Janitsáry Iván (Dunapentele, 1869 – Budapest, 1934) görög eredetű családból származott. Jókai Mór Az arany ember című regényében az ő nagyapjáról formázta a dunai hajóst.
Alapfokú iskoláit szülőhelyén, középiskolai és egyetemi tanulmányait Pesten végezte. Gyakornoki idejét (1887–1889) Bécsben, a Jack Reiner tulajdonában levő Salvator Gyógyszertárban töltötte, majd 1892-ben a budapesti egyetemen gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. Pályáját a Wessely István és Társa orvosi műszer, laboratóriumi eszköz- és kötszergyárban kezdte. A budapesti Magyar Korona gyógyszertár gondnoka volt.
Janitsáry Iván fényképe
Gyógyszertári jogosítványt nyert 1911-ben a pesti Váci úton. A Phőnix gyógyszertárában pirotechnikai laboratóriumot rendezett be. Fiatal kora óta művelte a pirotechnikát. Elméleti és gyakorlati téren hamarosan országos szaktekintéllyé vált. Személyisége foglalkoztatta a korabeli sajtót.
Receptlap a Szent János gyógyszertár elérhetőségével
„Megtudtam azután nemsokára azt is, hogy teljes neve Janitsáry Iván, keresetszerű foglalkozása: gyógyszerész a Váci úton, hogy már negyven éve foglalkozik olthatatlan szenvedéllyel a pirotechnikával (holott alig látszik maga is negyvenesztendősnek), hogy az ő találmánya a háborúban elterjedt, népszerű, sőt akkor pótolhatatlan, »pirolit« nevű szilárd spirituszkocka, hogy valóban kontinentális hírű tűzijáték-szakértő, akinek ma a világon a legritkább és legbecsesebb szakkönyvtára van, sőt azt is sikerült kipuhatolnom, hogy ma Janitsáry az egyetlen komoly, számba vehető magyar pirotechnikus, aki régóta, minden hazai tűzijátékot rendez” – írta Kürthy György a Pesti Hírlap 1926. február 5-i számában.
Janitsáry Iván a nagy fényeffektussal működő, fémalumíniumot, magnéziumot tartalmazó tűzijátékok kezdeményezője
Jelentős volt a szakirodalmi munkássága. Az ólomakkumulátor méhsejt alakú kiképzése is tőle származott.
A halála után mindkét fia, Janitsáry Iván junior és a bátyja, Janitsáry László is a gyógyszerészi pályán követte.
