A patikusok jó emberek. Tiszták, ápoltak, alaposak és az átlagembernél óvatosabbak. Némelyiküknek aztán túl sok is ez a sok jó, ez a sok korlát, ők kedélyes iszogatással, kvaterkázással tompítanak a munkakör feszültségén.
gyógyszerészet
Zipernowsky, az elektromérnök
Számos eredeti gondolat és megvalósítás fűződik Zipernowsky Károly nevéhez.
Than, az alapító
Than munkásságának része a kémiai szaknyelv magyarítása. Ő fektette le a középiskolai kémiaoktatás alapjait.
Szerecsen Jakab, a gyógyító pénzember
A korszak gyógyszerészei gyakran jeleskedtek orvosként vagy fűszerkereskedőként, Jakab így vált ismertté. Nehezen pótolhatóvá pedig azzal, hogy gyógyítás közben szerteágazó üzleti információiról is beszámolt a királynak.
Rozsnyay Mátyás, a sakkszakíró
Rozsnyay nevéhez fűződik az íztelen kinin előállítása, így a lázcsillapítót cukorka formájában már gyermekeknek is adhatták. Laboratóriumában tintát, szobaparkett-mázat, fémtisztító kenőcsöt fejlesztett, s mindezeket értékesítette is. Fényképészeti labort is üzemeltetett.
Székely Éva (1927–2020)
Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.
Rippl-Rónai József (1861–1927)
Élete húszas éveiben Rippl rádöbbent, hogy valójában a festészet érdekli, és a művészetnek szeretne élni. 1884-től Münchenben tanulta a mesterséget. Három évvel később Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihálynál jelentkezett. A nemzetközi hírű festődoyen maga mellé fogadta Rippl Józsefet, aki ekkor már a többi családtaghoz hasonlóan a Rónai nevet is használta.
Felvidéki füves emberek
A jezsuita gyógyszerészeti kultúra kihatott a környéken élő paraszti gyógyítókra is. Mivel mindkét „szakipar” a mezőn vagy a kertben gyűjtötte a tapasztalatot, no meg az alapanyagot, tudásuk természetes módon ért össze.
Orient Gyula (1869 –1940)
Orient Gyula tudományos munkássága szerteágazó, a kémiai méregtanon és a rákkutatáson kívül az orvosgyógyszerészet történetével is foglalkozott. Megalapította a kolozsvári Gyógyszerészettörténeti Múzeumot. Száznál több dolgozata és könyve jelent meg.
Klösz György (1844-1913)
Megörökítette az egri, a miskolci, majd a szegedi árvizet, 1:100-as méretben végigfotografálta a budapesti Andrássy út palotasorát, fotósorozattal dokumentálta a nagy világkiállításokat, a Millenniumi Földalatti építését. Hatfős csapattal örökítették meg Kossuth Lajos temetését.
Tömörkény István (1866–1917)
Tömörkény előbb hírlapíróként, majd szépíróként évtizedekig foglalkozott a parasztok, kétkezi munkások, kubikusok történeteivel. A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett.
Kazay Endre, a polihisztor
„Kazay sorsa volt, hogy mindenki elismerte zsenialitását, sokoldalú tudása meglepő erkölcsi sikereket aratott, de segíteni a világon senki sem segített rajta. Otthagyták elpusztulni Vértesacsán, ebben a sárba vesző sváb faluban, ahol még egy közepes lateiner ember életnívójához szükséges anyagiakat sem tudta soha megkeresni.”