Oldal kiválasztása

gyógyszerészet

Járvány idején

Járvány idején

A felvidéki Wéber János orvosként, gyógyszerészként és Eperjes főbírájaként is messze földön híres volt

A kutató nevezetes műve a pestissel foglalkozott, Bártfán jelent meg 1644-ben Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról címmel. A munka sajátos elegye a pestis megelőzésére alkalmazott különféle óvó rendszabályoknak és gyógymódoknak.

A festőzseni

A festőzseni

Csontváry a modern magyar művészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége

Életében inkább dilettáns festőnek tartották, mint zseninek. A mai magyar művészettörténet-írás azonban a modern európai piktúra meghatározó triumvirátusának teljesítményéhez, Cézanne, Gauguin, Van Gogh nagyságához méri Csontváry teljesítményét.

Hipofízis-hipotézis

Hipofízis-hipotézis

László professzor bűne az volt, hogy keresztezte a keleti titkosszolgálatok magyarországi begyűjtő akcióját

1985 végén László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora, klinikai rektorhelyettese és egyben párttitkára a ferihegyi reptéren megbukott pár tucat emberi agyalapi miriggyel, amit épp átadott az olasz Serono gyógyszergyártó cég képviselőinek. Bár szétesőben volt a rendszer, arra még nem volt példa, hogy nyilvánosságra kerül egy bűnügy egy erősen frekventált kommunistáról.

Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője

Janitsáry Iván, a pirotechnika úttörője

Az ólomakkumulátor méhsejt alakú kiképzése is tőle származott

Janitsáry Iván (Dunapentele, 1869 – Budapest, 1934) görög eredetű családból származott. Jókai Mór Az arany ember című regényében az ő nagyapjáról formázta a dunai hajóst.

Harsányi János, a közgazdász és filozófus

Harsányi János, a közgazdász és filozófus

Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el

1964-től a Kaliforniai Berkeley Egyetemen lett professzor. Játékelméleti modelleket dolgozott ki gazdasági és szociológiai problémák megoldására. Négy könyve és közel száz tudományos dolgozata jelent meg. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el. Módszere a matematikai közgazdaságtan általános kutatóeszközévé vált.

Dávid Lajos, az iskolateremtő

Dávid Lajos, az iskolateremtő

A gyógyszerészképzés és a gyógyszerkészítés nagy alakjáról

Dávid Lajos már a tízes években az alkaloidák kutatása körében nemzetközi hírnevet szerzett magának. Doktori disszertációjában is ezzel a témakörrel foglalkozott, ezenkívül számos szelektív analitikai módszert dolgozott ki, amelynek segítségével korszerűsítette a racionális gyógyszerkészítés módszertani alapjait.

Baranyai Aurél, a növénykutató

Baranyai Aurél, a növénykutató

„Hivatássziget a patika, félig gyóntatószék”

Baranyai Aurélt nemcsak az orvosságot kiadó vagy a laboratóriumban „mérget keverő” gyógyszerészként ismerték. Hazai és külföldi kapcsolatokra épülő kutatótevékenysége is jelentős.

Schams Ferenc, a borszakértő

Schams Ferenc, a borszakértő

A magyar szőlészet és borászat modern kori fejlesztésének nagy alakja

Schams Ferenc életművének jelentősége többirányú, a gyógyszerészet terén végzett munkája is kiemelkedő.

Drogisták, cukrászmesterek, mesteri írók

Drogisták, cukrászmesterek, mesteri írók

A drogista és a cukrászipart sok közös vonás jellemzi

Ma, amikor viszonylag világosan látjuk a kémiai alapon gyártott gyógyszerek és a sok esetben fűszerként is használt, de egyebekben gyógyhatású növények és növényi kivonatok közötti különbséget, nehezen tudjuk elképzelni, hogy például a fahéj, a szegfűszeg vagy a csillagánizs egy évszázaddal ezelőtt valahol az ismeretlenség, a fűszer és a drog közös határterületén mozgott.

Réthy Béla és a pemetefű

Réthy Béla és a pemetefű

Az eredeti recept titka

Réthy Béla 1884-ben kitüntetéssel diplomázott az egyetemen: a megszeretett labormunkát folytatva megszületett a legendás pemetefű cukorka, amely mellett kis üzemének bevételt biztosítottak a töményített galenikumok, más gyógycukorkák, ruhafestékek, esszenciák.

Rend és szabadság

Rend és szabadság

A Csiki Patika vezetője világos szabályokat teremt

Dr. Csiki Csaba másodgenerációs gyógyszerész, aki szereti a szakmáját, elkötelezetten vállal felelősséget a környezetéért, és bölcsen megtalálta az egyéni szabadság azon kis köreit, melyek által nem lett a munkája rabja, hanem önálló ember.