Oldal kiválasztása

A nyílsebes főnemes

Szerző: | 2021. május 25. | Portré | Címkék:

Az agarak ősét – köztük a magyarét is – Egyiptomból származtatják. A régészeti leletek alapján már a Krisztus előtti harmadik évezredben megjelentek az agárhoz hasonló kutyák, ezért is ők a legősibb fajták.

Valószínűleg már a honfoglalás előtt ismert volt a magyar törzsek számára az agár. Az első fennmaradt emlék Szent István korából származik, majd később is divatos, előkelő tevékenység volt az agarászat. Még Hunyadi Mátyás is nagy lelkesedéssel űzte, kiváló lovasként elsősorban a lovas változatát preferálta.

A török hódoltság idején újfajta, keleti jellegű agarak kerültek Magyarországra, a hazai állomány pedig keveredett ezekkel. Ekkor az agarászat szerepe is megváltozott, hobbiból orvvadászat lett. Mégis sikerült túlélnie ezt az időszakot, majd a 18. és 19. század között élte aranykorát az agaras vadászat. Az 1840-es években Széchenyi Istvánnak köszönhetően több agarászegylet is alakult. Majd mikor az agarászat mint vadászati forma visszaszorult, az agárversenyek vették át a helyüket, új funkciót kapott ez a nemes kutyafajta.

A versenyek előkelő társadalmi eseménynek számítottak, és sok külföldit is ide vonzottak. A profi kutyasporttal egyidejűleg megjelentek az angol agarak, akik sebességben lekörözik a magyar fajtát. Éppen ezért sokan keresztezték a két egyedet, amitől a hazai tenyésztésű kutyák elvesztették eredeti jellegüket. Ez is az egyik oka annak, hogy sokan megkérdőjelezik eredeti magyar mivoltukat.

Magyar agár

A magyar agár első standardját 1904-ben határozták meg, amit a Magyar Telivér Kutyafajtákat Tenyésztők Szövetségének kiadványában részleteztek.

A második világháborút követően kihaltnak vélték a magyar agarat, csupán néhány elszigetelt tenyésztő próbálta több-kevesebb sikerrel fenntartani a vérvonalat. Továbbá furcsamód közrejátszottak a fajta megmentésében az orvvadászok is, mert ők a tiltások ellenére tovább alkalmazták őket kisvadak elejtésére. Az 1964-ben bemutatott Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című filmvígjátékban jelent meg újra a magyar agár. A felvételhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecseden, a Károlyi-uradalomban fedezett fel néhány példányt Szigethy Kálmán természetfilmes. Megvásárolta ezeket a kutyákat és komolyabban elkezdett velük foglalkozni. Ezt követően kezdődött meg hivatalosan az újra tenyésztése. A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) nemsokra rá, 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Azóta pedig távolabb került a kipusztulás szélétől, de még mindig ritkaságnak mondható.

Agárverseny résztvevői a Pokol csárda melletti pályán, 1977, adományozó: Urbán Tamás

„40 éves kutyázás után kerültem a magyar agárhoz” – emlékezik vissza csillogó szemekkel dr. Jakkel Tamás az első ráeszmélésre, mikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy hozzá valójában milyen kutya illik. „Ezt úgy hívom: a megérkezés pillanata. Sajnálom, hogy az elmúlt 40 évet – nem elvesztegettem, mert más kutyákkal is sikereket értem el – nem ezzel a fajtával töltöttem. Már az elején vele kellett volna kezdenem, és akkor bővebb génállománya lenne, amivel fellendíthetnénk a magyar agár tenyésztését.

Nagy kérdés, hogy a magyar agár túlélte-e a második világháborút és az azt követő, fajtaellenes tevékenységet. Egyes vélemények szerint nem vészelte át, kipusztult. Ma pedig egy, az ősi magyar agárhoz hasonló kutyát nevezünk magyar agárnak. A filmforgatásra szerezték be a példányokat, amikre építkezve kezdték újra tenyészteni. 1960-ban fogadta el a Magyar Ebtenyésztők Egyesülete a magyar agár standardját, majd nemsokra rá az FCI is. Leírnak egy rusztikus, a többi agárhoz képest erőteljesebb csontozattal és felépítéssel rendelkező kutyát. Az agár végtelen eleganciáját ötvözi parasztos megjelenéssel. Teljesen más miatt érezzük őket főnemesnek, mint a többi agarat.”

A fajta testalkata karcsú, ízületei szárazak, erős izomzattal rendelkezik. Mellkasa lapos és mély. Törzse téglalap alakú, háta egyenes. Szőrzete rövid, kemény szálú, melynek színe változatos. Testsúlya nemtől függően 22-31 kilogramm, marmagassága 62-70 centiméter. Csontozata erős, feje karakteres, hosszú. Jellegzetessége, hogy szemei mandula alakúak, sötétbarnák. Orrtükre fekete. Rózsafülei vannak, amik kicsik és hátrahajlanak. Farka hosszú és vékony, szabályosan felkunkorodó. Mozgása ruganyos, elegáns és kecses. Futás közben sebessége akár a 60 km/h-t is elérheti. Várható élettartama 12-14 év.

Természete miatt kedvelt kutyafajta. Visszafogott habitusú, intelligens és értelmes. Nyugodt, elegáns kiállásával könnyen válik családi kedvenccé, jelleme miatt terápiás kutyaként is alkalmazható. Kutyás sportokban is kiválóan teljesít, főleg agárversenyeken, vadászatokon vagy agilityn.

„Az angol agár és általában a többi agárfajta a Forma-1-es autókhoz hasonlítható. Rendkívül gyorsak, de a pályának is tökéletesnek kell lennie hozzá. A magyar agár ezzel szemben kitartóbb és egyenetlenebb terepen is megállja a helyét. Őket inkább rallyautóhoz lehet hasonlítani.”

Dr. Jakkel Tamás hosszan beszélt a magyar kutyafajták helyzetéről, illetve a világban zajló, tenyésztéssel kapcsolatos folyamatokról. Amikor a magyar agárhoz érkezett, büszkeséget, szeretetet és odaadást lehetett hallani a hangjában. Ezért is gondolja: „Ha valakinek egyszer magyar agara lesz, soha nem akar utána mást, örökre az lesz neki.”

Legfrisebb bejegyzések

A nagy borkönyv
Kebtanoda kutyasport egyesület
A nagy borkönyv