Gyulavári Lenin Hagyatéka TSZ, ezt a nevet kapta az államosítás idején a múlt század ötvenes éveiben létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem. A névből később elmaradt a hagyatéka szó. Komplex gazdálkodó szervezet volt, állattenyésztést és növénytermesztést is folytattak. Sikeres évtizedek után a szebb napokat is bőven megélt szövetkezetet 1995-ben érte utol elkerülhetetlenül a végzete. Semmire nem volt pénzük, folyamatosan élték fel a vagyonukat, csak az értékesített szarvasmarhákért kapott pénzből tudták etetni megmaradt állataikat. Ez volt a helyzet az ország délkeleti végében, a román határ mellett, amikor a Budapesten élő dr. Ráki Ferenc (1935-2016) megegyezett a szövetkezet felszámolójával és cége, a Polimarketing Kft. kifizette a szövetkezettel szemben fennálló követélést, így a tehenészet a családi vállalkozás tulajdonába került. Ekkor kezdődött el az ország első és egyetlen biosöre, az Alakor története is.
Amikor átvették a termelőszövetkezetet, a telepen 300 kontraszelektált, lepusztult állapotban lévő szarvasmarhát és mindössze két napra elegendő takarmányt találtak. „Egyszerre kellett ellátni az állatokat, megteremteni a takarmányozás feltételeit, a termőföldek bérlését és felvásárlását, a tej értékesítését, a telep rendbetételét, a gazdálkodás elindítását, kialakítani a személyi feltételeket, irányítani a napi munkát” – emlékezik vissza a vállalkozás első éveire egyik fia, Ráki Zsolt közgazdász. Zsolt a Polimarketing Kft. jogutódjaként megalakult Körös-Maros Biofarm Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa, aki akkor még egy multicégnél dolgozott, de már szerepet vállalt a gyulai vállalkozásban is.
Édesapja a helyszínen irányította a gazdálkodást, ő Budapesten a kereskedést és a fejlesztésekhez szükséges pályázatok koordinálását, míg fivére, Péter a növendék állatok nevelését végezte. A család minden megtakarított pénzét beleölte a telep fejlesztésébe, így öt esztendőbe tellett, míg sikerült konszolidálniuk a helyzetet. Mire látni vélték az alagút végét, 2000-ben beütött a tejtúltermelési válság, melyet egy karakteres döntéssel éltek túl. Nyugati tanulmányútjaik tapasztalatai és a kapitalista közgazdaságtanból átvett válságkezelési technikák – hosszú távú tervezés, minőségi, magasabb értékű termékek előállítása és újdonságok bevezetése – alapján döntötték el, hogy áttérnek a biogazdálkodásra, egyúttal megváltozott a cég neve is. Várhelyi Zoltán fejlesztési igazgató vezetésével alkalmazottjaik is kiváló munkát végeztek, így is három hosszú évet vett igénybe, mire az átállás összes feltételét megteremtették.
A szarvasmarhatelepen, immáron rendezett körülmények között
Napjainkra a Körös-Maros Biofarm Kft. Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb biotejtermelő gazdasága lett. Integrációs partnereikkel 1 680 hektár ökoterületen gazdálkodnak. Három szarvasmarhatelepükön összesen 2 100 szarvasmarhát tartanak, évi 6-7 millió liter biotejet állítanak elő, melyet a váci Naszálytej Zrt. „Zöldfarm”, a szegedi Sole-Mizo Zrt. „Biofarm” termékek – tej, joghurt, kefír, tejföl, túró – formájában juttat el hazai hiper- és szupermarketláncokon keresztül a fogyasztókhoz. Nem véletlen tehát, hogy bekerültek a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete által kezdeményezett „GAK–Alakor 05″ elnevezésű fajta-előállítási programba 2005-ben. A sörgyártás gondolata már akkor megfogalmazódott bennük, amikor csatlakoztak az Alakor programhoz. Sok buktatón és vis majoron mentek át a sör megszületéséig. A buktatók leküzdéséért nagyon sokat tett hozzá többek között Várhelyi Zoltán fejlesztési igazgató és Ancsin Péter ügyvezető is. A sör elkészítésével fő üzenetük az volt, hogy lehet környezettudatosan előállítani egyszerre egészséges, biztonságos bio élelmiszert, ami ráadásul nagyon finom is.
Bár látszólag teljesen testidegen tevékenység sört gyártani egy tejtermelésre szakosodott gazdaságban, Ráki Zsolt magyarázatát végighallgatva kiderül, ez a döntésük is alapos, átgondolt és logikus volt. A sör lett az az új biotermék, amit meglévő tejtermékeik mellé fel tudtak sorakoztatni. A technikai eszközökön kívül a sörgyártás minden feltételével rendelkeztek, illetve elő tudták teremteni. Magas minőségűre tervezett sörük értékesítésénél erősen számítottak az egészséges életmódhívek hedonistáira. Pályázati pénzt nyertek a sörgyártás beindítására. Az Alakor búzanemesítési folyamatban való részvételüknek komoly kapcsolati tőke kiépülése lett az egyik hozadéka. Csak akkor láttak hozzá a biosörgyártás alapjainak letételéhez, amikor összeállt nemcsak a szükséges, de az elégséges feltételek halmaza is.
Sörprojektjük 2008-ban kezdődött, amikor benyújtották és megnyerték a Nemzeti Technológia Program (NTP) keretében az „Alkobeer – organikus egészségvédő biosörök kifejlesztése és gyártása” című pályázatukat. A pályázat megírásában, később pedig a sörgyártás elindításában a hazai tudományos élet legnagyobbjai lettek a partnereik. Még azt is előírták, hogy minden egyes palack Alakor sör önálló sorszámmal és QR-kóddal rendelkezzen. A fogyasztók így végig tudják követni bármelyik üveg sör életútját: milyen alapanyagokból, mikor készült, hol és mikor palackozták, kinek és mikor lett kiszállítva a főzdéből. Elég hozzá egy okostelefon vagy internetelérési lehetőség. Első palack saját gyártású sörüket 2013-ban vehették kezükbe Orgoványban. A sörgyártást is csak hosszas előkészítés és tapasztalatszerzés után vezették be.
Alakor bio sör
2017-ben tartalmában és külsőleg is megújult a sör, elkészült az Alakor Vörös Búzasör, melynek íz- és aromavilága 3-féle különleges biokomlónak és természetes, szűretlen állapotának köszönhetően még gazdagabb és frissebb lett. De itt már nincs megállás, hamarosan újabb tagokkal bővül biosör portfóliójuk. Megkezdődtek a kísérletek az alternatív gabonákból – tönkölybúza, tönkebúza, zab – készülő sörök előállításához.
Miután kiderült, hogy az Alakor már nemcsak különleges, egyedi biosör, hanem gazdaságilag is jól értelmezhető termék, megérett a saját sörfőzde-söröző megnyitásának gondolata. Mind a főzde, mind a söröző az általuk felújított és üzemeltetett gyulavári kastélyban kap helyet. A kivitelezés költségeinek egy részét nyertes pályázatból tudják finanszírozni. Időközben elindították Alakor bio sörpárlat projektjüket is, ezért a megépülő sörözőjükben a sör mellé vagy elé bio sörpárlatot is tudnak majd kínálni. Jó, ha tudjuk, hogy a bio sörpárlat a 2017-es Gyulai Pálinkafesztiválon Grand Champion díjat nyert a nem gyümölcsös párlat kategóriában.
A 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Miniszteri Nagydíját 2017-ben a Körös-Maros Biofarm Kft. Alakor bio sörével nyerte el
Egészen biztos, hogy az Alakor bio italcsalád lesz a népszerű üdülőváros legújabb gasztronómiai attrakció ajánlata. Az Alakor sör és az Alakor bio sörpárlat indulási sikerei egyáltalán nem zárják ki, sőt, nagyon is valószínűsítik, hogy az Alakor bio italok egyszer majd ugyanolyan unikális elemei lehetnek Gyula városának, mint a világhírű kolbász.
