Than Károly fél évszázadon keresztül vezető egyénisége volt a magyar kémiai életnek
Than munkásságának része a kémiai szaknyelv magyarítása. Ő fektette le a középiskolai kémiaoktatás alapjait.
gyógyszertár
Rozsnyay Mátyás, a sakkszakíró
Rozsnyay megírta és megteremtette a sakk mint sportág műszavait
Rozsnyay nevéhez fűződik az íztelen kinin előállítása, így a lázcsillapítót cukorka formájában már gyermekeknek is adhatták. Laboratóriumában tintát, szobaparkett-mázat, fémtisztító kenőcsöt fejlesztett, s mindezeket értékesítette is. Fényképészeti labort is üzemeltetett.
Székely Éva (1927–2020)
Híres mondása, „sírni csak a győztesnek szabad”, népszerű könyve címe lett
Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.
Orient Gyula (1869 –1940)
A múzeumalapító
Orient Gyula tudományos munkássága szerteágazó, a kémiai méregtanon és a rákkutatáson kívül az orvosgyógyszerészet történetével is foglalkozott. Megalapította a kolozsvári Gyógyszerészettörténeti Múzeumot. Száznál több dolgozata és könyve jelent meg.
Tömörkény István (1866–1917)
A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett
Tömörkény előbb hírlapíróként, majd szépíróként évtizedekig foglalkozott a parasztok, kétkezi munkások, kubikusok történeteivel. A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett.
Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője
Az ólomakkumulátor méhsejt alakú kiképzése is tőle származott
Janitsáry Iván (Dunapentele, 1869 – Budapest, 1934) görög eredetű családból származott. Jókai Mór Az arany ember című regényében az ő nagyapjáról formázta a dunai hajóst.