Oldal kiválasztása

bor

A bor, a futball és a tőkevesztés

A bor, a futball és a tőkevesztés

Két érték, két fontos, magyar entitás

A magyar bor, benne a világ legkülönlegesebb, legszebb, legtitokzatosabb, ezért legértékesebb borával, a tokaji aszúval, az elmúlt száz évben ötször szenvedett el tőkevesztést. (…) A magyar futball párhuzamos utat járt be. A harmincas évek elejétől a hetvenes évek végéig, fél évszázadig a világ élvonalában voltunk.

Régi szelíd esték – 10.

Régi szelíd esték – 10.

Bakator

Mivel a borivók többsége (hála a Bakator Borkereskedésnek és a Bakator Zenekarnak) úgy-ahogy megismerte ezt a feledés homályából előtűnő fajtát, és rögzítette, hogy fehérbort ad, talán meglepődve regisztrálja a kék változat létét. Pedig az adott fajtacsoportba tartozó fajták a bogyó színében, esetleg a vessző színében eltérve egymástól igen színes képet mutathatnak.

Régi szelíd esték – 9.

Régi szelíd esték – 9.

A tempranillo

Gere Attila műhelyéből a 2017-es évjáratú tempranillo érhető el. Színe feketébe hajlóan mélylilás árnyalatú. Illatában aszalt meggy, szilva, fekete bogyósok, pörkölt vanília és keleti fűszerek, pici mineralitás érhető tetten. Szájban rengeteg vörös húsú gyümölcs, kerek tannin és hordófűszerek érezhetők. Attila ezzel mutatja meg, hogy ha föl lehet éleszteni egy réges-régi fajtát, a fekete járdoványt, akkor át lehet igazolni hozzánk egy hispán fajtát is.

Régi szelíd esték – 8.

Régi szelíd esték – 8.

Carménère

Maul Zsolt fűszertűzijátéka a D’Art Maul. A syrah eleve buján fűszeres, az érett kékfrankosnak van egy borsos-konyakmeggyes aromája, és ezt dobja meg az eredetileg bordeaux-i, kihaltnak vélt, aztán Chilében újra előtűnő carménère. A magyar borászokat erősen jellemzi ez a kíváncsi szertelenség, nekik a gazdag magyar szőlőválaszték sem elég.

Régi szelíd esték – 7.

Régi szelíd esték – 7.

A Lélekvándor

„Nem lehet nem észrevenni az összefüggéseket. Tokajban a furmint, a hárslevelű és a kövérszőlő volt az alap, Somlón a furmint, a juhfark és a szagos sárfehér alkotta a háromszöget, Neszmélyen a Bálint, a juhfark és a szagos sárfehér. Egy bort készítettek vegyes szürettel, mondom, három ilyen fehérboros borvidék volt a Kárpát-medencében. Ezért is nagy felelősség a Neszmélyi borvidék feltámasztása.”

Régi szelíd esték – 6.

Régi szelíd esték – 6.

A pintes

A történetben az a szép, hogy magáról a pintesről, történetéről, eredetéről senki nem tud semmit, valójában Németh Márton fedezte fel, mint a többitől jól elkülönülő, genetikailag másnak mutatkozó szőlőnövényt, ami csodákra képes.

Nyári emlékek októberben – 5.

Nyári emlékek októberben – 5.

Günzer Zoltán borai (Dlusztus Imre minisorozata)

Günzer Zoltán a bátyjával már tizenévesen pincemunkát végzett palkonyai pincéjükben. 1990-ben telepítette első ültetvényét, cabernet sauvignont és kékoportót. Az utóbbi 15 hektós ászokhordóba került, irgalmatlanul jó bor lett. Az első sauvignont Seguin Moreau hordóba rakta 18 hónapra. Két év múlva aranyérmet hozott el a VinAgoráról.

Nyári emlékek októberben – 4.

Nyári emlékek októberben – 4.

Frittmannék (Dlusztus Imre minisorozata)

„A hegyközség, a borvidék és a magyar borászat egyik legfontosabb feladata az elkövetkező időkben, hogy kialakítsa a Kárpát-medencei klíma által biztosított, egyedi ízvilágú, zamatú borokat. Erre óriási lehetőséget biztosítanak a régi és új magyar fajtáink. Természetesen a világfajtákat sem szabad elhanyagolni, de az egyediségünket mégis csak a mi fajtáink és klímánk határozzák meg” – összegzett nemrég Frittmann János.

Régi szelíd esték – 4.

Régi szelíd esték – 4.

Fekete járdovány

Ami a Gere-féle fekete járdoványt illeti: természetesen a Pécsi Kutatóból került a Csillagvölgy- és az Ördögárok-dűlőkbe. 2018-as forgalmi (értsd: csak a háznál kapható) tételét hordóban érlelték. Tanninban gazdag, fűszeres, bíbor árnyalatú, lilás szegélyű bor. Fekete ribizli és meggy, feketekávé és édes fűszerek, príma bor, versenyképes a nagy szőlőmárkákkal.

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

Tereken és időkön átívelő szenvedély

Szrem vagy Szerémség történelmi és közigazgatási fogalom, amit a borvidék elnevezésében is használunk. A nagytájat szinte teljes egészében körbeöleli északról a Duna, délről pedig a Száva úgy, hogy Belgrádnál érnek össze. A nyugati rész nem folyóval, hanem a történelmi Verőce vármegyével határos. A borvidéket általában a Fruska Gora heggyel azonosítjuk, bár az alföldi részeken is termeltek szőlőt.

Nyári emlékek októberben – 3.

Nyári emlékek októberben – 3.

A néró (Dlusztus Imre minisorozata)

Szentpéteri Attila és Szentpéteri Attila (apa és fia) évek óta elkötelezetten és elmélyülten foglalkoznak a néró szőlőfajtával. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették ezt a kettős hasznosítású fajtát, de úgy is fogalmazhatok, hogy ez az egyetlen kék csemegeszőlő, amiből bor is készíthető.

Nyári emlékek októberben – 2.

Nyári emlékek októberben – 2.

A furmint (Dlusztus Imre minisorozata)

Őszinte leszek. Néhány borvidék nem jön be nekem, illetve néhány borstílus idegenül viselkedik a számban, így a lelkemben is. Az erősen köves badacsonyi, somlai vagy tokaji, különösen a száraz furmint, számomra nem hordoz különösebb élvezeti értéket. Ugyanakkor időről időre ráveszem magam arra, hogy kóstoljak, mert véleményt csak szájon át szabad mondani. Aki címkét iszik, tévúton jár.