A németek ismerik azt a közmondást, hogy „Minden jó bor kíván egy csókot a fától”, ami azt jelenti, hogy a hordónak adnia kell valami pluszértéket, de ennek olyannak kell lennie, mint a csók. Határozott csókot ad a barrique, más nevein újfás, kishordós érlelés. A kiégetett tölgyfa kap itt szerepet.
A mondás szerint senki nem lehet próféta a saját hazájában, s nem is voltak ilyen ambíciói Molnárné Lukács Anitának sem, pusztán tanítani szerette volna, amit ő is megtanult, s mesteri fokon művelt a népi kismesterségek gyakorlása, a hagyományos paraszti kultúra értékeinek mentése során.
Szrem vagy Szerémség történelmi és közigazgatási fogalom, amit a borvidék elnevezésében is használunk. A nagytájat szinte teljes egészében körbeöleli északról a Duna, délről pedig a Száva úgy, hogy Belgrádnál érnek össze. A nyugati rész nem folyóval, hanem a történelmi Verőce vármegyével határos. A borvidéket általában a Fruska Gora heggyel azonosítjuk, bár az alföldi részeken is termeltek szőlőt.
Dallamos és beszédes nevű helyek (Rókarántó, Hálás-tető, Királyné szoknyája, Kőróka, Nyálas-tó, Papsapka, Rossztemplom, Farkasgyepű, Hódosér) ott rögzülnek a valóság leírható szintjén, ahol a csillagporos varázslók, a légies égiek, az óriás szellemek és a köztünk illatozó tündérek már megvívták a harcukat a bestiális erőkkel. A Balaton ilyen nagy, isteni küzdelem ma is rejtélyekkel teli eredménye.
A malbec mély színű, intenzív vörösbort ad. Illatában többnyire gyógyfüves jelleget fedezhetünk fel, ízében meggyes, málnás, szedres aromák jellemzik, a kortyot selymes krémesség kíséri.
Sorra nyitnak a kézműves termékeket forgalmazó sörözők, amelyek sörkulturális központokként is működnek. A sör – kissé megkésve – ugyanazt az utat járja be hazánkban, mint a bor, majd a pálinka.
Borturistáknak javaslom, hogy a neszmélyi Melegeshegyen, a borhotel éttermének teraszán végezzenek elmélyült komparatisztikai vizsgálatokat: feleltessék meg a komplex chardonnay alapbort az egzotikus prémiummal, majd mélyedjenek el a négyféle dűlőválogatás és a cuvée rejtelmeiben. Mintha Dosztojevszkijről tájékozódnának előbb, azután elolvasnák a Karamazov testvéreket, majd felütnék az ide vonatkozó résznél Szerb Antalt. Egy világ fog kinyílni.
A generosa többéves kutatói tevékenység eredményeként hivatalosan 1951-ben született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből, Bíró Károly nemesítői munkássága révén. Ezután a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértékelések. 2004-ben kapott állami minősítést „generosa” néven.
A „Trappista” kifejezés a sör származási helyét jelöli, mivel trappista kolostori sörfőzdében készíttetik. A világon ma tizenegy ilyen sörfőzde van, ebből hat Belgiumban, kettő Hollandiában, egy-egy pedig Olaszországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban található. A jogvédett trappista elnevezést csak ők használhatják. A név a normandiai La Trappe apátságból ered, ahol a szerzetesrend története 1664-ben indult.
„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos” – Gundel Károly örök érvényű gondolatai.
„Képes vagyok kritikusan szemlélni mindazt, ami a szülővárosomban történik, de nekem ez az éltető közegem. Pontosítva: Alsóváros az éltető közegem, s habár rövidebb ideig laktam a város különböző pontjain, több mint fél évszázada a Szabadság tér környéke az otthonom. Itt van az ősi fészek, az 1886-ban épített napsugaras oromdíszű műemlék házunk, amit a feleségemmel Paradicsomnak hívunk.”
Ha van ilyen sörben, akkor a Kurbelyéké házias jellegű, mint az a kisvendéglői csülkös pacal, amit a nagypapa receptje alapján készítenek, vastag puha kenyérrel, kovászos uborkával tálalják.