1882-ben az ő tervei alapján készült el a Budapesti Nemzeti Színház világítása
Számos eredeti gondolat és megvalósítás fűződik Zipernowsky Károly nevéhez.
Budapest
Than, az alapító
Than Károly fél évszázadon keresztül vezető egyénisége volt a magyar kémiai életnek
Than munkásságának része a kémiai szaknyelv magyarítása. Ő fektette le a középiskolai kémiaoktatás alapjait.
Rippl-Rónai József (1861–1927)
A művészettörténet a posztimpresszionizmus és a szecessziós törekvések legjobb hazai képviselőjeként tartja számon
Élete húszas éveiben Rippl rádöbbent, hogy valójában a festészet érdekli, és a művészetnek szeretne élni. 1884-től Münchenben tanulta a mesterséget. Három évvel később Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihálynál jelentkezett. A nemzetközi hírű festődoyen maga mellé fogadta Rippl Józsefet, aki ekkor már a többi családtaghoz hasonlóan a Rónai nevet is használta.
Klösz György (1844-1913)
Kevesen tudják, hogy Klösz György eredetileg gyógyszerész volt
Megörökítette az egri, a miskolci, majd a szegedi árvizet, 1:100-as méretben végigfotografálta a budapesti Andrássy út palotasorát, fotósorozattal dokumentálta a nagy világkiállításokat, a Millenniumi Földalatti építését. Hatfős csapattal örökítették meg Kossuth Lajos temetését.
Száz éve született Deák Ferenc, a Bamba
(Budapest 1922. 01. 16. – Budapest 1998. 04. 18.)
Történt, hogy valamikor 1950-ben, az akkor még mindig csak 28 éves Deák Ferenc betért egy siófoki étterembe. Ott pedig, ahogyan egy ferencvárosi ikonhoz illik, és persze néhány fröccs bevételét követően, elhúzatta a cigányokkal a Fradi-indulót, amit természetesen teli torokból énekelt is a kíséretre. Mivel azonban a kérdéses nótát a „slágerbizottság” addigra már betiltotta, még nem is végeztek, amikor két ÁVH-s lépett Bambához.
Asztalizene 1. – Dlusztus Imre
„A jó borban angyalok laknak”
Gondolatébresztő kérdések és válaszok az online magazin Asztalizene elnevezésű interjúsorozata elé – a borgasztronómia témájában szakértő főszerkesztőnkkel, Dlusztus Imrével beszélgettünk. A rovat címében Térey János színművét kívánjuk megidézni, melynek révén tisztelgünk a szerző emléke előtt.
Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője
Az ólomakkumulátor méhsejt alakú kiképzése is tőle származott
Janitsáry Iván (Dunapentele, 1869 – Budapest, 1934) görög eredetű családból származott. Jókai Mór Az arany ember című regényében az ő nagyapjáról formázta a dunai hajóst.
Üzemek gyártásától a kézműves sörökig
A Lőrinci Sörfőzde Kft.
A főzde repertoárjában szereplő italok egyike sem tartalmaz semmilyen plusz adalékanyagot, amit mindig büszkén emelnek ki fontos pozitívumként. Kizárólag víz, árpamaláta, komló és élesztő felhasználásával dolgoznak – ezek közül is a magas minőségű alapanyagokat használják, amelyek a lehető legtermészetesebbek.
Interjú Némethi Botonddal
„A sokszínűség teremtette meg számomra a harmóniát”
Némethi Botond kedvenc városa a térségben Gödöllő, úgyhogy külön motiváló volt számára, hogy ő írhatta a Mi, svábok című könyvbe e település német nemzetiségének bemutatását.
Eisenhoffer, az első profik egyike
Budapest, 1900. 11. 08. – Budapest, 1945. 02. 14.
Közép-Európában a labdarúgás az identitás terepe lett a Monarchia szétverése után. Három központ, Bécs, Prága és Budapest versengett egymással a futballhatalmi pozícióért.
A nemzet stadionja
„Ha az az erkély mesélni tudna…” – múltidézés a Népstadionban
És hát az a gyep, az a szép, zöld gyep. Sztorik tucatjai lódulnak meg, s milyen érdekes, hogy a gólok, az atlétikai világcsúcsok, a gyepre építhető, parkettás kosárlabdapálya fölemlegetése mellett előjönnek a Népstadion életét meghatározó speciális történetek. Amikor X vagy Y elvtárs átnyúlt a szakemberek feje fölött, és a szénakupacok között kellett edzést tartani. Vagy amikor a pártközpontból soron kívüli locsolást rendeltek el, és estére megjött az eső.
Csokoládé-mennyország Budán
Várnak a bonbonok minket a hegymenetben
Bonbonok és francia desszertek széles választéka a Cocó 7-ben