A jezsuita gyógyszerészeti kultúra kihatott a környéken élő paraszti gyógyítókra is. Mivel mindkét „szakipar” a mezőn vagy a kertben gyűjtötte a tapasztalatot, no meg az alapanyagot, tudásuk természetes módon ért össze.
Például a znióváraljai jezsuita gyógyszerészek hatására fejlődtek sokat és specializálódtak az árvai és túróci olejkárok. A felvidéki Znió, habár jelenleg mindössze másfél ezren lakják, valaha jelentős kulturális központ volt. Ezt főleg annak köszönhette, hogy egykori prépostja, Pázmány Péter nem feledkezett meg szolgálati helyéről, s a későbbiekben érsekként a zniói prépostokat nevezte ki a nagyszombati egyetem rektorává. A híres jezsuita, Káldi György itt fordította magyarra a Bibliát.
S kik azok az olejkárok? Olyan felvidéki, tót-magyar füves emberek, akik csodakenőcsökkel, csodaolajokkal és a jezsuitáktól tanult szaktudással járták Európát. 1310-ben emlékeztek meg először írásos források ezekről a gyógyító vándorokról. Számukat a 18. században háromezerre tették. Zsinóros „huszáregyenruhát” viseltek, magukat vengerszki doktornak nevezték. Szibériától Szicíliáig járták a világot.
*
A kiemelt kép forrása: smedata.sk