Oldal kiválasztása

családi vállalkozás

Nyári emlékek októberben – 5.

Nyári emlékek októberben – 5.

Günzer Zoltán borai (Dlusztus Imre minisorozata)

Günzer Zoltán a bátyjával már tizenévesen pincemunkát végzett palkonyai pincéjükben. 1990-ben telepítette első ültetvényét, cabernet sauvignont és kékoportót. Az utóbbi 15 hektós ászokhordóba került, irgalmatlanul jó bor lett. Az első sauvignont Seguin Moreau hordóba rakta 18 hónapra. Két év múlva aranyérmet hozott el a VinAgoráról.

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

Tereken és időkön átívelő szenvedély

Szrem vagy Szerémség történelmi és közigazgatási fogalom, amit a borvidék elnevezésében is használunk. A nagytájat szinte teljes egészében körbeöleli északról a Duna, délről pedig a Száva úgy, hogy Belgrádnál érnek össze. A nyugati rész nem folyóval, hanem a történelmi Verőce vármegyével határos. A borvidéket általában a Fruska Gora heggyel azonosítjuk, bár az alföldi részeken is termeltek szőlőt.

Nyári emlékek októberben – 3.

Nyári emlékek októberben – 3.

A néró (Dlusztus Imre minisorozata)

Szentpéteri Attila és Szentpéteri Attila (apa és fia) évek óta elkötelezetten és elmélyülten foglalkoznak a néró szőlőfajtával. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették ezt a kettős hasznosítású fajtát, de úgy is fogalmazhatok, hogy ez az egyetlen kék csemegeszőlő, amiből bor is készíthető.

Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője

Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője

Az ólomakkumulátor méhsejt alakú kiképzése is tőle származott

Janitsáry Iván (Dunapentele, 1869 – Budapest, 1934) görög eredetű családból származott. Jókai Mór Az arany ember című regényében az ő nagyapjáról formázta a dunai hajóst.

Üzemek gyártásától a kézműves sörökig

Üzemek gyártásától a kézműves sörökig

A Lőrinci Sörfőzde Kft.

A főzde repertoárjában szereplő italok egyike sem tartalmaz semmilyen plusz adalékanyagot, amit mindig büszkén emelnek ki fontos pozitívumként. Kizárólag víz, árpamaláta, komló és élesztő felhasználásával dolgoznak – ezek közül is a magas minőségű alapanyagokat használják, amelyek a lehető legtermészetesebbek.

Stella Cukrászda

Stella Cukrászda

Több mint 25 éve Paks kedvenc cukrászdája

A Stella Cukrászda és tulajdonosa szép példája annak, hogy a fiatal, avatott kezekben újjászülető magyar cukrászat leteheti névjegyét a világ gasztronómiai asztalára.

A szarvasi Benke Cukrászda

A szarvasi Benke Cukrászda

Már a negyedik generáció készül vigyázni a Benke Cukrászda jó hírét

A Benke családnál az elmúlt hetvenöt évben úgy vigyáztak a cukrászda jó hírére, hogy mindig maguk közül kiválasztott, megbízható utódoknak adták át stafétabotot.

A vállalkozásban mutatkozik meg a család ereje

A vállalkozásban mutatkozik meg a család ereje

Komárom-Esztergom megyéből indult útjára Gábor hentes álma

A gasztronómia, a specialitások és a szakosodás elemei tetten érhetők voltak a nagyszülők, a szorgalmas sváb emberek mindennapjaiban: ez az örökség hatja át Gábor üzletpolitikáját is.

A hagyományokra alapozva építik a jövőt

A hagyományokra alapozva építik a jövőt

Két évtizede működteti családi vállalkozását Dunabogdányban Borda István és felesége

Ezekért a hamisítatlan, régi ízekért messziről is eljönnek ide az emberek, mert tudják, amit itt megkapnak, ugyanazt kapják holnap és holnapután is.

Tiffán Ede útja a lankától a csúcsig

Tiffán Ede útja a lankától a csúcsig

Kezében a zsinórmérték

A borásznak Tiffán szerint tudnia kell, hogy ehhez a szakmához érzelmi kötődés, szív kell, s ha ez megvan, még a gyengébb színvonalú környezetben is lehet maradandót alkotni. De csak maximalizmussal.

Szöllősi Mihály, a barátságos professzor

Szöllősi Mihály, a barátságos professzor

A megőrzött illat és a szép zamatok világa

Misi bácsi, akit a tisztelet hangján még a hozzá hasonló korúak is így szólítottak, vidám természetű, kedves, nyílt, szó szerint aranyos alakja volt a magyar borászat nagy családjának.