá, hogy először volt Amerikában, újra ellátogatott a tengerentúlra egy holland barátja segítségével, aki az USA-ból importált számára érdekes növényeket. Tennessee, Florida, Georgia mintegy 25 díszfaiskoláját tekintette meg, és sokat tanult a látottakból.

Egerági gránátalma

„Egy idő után rájöttem, hogy az igazi csodák keleten vannak. Közép-Ázsiában, Iránban, Törökországban elképesztő dolgokat látni. Fantasztikus növényeket hoztam Azerbajdzsánból, Grúziából, Kazahsztánból, Üzbegisztánból is. Voltam pár hetet Kínában is egy dán és egy holland kertész barátommal 2017-ben. Hatalmas az ottaniak vitalitása! Közép-Ázsia egyébként azért nagyon érdekes, mert a nyarak durvábbak, mint itt, a szárazság igencsak extrémnek mondható, a tél pedig hidegebb a hazainál. Vagyis amit onnan hozunk, az biztosan megmarad nálunk is. És azért kell ilyen irányba elindulnunk, mert egyre szárazabb Magyarországon a nyár, s pont a vegetáció kellős közepén nincsen eső, és 30 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, ami igencsak feladja a kertészeknek a leckét.”

Kifejtette, hogy van egy szakmai vonal, mely az őshonos növényeket részesíti előnyben, ám ha kizárjuk az egzotikus fajok sokaságát, akkor nagyon sok remek lehetőségtől fosztjuk meg magunkat, hiszen rengeteg olyan (nem őshonos) gyümölcs és dísznövény van, mely ragyogóan bírja a szélsőséges viszonyokat. Ezért nem szabad leragadni az őshonos szortimentnél.

„Annyi kihívással szembesülünk minden évben, melyek másfajta megoldást kívánnak, mint amivel eddig próbálkoztunk! Kórokozók és kártevők tömkelege özönlik be az országba. Minél nagyobb választékból keresünk megoldást, annál nagyobb eséllyel találjuk meg a megoldást jelentő jó dolgokat” – mutatott rá egy lényegi körülményre.

Majd megemlítette, hogy ez lesz a negyedik év, amikor nem lesz rendes diótermés, mert a dió ősszel megfeketedik egy Texasból bejött kártevő, a diófúró légy miatt. Ha nem permetezzük a fákat, akkor esélytelen, hogy jó minőségű termést szüreteljünk. Ha nem akarunk vegyszereket használni, akkor a megoldás az Észak-Amerikában honos dióféle, a pekándió telepítése, mivel ebben a növényben nem tesz kárt az említett kártevő.

Vagy nézzük a kajszit! A késői (áprilisi) fagyok miatt évek óta nincs termés, mert a virágok lefagynak. A megoldás erre az a fa, ami később virágzik.

„Ha valaki nagyon ragaszkodik egy növényféleség termesztéséhez, akkor költözzön oda, ahol azzal tud foglalkozni, vagy ha nem akar elköltözni, akkor olyan növényt telepítsen, amely működik az adott területen. Nagyon sok elhibázott telepítést lehet látni a mai napig is. Olyan fagyzugos helyekre ültetnek gyümölcsöket, ahol nem, vagy csak ritkán lesz termés. Kertészetünkben szívesen segítünk kiválasztani a megfelelő fajtákat – bármilyen növényről is legyen szó! Fontos megemlítenem, hogy birtokunkon semmilyen növényvédelmet nem alkalmazunk! Nem permetezünk, nem gyomirtózunk! Kizárólag a tápanyag-utánpótlásra, a gondos talajmunkára, illetve a kaszálásra fektetjük a hangsúlyt. Végezetül megjegyzem, hogy azok a különlegességek, melyeket kínálunk, bizonyították nálunk életrevalóságukat, ezért bátran ajánljuk őket bármelyik hazai kertbe!”

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Mi, svábok
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Nemzeti Értékek Könyvkiadó