Oldal kiválasztása

kitüntetés

Címkék

Címkék

Avagy mit igyunk: címkét vagy a bort magát?

Tegyük fel magunknak a kérdést: attól lesz jobb egyik-másik termőhely bora, mert kövek között hatol a mélybe a növény gyökérzete? A másik idetartozó kérdést is tegyük fel: a bor minősége összefügg az ültetvény tengerszint feletti magasságával, valamint az ültetvény dőlésszögével?

Harsányi János, a közgazdász és filozófus

Harsányi János, a közgazdász és filozófus

Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el

1964-től a Kaliforniai Berkeley Egyetemen lett professzor. Játékelméleti modelleket dolgozott ki gazdasági és szociológiai problémák megoldására. Négy könyve és közel száz tudományos dolgozata jelent meg. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el. Módszere a matematikai közgazdaságtan általános kutatóeszközévé vált.

Béla Zoltán, a vakolóhomok és a nektár

Béla Zoltán, a vakolóhomok és a nektár

Aki feltette Imrehegyet a térképre

Hogy milyen a stílus? Mindenekelőtt elegáns. Zoltánnál semmi sincs túlerőltetve, minden sav tűélesen van a helyén, minden aroma olyan, amilyen a bor nagykönyvében van megírva, minden fajta a saját szép gyümölcsösségében teljesedik ki.

Dávid Lajos, az iskolateremtő

Dávid Lajos, az iskolateremtő

A gyógyszerészképzés és a gyógyszerkészítés nagy alakjáról

Dávid Lajos már a tízes években az alkaloidák kutatása körében nemzetközi hírnevet szerzett magának. Doktori disszertációjában is ezzel a témakörrel foglalkozott, ezenkívül számos szelektív analitikai módszert dolgozott ki, amelynek segítségével korszerűsítette a racionális gyógyszerkészítés módszertani alapjait.

Görgey Artúr, a Patikárius

Görgey Artúr, a Patikárius

A korszak legmagasabb tudományos szintjét elérő tanulmányában világelsőként mutatta ki a kókuszdióolajban a pichurinsavat

Minden különös sorsnak megvan a maga oka. Görgey Artúrt (1818–1916) tábornoktársai Patikáriusnak nevezték, mivel komoly érzéke volt a vegyészethez, Kossuth egyenesen a méregkeverőt látta benne. S mindenki ugyanazt a tartózkodó, magányos embert.

A grillázskészítő mester

A grillázskészítő mester

Rimóczi László világa

A grillázs – hála Rimóczi László áldásos tevékenységének – kezd újra divatba jönni hazánkban. Már nem csak esküvőkre, hanem nagy rendezvények díszasztalára is grillázsmunkák kerülnek. Ja, hogy cukorból van? Ezt a sok diétázó egy időre elfelejti, mert nem lehet ellenállni ennek az édes kísértésnek.

Juhász Roland: erő és megbízhatóság

Juhász Roland: erő és megbízhatóság

Gólvágóból lett sziklaszilárd belső védő

Csatárként kezdte, és ez egész pályafutására kihatott, mivel védőként tudott a támadók eszével gondolkodni, és mindig feltalálta magát az ellenfél kapuja előtt.

Stella Cukrászda

Stella Cukrászda

Több mint 25 éve Paks kedvenc cukrászdája

A Stella Cukrászda és tulajdonosa szép példája annak, hogy a fiatal, avatott kezekben újjászülető magyar cukrászat leteheti névjegyét a világ gasztronómiai asztalára.

A villányi ötösfogat

A villányi ötösfogat

Együtt jelölték ki a magyar borászat útját

A villányiak megmutatták, mit jelent a kertben a megalkuvás nélküli termesztés, a technológiában a szigor, a pincében a szenvedély.

Guinness-rekord és költséghatékony működés

Guinness-rekord és költséghatékony működés

„Kenyérre mindig szükség lesz” – Csizmadia Lajos hitvallását özvegye élteti tovább

Egy törékeny asszony vette át a vállalkozás vezetését és kiállta a próbát, de Rózsika néni bevallja, hogy nem tudta volna megoldani a helyzetet gyermekei segítsége nélkül.

A cukrászda a szeretetről szól

A cukrászda a szeretetről szól

Három évtized óta Nándori módra

Nándori László koncepciót alkot, és aszerint kertészkedik. Ugyanígy viszi a cukrászdáját, a folyton szövődő koncepciói szerint. A kedvelt és sűrűn látogatott pesti, belvárosi cukrászdából így lett díjhalmozó, a szó eredeti értelmében rekreatív és klasszikus műhely.

Szó, ami Szó!

Szó, ami Szó!

Az országtortákat alkotó G&D Kézműves Cukrászda

A fiúk úgy tapasztalják, hogy a hazai gasztronómiában valóságos forradalom zajlik. Az éttermek üzemeltetői, illetve a borászok és a pálinkafőzők éreztek rá először a változás szükségességére, de az utóbbi években már a hazai cukrászatoknál is egyre több helyen szabadulnak a mesterséges adalékoktól, igényesek az alapanyag-választásban, és komoly fejlesztéseket hajtanak végre a konyhatechnikában is.