Oldal kiválasztása

A gyógyszerészképzés és a gyógyszerkészítés nagy alakja Háromszék megyében, Kézdivásárhelyen született 1889-ben. Elemi iskoláit szülővárosában, középiskoláit ugyanitt a főgimnáziumban végezte. A pályát gyógyszerész gyakornokként, az akkori gyógyszerészképzésnek megfelelően Jancsó Géza kézdivásárhelyi gyógyszertárában 1906-ban kezdte, majd a gyakornoki vizsgát Kolozsváron 1909-ben tette le. Ebben az évben mint nem okleveles gyógyszerész Kolozsvár több nyilvános gyógyszertárában dolgozott.

1910-től a kolozsvári egyetem gyógyszertárában tevékenykedett, miközben gyógyszerész oklevelet kitűnő eredménnyel 1911-ben, gyógyszerészdoktori címet pedig 1913-ban itt szerzett. 1914-ben mint honvéd gyógyszerész hadnagyi rangot ért el, az első világháború alatt mindvégig az egyetem gyógyszertárában teljesített szolgálatot. 1917-ben díjtalan tanársegéd, 1919-ben gyógyszertári vegyész kinevezéshez jutott. Miután a kolozsvári egyetemet 1921-ben Szegedre menekítették át, 1922-ben gyógyszertári fővegyésszé lépett elő, majd még ebben az évben egyetemi magántanárrá habilitálták és a gyógyszerészképzés megszervezésével bízták meg. Talán az egyetlen olyan gyógyszerész egyetemi tanár volt, aki orvoskaron dékáni tisztet látott el.

Dávid Lajos kolléganőivel

1958-ban nyugállományba vonult, 1961-ben az egészségügyi miniszter aranydiplomával tüntette ki. 1962. augusztus 30-án reggel kapta a hírt, hogy Kanadában unokája született. Az örömhírnek a tudatában koronária-okklúzió következtében aznap este elhunyt.

Dávid Lajos már a tízes években az alkaloidák kutatása körében nemzetközi hírnevet szerzett magának. Doktori disszertációjában is ezzel a témakörrel foglalkozott, ezenkívül számos szelektív analitikai módszert dolgozott ki, amelynek segítségével korszerűsítette a racionális gyógyszerkészítés módszertani alapjait. Az alkaloidák kimutatására és megkülönböztetésére dolgozta ki a vanillin-sósav reagenst is, amit akkor a Merek cég hozott forgalomba, és az egykori Merek Indexekben „Dávid-reagens”-ként szerepelt.

Dávid Lajos

Dávid Lajos a vészkorszakban nyilvánosan kiállt zsidó származású professzor társai mellett, Purjesz Bélát és Rusznyák Istvánt naponta felkereste az otthonában. Mindkettőt sikeresen megmentette a halálmenetből.

Dávid Lajos írt keresztény gondolatvilágú regényt és verseket.

Tíz gyermekéből a talán leghíresebb Dávid Katalin (1923– ) művészettörténész, akinek fia Hídvégi Máté, az Avemar és az Oncomar feltalálója.

Híres lánya, a Széchenyi-nagydíjas Dávid Katalin

Dávid Lajos két gyermeke, Ágnes és Ágoston lett gyógyszerész, utóbbi a Richter Gedeon Gyógyszergyár főosztályvezetőjeként ment nyugdíjba.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Meggypiros mezben
Kebtanoda kutyasport egyesület