Oldal kiválasztása

Hercegkút ékköve az Obzidián Bormanufaktúra

Szerző: | 2021. június 07. | Nektár | Címkék:

Kovács Péter, mint oly sokan e hazában, először csak hobbi borászként akart létezni. Igaz, Sárospatakon örökölt a nagyszüleitől egy kis birtokot, de még e bizonyos hobbi szinthez is a hercegkúti pince és egy kisebb darab föld megvétele juttatta.

A birtokon

És az ügyvédként, ingatlanfejlesztőként, valamint sportvezetőként is jegyzett ember, aki nem is oly rég az Újpest FC egyik tulajdonosa volt, ha már belekezdett, a szőlőből is ki akarta hozni a legjobbat. „A fő motiváció a kezdeteknél is a jó bor elérése volt, de eredetileg nem akartam a piacra lépni” – emlékezik Kovács Péter. 2014-ben két komoly angliai versenyen alaposan megsüvegelték a borait (az International Wine Challenge-en az egyetlen tokaji szárazbor-aranyat hozta el, sőt a legjobb bornak járó trófeát is kiérdemelte; a Decanter híres versenyén pedig mind a 2007-es száraz szamorodni, mind a 2006-os 5 puttonyos aszú ezüstérmet kapott), majd idehaza is több szakíró vette észre, hogy új csillag vált a pislákolásról ragyogásra valahol Sárospatak magasában. Aztán a 2015-ös VinAgórán a 2012-es, kései szüretelésű házasítása aranyérmet kapott a nemzetközi zsűritől (a bor 70%-ban a furmint komplex talapzatára épül, melyhez a sárgamuskotály teszi hozzá az incselkedő bájt), s innentől már nincs visszaút. Belépett a profik táborába, és immár nem az a cél, hogy néhány ezer palack jó borral megvendégelje és megajándékozza a kiterjedt baráti kört, hanem hogy egy komoly szortimenttel hozzászóljon ahhoz a bő két évtizedes vitához, ami arról szól, hogy mi is Tokaj útja.

Tokaji furmint

Ő maga azt mondja, hogy neki sok ezer, a borvidéknek pedig több millió palack négyeurós száraz furmintot (a középosztálybeliek mindennapi betevőjét) kellene készíteni, s erre a széles alapra fölépíteni a csodát, a sokputtonyos aszút. „Számos értelmezés, útkeresés ismert. Én nem vagyok felhatalmazva arra, hogy mások tevékenységét minősítsem, stílust sem diktálhatok. Az viszont tény, hogy Tokajt az aszú emeli a világ többi természetes édes bort készítő borvidéke fölé” – érvel a hercegkúti pince előtt a padon.

Nos, minden borász életét meghatározza a fajtákhoz és a bortípusokhoz való viszony. „Én elsősorban a jó szamorodniban és a furmintban hiszek. Nem kell nagy mennyiség, de az legyen olyan, amire mindig szívesen emlékszem vissza. Egy szamorodnira meg kell érni, kell hozzá boros tapasztalat. De ha megértél rá, s van egy jó szamorodnid, akkor már majdnem boldog vagy az életben” – így Kovács. Ami engem illet, az Obzidián 2007-es szamorodnija győzött meg arról, hogy itt ütőképes borászat jön létre. A markáns savak széles taván mint mesebeli hattyúk úsztak és bújtak össze az érett zamatok és aromák: dió, gomba, karamell, gyógyfű, citrusok és virág.

A hercegkúti pince

„A Lapis leginkább a furmintról szól, s a pince dűlőszelektált borának alapanyagát adja. A Lapis kiválóan aszúsodik, így a szamorodnihoz és az aszúhoz is kiváló gyümölcsöt ad. Határiban vegyesen találjuk a fajtákat, van furmint, sárgamuskotály és zéta is. A furmintból van a legtöbb. A dűlő termése most az alap furmint egyik pillére. A Kácsárdban egyenlő arányban van furmint, sárgamuskotály és hárslevelű. Az innen származó alapanyag szintén az alap furmintot erősíti” – foglalja össze a tudnivalókat a gazda.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Mi, svábok
Kebtanoda kutyasport egyesület
Nemzeti Értékek Könyvkiadó