Oldal kiválasztása

Király Búza – Szívvel és lélekkel

Szerző: | 2021. október 15. | Ízek | Címkék:

Az egykori szövetkezi tagokból megalakult Bóly-Töttösi Zrt. ma 1700 hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. Az 1960-as években Bóly Kossuth Szövetkezet néven létrehozott termelőszövetkezet többszöri átalakulással nyerte el mai működési formáját. Nagy Lajos elnök-igazgató és családja 50%-ban tulajdonolja a vállalatot.

A Duna és a Villányi-hegység között, Bóly és Töttös települések által határolt földeken elsődlegesen búzát, kukoricát és szóját termesztenek. A terület mezőgazdasági szempontból kedvező feltételekkel rendelkezik, az átlagos hőmérséklet és csapadékmennyiség jó termőtalajjal párosul. Alkalmas kenyérgabona, takarmány- és ipari növények termesztésére. 270 hektárnyi területen vetőmag, a többin takarmány termesztése történik, annak a 10 000 hízónak az ellátására, amit a cég saját telepén nevelnek. A termesztett vetőmagot a saját üzemükben dolgozzák fel, részben saját, részben értékesítési célra. A föld megművelésében 4 nagy teljesítményű John Deer, 2 New Holland és 4-5 kisebb traktor, illetve az ezekhez tartozó vető-, talajművelő és permetező gépek vesznek részt. A vállalat működtetésében majd’ hatvanan vesznek részt, ez a fele a húsz évvel ezelőtti létszámnak. A termesztett búzát pedig a 2017-ben megvásárolt, immár saját tulajdonban lévő Garat malom őrli lisztté.

Búzaföld Bólyon (A kép forrása)

A Bóly-Töttösi Zrt. földjein termesztett, újonnan nemesített búzafajta, a Király Búza nemcsak méretében, de tartalmilag is a búzák királya. Ennél nagyobb szemű, tömegű és sűrűségű búzafaj jelenleg nem létezik, 2015-ben VT Salvatió néven lett elismerve. Varga Frigyes gabonakutató és fajtatulajdonosnak köszönhetjük ezt az egészen új fajhibridet, a Király Búzát, amelyben egyesül a tönköly életrevalósága, robusztussága, magas fehérjetartalma a tönke búza keménységével, rugalmas sikérszerkezetével és rendkívüli szárazságtűrésével. A történet 5-6 éve kezdődött, mikor egy osztálytalálkozón Nagy Lajos, a Bóly Töttösi Zrt. elnök-igazgatója és Varga Frigyes, a Király Búza nemesítője találkozott. Itt ismerkedett meg Nagy Lajos az új gabonafajjal, és kötöttek partnerséget, hogy a búza felszaporítása a Bóly-Töttösi Zrt. területén történjen. Az együttműködés mellett többek között a jövedelmezőség döntött, a beltartalom – nagy fehérjetartalom és termésátlag, szárazságtűrő képesség. Fontos volt a személyes szimpátia mellett még, hogy lehessen úgy beilleszteni a sorba az új búzát, hogy az ne zavarja a többi növényt.

A királybúza egy teljesen új faj, lényegében fajhibrid. Az új fajban egyesült a tönköly életrevalósága, robusztussága, igen magas fehérjetartalma a tönke búza keménységével, kiválóan rugalmas sikérszerkezetével és a rendkívüli szárazságtűrésével. (A kép forrása)

Az elején még kevés volt a termés, így visszaforgatták és újraszaporították. Két éve kereskedelmi forgalomba került, a mohácsi Garat malom őrli, a Nagybani Kertészház Kft. pedig forgalmazza a fogyasztók felé. A Király Búza liszt egy ízig-vérig hazai termék; magyar nemesítés, hazai földben termett, itthoni feldolgozás. Egy liszt, aminek íze van E-számok, különböző kiegészítők, ízesítők és mindenféle trükk nélkül. Kétféle természetes adalék hozzáadásával készül: szívvel és lélekkel. Maximálisan átütő, abszolút egyedi tulajdonságokkal bír, szinte genetikailag kódolt a gabonának az állandósága, ebből kifolyólag a Garat malom által előállított lisztek tökéletes minőségűek, nem tesznek hozzá semmit és nem vesznek ki belőle. Fehér és teljes kiőrlésű liszt készül belőle. Egy állandó fajta szelekcióval, ahogyan régen is termelték az emberek a gabonát, mindig a legjavát tették félre; ez a fajta megőrzi a jó tulajdonságait, így lehet tartósan, hosszú évtizedekig termelni.

A Király Búza jó tulajdonságai közt szerepel, hogy alacsony vetőmagnormával vethető, mivel igen magas az ezermagsúlya és nagyon jó a bokrosodóképessége. Általában 4-6 egészséges kalászt tud hozni egy szemből, de nagyobb térállása akár még tízet is tud hozni. A másik tulajdonsága, hogy nem kell hozzá műtrágya. Ha nagy tömegű szármaradvány, például kukorica után vetünk búzát, akkor a szármaradvány lebontásához célszerű adni valamennyi műtrágyát, hogy ne a növény elől vigye el a talajból a tápanyagot; a lebontást a műtrágya elősegíti. Ezt a búzát elég későn, novemberben célszerű elvetni. A vetése eltér a szokványos búzától, ezt mélyebbre kell vetni, kb. 7-8 cm mélyen. Kezdeti fejlődése nem látványos, még a kora tavaszi fejlődése sem. Kissé elfekvő, elterülő szárat növeszt, tehát nem látjuk azokat a folyamatokat, amik a talajban zajlanak. Ott indul meg a bokrosodás, különböző szárképződési kezdeményeknek az elindulása. Amikor megindul, akkor viszont rohamos gyorsasággal fejlődik. Száraz években 100-110 cm, csapadékos években akár 130 cm szilárd szárat képes hozni. Nagyon széles levelei vannak, ebből kifolyólag nagyon jó az asszimilációja, jó a fotoszintézise, és ez az oka, hogy nagyon jó beltartalmi értékei lesznek.

A Bóly-Töttösi Mezőgazdasági Szövetkezeti Zrt. épülete (A kép forrása)

A cég tervezi a jövőben a baranyai térségben is valamilyen terjesztési forma kialakítását.

A kiemelt kép forrása: garatmalom.hu

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Mi, svábok
Ópusztaszer hazavár