Oldal kiválasztása

Magyar Elek, „Az Ínyesmester” helyzetjelentése

Szerző: NQV | 2021. szeptember 15. | Ízek | Címkék: anekdota gasztrokultúra gasztronómia klasszikus marhahús történelem

Magyar Elek, az első gasztronómiai szakírók egyike (1875–1947)

„A java marhahúst mindenkor leginkább Bécsbe szállították Magyarországról. A leggyönyörűbb göbölyöket, azaz hízott ökröket a császárvárosba hajtották. Bécsben kitűnő rostélyost, szaftos csonthúst lehetett enni, miközben idehaza az Angol királynőbe, a Hungáriába, az István főhercegbe vagy a Pannoniába kellett elmennie, Palkovits, Marschall, Gundel János, valamint Glück Frigyes és Peltzmann urakhoz kellett folyamodnia annak, aki igazán jó marhahúsra éhezett.”

(Magyar Elek, Az Ínyesmester 1934-ből)

A Gundel Étterem korabeli étlapja

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Patikusok

Fókusz

A gyógyszerészeknek azt tanítják, hogy bárki követhet el hibát, csak épp ők nem

A patikusok jó emberek. Tiszták, ápoltak, alaposak és az átlagembernél óvatosabbak. Némelyiküknek aztán túl sok is ez a sok jó, ez a sok korlát, ők kedélyes iszogatással, kvaterkázással tompítanak a munkakör feszültségén.

„Nem alakítható az identitás” – Interjú Kukorelly Endrével

Aktuális, Portré

Születésnapja alkalmából az író-költővel egy Günzer-bor mellett beszélgettünk

„Semmi elhatározás: sorkatona voltam, kaptam karácsonyra anyukámtól egy határidőnaplót, és január elsején az jutott eszembe, hogy kiszámoljam, hány másodperc van leszerelésig. Hány nap, óra, perc és másodperc – és ezt beírtam ebbe a füzetbe. Aztán még ezt-azt, mikor lesz a legközelebbi őrség, milyen az idő, mit hordanak össze a többiek. Verstöredékeket. Így kezdődött, irkáltam bele mindenfélét, jóval kevesebbet, mint kellett volna egyébként. Szép lassan jöttem rá, hogy tulajdonképpen naplót írok, és akkor ezt már nem is hagytam abba.”