Harsányi János (Budapest, 1924 – Berkeley, 2000) professzor gyógyszerészi pályáról indult el, és ő az első magyar gyógyszerész, aki – más tudományágban – elnyerte a legnagyobb tudományos kitüntetést, a Nobel-díjat.
Édesapja, Harsányi Károly a zuglói Őrangyal Patika tulajdonosa volt. János a Fasori Evangélikus Gimnáziumban 1937-ben érettségizett, és matematikából megnyerte az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt. Tudományos pályára készült, de a szülei meggyőzték, hogy inkább gyógyszerészetet tanuljon, és ezután vegye át apja gyógyszertárát. A gyakornoki vizsgát letéve 1940-ben beiratkozott a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemre gyógyszerészhallgatónak. Még a régi, kétéves képzésben részesült.
Harsányi János érettségi bizonyítványa
Gyógyszerészi oklevelét 1942-ben szerezte meg. Tudásának köszönhetően Szabó Zoltán egyetemi tanár Rendszeres Növénytani Intézetében lett doktorandus-jelölt. Disszertációját már nem tudta befejezni, mivel 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. A német megszállás idején a századát Németországba deportálták, de sikerült megszöknie, és menedéket találnia a jezsuiták pesti rendházában. 1946-ban pályát váltva újból beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, immár a bölcsészkarra. Egy évvel később filozófiából és szociológiából doktori diplomát kapott. A filozófiai tévedések logikai alkata címmel írta disszertációját.
A Nobel-díjas tudós
Rövid időre a szociológiai intézetben kapott állást, azután ismét apja patikájában dolgozott. 1950 áprilisában feleségével kalandos körülmények között elhagyta az országot, és Ausztráliában telepedett le. A Sydney-i Egyetemen két évig közgazdaságtant tanult. A Brisbane-i Egyetemen 1953-tól már ő adott elő. 1956-ban amerikai tanulmányi ösztöndíjat nyert el, majd a kaliforniai Stanford Egyetemen közgazdasági és statisztikai doktorátust szerzett 1958-ban. Közben matematikát is tanult 1961-től a detroiti Wayne Egyetemen, majd 1964-től a Kaliforniai Berkeley Egyetemen lett professzor. Játékelméleti modelleket dolgozott ki gazdasági és szociológiai problémák megoldására. Négy könyve és közel száz tudományos dolgozata jelent meg. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el. Módszere a matematikai közgazdaságtan általános kutatóeszközévé vált. A Magyar Tudományos Akadémia az 1995-ben tagjává választotta, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pedig díszdoktorává fogadta.
