Oldal kiválasztása

„Hogyan festenének a kertek fák nélkül?” – kérdezi Karlovics Ferenc csak úgy, magától, hogy megválaszolhassa egy másik művészeti ágtól kölcsönvett hasonlattal: „Akár a kedvenc dalunk basszus nélkül.”

Karlovics Ferenc

„Lesújtó számomra, amikor azt látom, hogy egy elkezdett építkezésnél a nulladik lépés a fás-ligetes terület tarvágása, ahelyett, hogy ezt a valós, pénzben és időben is jelentős értéket megtartva, továbbgondolva terveztetnék meg az emberek az életterüket. Általában a ház elkészülte után jön a ’szikra’: kéne ide egy-két fa… Én, ha csak tehetem, igyekszem annyi fával és virágzó évelővel megtölteni minden teret, amennyi csak belefér. Amellett, hogy ezek a legtöbb embert – köztük engem is – gyönyörködtetnek, oxigéngyárak és méhlegelők is egyben; színükkel, illatukkal nem csak a tekintetet vonzzák, hanem a hasznos rovarokat, lepkéket is, akik hasonló hatással vannak a madarakra, s így, ettől lesz igazán élő egy kert…” – vall hivatásáról, hobbijáról és egyúttal szenvedélyéről a Kápolnásnyéken évtizede alapított Kertplasztika Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.

Pedig az alapítást megelőző években még nemigen utalt erre az elköteleződésre semmi, annak ellenére, hogy Karlovics Ferenc szakmája kertépítő. „Gyerekkoromban nem igazán éreztem még az enyémnek a kertészkedést, inkább ’csak’ egy feladat volt a hétvégi fűnyírás is. Viszont ahogy egyre távolodtam a természettől, a szakmától, úgy ébredtem rá, hogy mégis csak ez az én világom, itt van a helyem.”

Ligetes hangulatú magánkert

Kertgondozással kezdődött a cég története, először egyedül, aztán a munkák megszaporodása nyomán folyamatosan bővült és jelenleg is tovább fejlődik a kertplasztikás csapat, terveznek, építenek és gondoznak is, főként a Velencei-tó környékén. De országszerte is sok elismerést sikerült már begyűjteniük céges és magánmegrendelőktől. Leginkább a nyaralótulajdonosok és az új ingatlantulajdonosok jelentik a legfőbb üzletkört számukra. Az ő speciális igényeikhez és időszaki jelenlétükhöz igazodó kerteket, mini parkokat teremtenek, ihletetten, s ahogy a bevezetőben már szó volt róla: a fák, különösen a meglévők centrumba helyezésével.

A megrendelői kör is meghatározza a Kertplasztika Kft. mozgásterét és tájelem-építészeti stílusát, hiszen a hétvégi házak tulajdonosai – minő véletlen – leginkább a hétvégéiket, szabadságukat töltik a tónál, nem feltétlenül a fűnyírással, kertészkedéssel akarják az időt múlatni. Ezért ezeknél az ügyfeleknél az egyszerűen fenntartható, kevés gondozást igénylő kertek jelentik a mozgásteret, de a felgyorsult élettempó miatt ma ez az igény jellemzi az új építésű családi házak tulajdonosainak választását – életkortól függetlenül.

Ligetes hangulatú magánkert (2)

„Azt kell mondanom, hogy ma már egy olyan kertnek a kialakítását, amire azt mondhatom, hogy sokszínűsége, strukturáltsága, növényvilága miatt ez egy igazi szép magyar kert, ezt számos ok miatt, csak kevesen engedhetik meg maguknak. Elsősorban is a sok munkát igénylő építés és utógondozás miatt, s ezzel összefüggésben a területek nagysága, vagyis jellemzően inkább kicsinysége miatt. Szemléletünknek, lelkiismeretességünknek és a nagyszámú elégedett ügyfelünknek köszönhetően – akik szájhagyomány útján ajánlanak minket – vannak szép számmal olyan megrendelőink is, akik kifejezetten azzal keresnek meg minket, hogy ők szeretnek a kertben sok időt eltölteni. Na, ők azok, akiknek igazán szeretünk kertet építeni, sok buja növénnyel, fákkal, bokrokkal, virágokkal, különösen, ha van egy kis terület is” – mondja Karlovics Ferenc, s bár találkozásunk idején havas-deres-ködös tél volt, de szavai nyomán az ablakon kitekintve a szemben lévő még üres telken szinte megjelent az a bizonyos buja növényzetű fás-bokros-virágos – magyar kert.

„Az én felfogásom szerint a szép magyar kert egy nagyon vegyes növényzetű, gyümölcsfákkal, szőlőlugassal tarkított zöldfelület, virágzó évelőkkel és zöldséges ágyásokkal megtűzdelt, amolyan XXI. századi nagymama kertje. Szerencsére helyenként már azt látom, hogy kezd átalakulni a nyolcvanas-kilencvenes években reneszánszát élő sövényfalas-tujás-gyepes kertkultúra, kezdenek tarkulni, színesedni, megelevenedni a kertek. Szó szerint és áttételesen is, hiszen a sokszínű növényzet vonzza a rovarokat, a rovarok a madarakat. Mindemellett a lombos fáknak igen jelentős szerepe van a klímaváltozás okozta sokk tompításában, s ha már tenni nem tudunk ellene, hiszen ez egy ciklikusan visszatérő folyamat, legalább a hatásait enyhíthetjük valamelyest. És hát mennyivel másabb egy lombos fa árnyékában átvészelni a negyvenfokos hőséget, mint egy napernyő alatt, még, ha lábhoz tett hűtőtáskával is…” – tekintünk kissé előrébb a szép magyar kert fogalmának tisztázása során az éghajlatváltozással összefüggő problémákra is.

Mediterrán kert

Amely problémák, bármennyire is globálisak, Karlovics Ferenc számára ugyanúgy megoldandóak, mint a kormányok, vagy éppen az ENSZ számára, nyilván emberi léptékben, de a gyerekneveléstől kezdődően a megrendelőinek vagy az önkormányzat győzködéséig bezárólag a fásítás szükségességét illetően. „Elgondolásom szerint azok a fák jelentik az abszolút megoldást, amelyek ellenállók a klímaváltozás hatásaival és a kártevőkkel szemben, ezeken felül pedig akár a termésük is betakarítható. Főként a magyar fajtákat emelem ki, legyen az szilva, körte, alma vagy cseresznye, mert ezek duplán hasznosak. De akkor sem kell kivágni őket, ha nincs termésük, csupán évtizedek, -századok óta jelen vannak, meghatározzák az adott terület mikroklímáját. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ezeknek az élő organizmusoknak az elpusztítása mekkora kárt okozhat globálisan, vagy egy-egy területen. Ha már megértjük azt, hogy a fák élnek, és nem „szemetelnek”, csak lombozatot váltanak, amivel táplálják maguk alatt a talajt, akkor már jó úton járunk! Hiszen szemetelésre csak mi, emberek vagyunk képesek.”

Éppen ezért szereti, ha a leendő megrendelők már a telek vagy ház kiválasztásakor megkérdezik az ő véleményét is, hogy együtt tudjanak gondolkodni a család közvetlen környezetének ki-, vagy éppen átalakításán, az adottságok maximális kihasználásával. A tapasztalatuk ugyanis az, hogy manapság a ház belső terei mellett a kerttel szemben is az igények maximális kielégítése az elvárás, és egyre több funkciót kap a ház környezete. A színes és változatos növényzet mellett egyre hangsúlyosabbak és funkcionálisabbak a kerti bútorok; mindennapi építmények, s a legváltozatosabb formában jelennek meg a kerti tavak; egyre elterjedtebbek a kerti konyhák, a szabadtéri nappalik, ami mind az ember természethez történő újraközeledésének kifejezője.

Pergola modern stílusban illatos loncokkal és magaságyásokkal

Karlovics Ferenc ezt úgy fogalmazza meg kertészeti ars poeticájában: „A ház álljon szoros kapcsolatban, olvadjon egybe a kerttel, ami lásson el több funkciót is; legyen társalgó és tűzrakó hely, a kikapcsolódás, feltöltődés bázisa. Emellett manapság – ami engem nagy örömmel tölt el – még a legkisebb méretű kertekben is egyre többen vállalkoznak zöldségek, fűszerek termesztésére. Újra felfedezve azt a tevékenységet, amit régen már jól ismertünk és szerettünk. Úgy gondolom, ez a visszatérés az igazi előrelépés, és ez fejezi ki a kertek fejlődésének valódi irányát, mert egészséges életmódra, növényszeretetre, a természettel való harmonikus együttélésre tanít minden kertészkedőt…”

A Kertplasztika Kft. ügyfeleit legalábbis bizonyosan megtanítja, ha a megbízás kiadásán túl váltanak pár szót a Kertésszel is (ez egyáltalán nem nehéz feladvány), aki akaratlanul is képes beavatni mindenkit a Titokba, ami íme, már nem is titok…

<a href="https://nqv.hu/szerzo/munkacsiimre/" target="_self">Munkácsi Imre</a>

Munkácsi Imre

újságíró, szerkesztő, az NQV főszerkesztő-helyettese

Legfrisebb bejegyzések

Patikák és patikusok
Patikák és patikusok
Patikák és patikusok