Imrehegy nem a legismertebb települése a Kunsági borvidéknek, de az itt tevékenykedő borász, Béla Zoltán mindent megtesz azért, hogy közismertté tegye. Mindenesetre 2012-ben a modern birtokközpont átadásakor a falu polgármestere úgy fogalmazott, hogy a borász révén kerültek föl a térképre. És valóban: Béla Zoltán valóságos művésze a szakmájának, és hát tudjuk, hogy az alkotás alapja a biztos szaktudás, amely egyedi formát kap a kreatív tehetségtől.
A művész, Béla Zoltán
Brüsszelből, a világ négy legnagyobb borversenyének egyikéről háromszor is Champion-díjat (ez a kategória legmagasabb pontszámát elérő bornak jár) hozott el kései szüretelésű nektárral és olaszrizlinggel, majd idehaza az országos borversenyen a desszertbor kategóriában (értsd: az aszúk között) lett a nektárja az első. Ez már önmagában négy olyan légtornász világszámra emlékeztet, amelyet lélegzet-visszafojtva figyel, majd tombolva ünnepel a publikum. És itt húznám alá még egyszer, hogy a szőlőbirtok talaja „vakolóhomok”.
70 hektáron a termőtáj legjellemzőbb boraival foglalkoznak itt. Így jelen van az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a nektár, a tramini, a kövidinka és a sárfehér, ezeket egészíti ki a kékfrankos és a pinot noir, amelyekből ropogós savszerkezetű, arányos rozé, és gyümölcsökben csodálatosan gazdag, könnyed vörösbor készül. Kis szériában gyöngyözőborok is születnek Irsai Olivér és pinot noir rozé fajtákból.
A borászat belülről
Hogy milyen a stílus? Mindenekelőtt elegáns. Zoltánnál semmi sincs túlerőltetve, minden sav tűélesen van a helyén, minden aroma olyan, amilyen a bor nagykönyvében van megírva, minden fajta a saját szép gyümölcsösségében teljesedik ki. Távoli vendég mindenképp kóstoljon kövidinkát! Ez az Alföld, ez a finoman mézes, könnyeden kesernyés, lágy korty a napfényből! És a borturista ismerje meg a nektárt, ezt az ezerarcú különlegességet, feltétlen harapjon bele a cserszegi húsába, szippantson az Irsai parfüméből, és feltétlen merítkezzen meg a kénkfrankos meggyében, no meg a pinot fűszereiben!
Pinot noir és cabernet sauvignon „alföldi” környezetben
És még néhány mondat a nektárról. Magyar szőlőfajta, ami a Judit és a cserszegi fűszeres szőlők keresztezéséből jött létre, és – mint Béla Zoltán esete mutatja – nagyon jól érzi magát a sívó homokon is. A cserszegi fűszeres felmenői a piros tramini és az Irsai Olivér. Nemesítője, Bakonyi Károly korai érésű, hidegtűrő fajtának szánta, ám nem csak az Etyeki borvidéken, hanem a három alföldi borvidéken is elterjedt. Így került Béla Zoltán figyelmébe. Az pedig az imrehegyi borász külön érdeme, hogy a cserszegi fűszeres „gyermekére” is rátalált.
Imrehegyi nektár
A nektárt, Bakonyi Károly másik szép munkájának gyümölcsét, főleg a Balaton-felvidéken termesztik, ezért is különleges az a sokszínűség, amit Kecel térségében mutat: száraz változatban muskotályos illatú, olykor az Irsai Olivérre hajazóan parfümös, késői szürettel szedve pedig elbűvölően mézes, citrusos és virágos. Kortyolva a száraz a cserszegi eleganciájára, vibráló savaira emlékeztet, az édes pedig a komplex aszúk szépségeit tárja fel.
