Oldal kiválasztása

Vinatus: a híres villányi pincesor felső csücskében

Szerző: | 2021. június 11. | Nektár | Címkék:

A híres villányi pincesor felső csücskében, az egykori Roth Pince örökségébe lépve rendezkedett be a szegedi gyökerű Vinatus. Nehéz eldönteni, mi a fő ismérv Kovács Lászlóval kapcsolatban: sikeres szerszámkereskedő üzletember, vagy Villány szerelmese. Alighanem mind a kettő egyszerre. Hajdanán labdarúgó barátaival járt kikapcsolódni Villányba, és már az első hosszú hétvégén elhatározta, hogy egyszer borosgazda lesz. Immár húsz éve ingázik szülővárosa, választott dél-baranyai hazája, valamint néhány éve új otthona, Balatonfüred és a fővárosi cégközpont között. Ez a túra kiegészül a debreceni és a pécsi üzletek lelátogatásával.

Vinatus Pince és Fogadó

És közben kóstol rendületlenül. Indulásként földterületeket, termő szőlőskerteket vásárolt, kezdetben beszállt borász mellé, majd egy évtizede úgy döntött, hogy önálló útra lép. Ő lett a kizárólagos tulajdonos, akinek itteni komoly borászok nyújtanak segítséget abban, hogy az ízlésének megfelelő borok szülessenek.

A gazdának a borhoz való viszonyához hozzátartozik, hogy a Homokhátságon található Zsombón évi 8-10 hektoliter bor, főleg kövidinka mindig termett az ősi családi birtokon, és a szegedi házában is tele volt a pince. Igaz, itt a hordók mellett megjelent a palackos gyűjtemény is.

Kalandos volt az indulás: eredeti gondolkodású emberként erdőterületeket vásárolt a Bocorban, és egy esztendő kemény munkájával eltelepített 8 hektár szőlőt. Cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, syrah és kékoportó zöldellt itt nemsokára. Az újabb telepítés már a kipróbált módon történt, 20 hektár erdő váltott át szőlőbe, immár a Csicsó-hegyen. A közeljövőben 30 hektár szőlőterülettel szeretne rendelkezni.

E sorok írójának módjában állt hordómintában megismerkedni a 2009-es, első saját jogú szüret termésével. Azonnal látható volt, hogy itt Villány testes-bársonyos öröksége él tovább. Közben, belepillantván a folyamatba, az is nyilvánvaló lett, hogy egy önértékeire építő, a villányiság sokarcúságát megtartani igyekvő, de a kordivatot (könnyű gyümölcsöket a népnek!) is megértő, nagyon igényes borászat jött létre.

(Különös, hogy a nagyon hamar megmutatkozó magas színvonalat saját feldolgozó nélkül sikerült elérni. A borászat Polgár Zoltánék pincészetében rendezkedett be. „Hozzá kell tennem, hogy nagyon sok segítőkészséggel találkoztam villányi borászok részéről” – jegyzi meg a szegedi gazda. Az is különös, hogy Raffael István borászként két különböző stílust képes megvalósítani: egy könnyedebbet Polgár Zoltánnak és egy koncentráltabbat Kovács Lászlónak.)

Ritka az olyan lendületű indulás, mint amilyen a Vinatusé volt. A borászat erejét mutatja, hogy a 2013-as villányi borvidéki borversenyen a 2009-es cuvée és az ugyanebből az évjáratból származó cabernet franc nagyaranyérmet kapott, sőt előbbi a vörösborok között a legmagasabb pontszámot (95,4) érte el. A hasonló sikerek azóta sem maradnak el.

Kovács László szeret kísérletezni a hordóival. Van nála Trust, Kádár, Európa márkájú, de kipróbálta már a francia Seguin Moreau-t is Cognac-ból. „A szőlőművelésben is odafigyelünk az új tendenciákra, a hordóhasználatban pedig folyamatosan figyeljük, melyik fa mit ad hozzá a borunkhoz” – kommentálja munkásságukat a tulajdonos. Két lánya, a közgazdász Dóra és az ügyvéd Anna segíti a borászatot. Dórának ez a főállása, minden folyamatot ismer, ám közvetlenül az értékesítésre, a kitelepülésekre gyakorol hatást. Nagy szerencséje az édesapának, hogy a két szép és okos lány nagyon hitelesen tudja képviselni a borászatot.

Kovács Dóra

Az igaz, hogy a cég kizárólag a prémium szintre összpontosít, mégis van a termékpalettának két szintje. A classicus kategóriában a mindenkori friss fehér (könyvünk anyagfelvételekor a sauvignon blanc), a gyümölcsös portugieser, a könnyedebb kékfrankos, a rozé, és két lazább szerkezetű vörös ivóbor (a Mitis és az Odoro) jelentkezik. A gasztronómiai tételek, avagy a prémium kategória borai a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a syrah, illetve az erőteljes Crassus és az ízes Saliva házasítás. De ott van még az óarany színű, tekintélyes hárslevelű is, kései szüretből, 200 gramm visszamaradt cukorral.

A fajtaborok nagyon pontosan juttatják érvényre a szőlő egyediségét, a cuvée-k pedig egytől egyig telitalálatok. A cabernet-kből, merlot-ból és syrah-ból építkező Mitis szedres és áfonyás, a bordói fajtákat kékfrankossal és kékoportóval kiegészítő Odoro pedig behízelgően fűszeres. A Saliva a franc nagyságát hangsúlyozza, a tipikus bordói házasítású Crassus pedig a borászatét.

Portfólió

Kovács Lászlót pozitív életszemlélet jellemzi. Ha elfáradna, akkor sem fáradt. Nem érzi nyűgnek, hogy komoly céget irányít, hogy a borászatban folyamatosan fejleszt, és hogy a szerszám üzletágban is az állandó megújuláson töri a fejét. Villányban a Rákóczi utcában háromszintes feldolgozót épít éppen, ez lesz majd a megoldás a logisztikai és egyéb problémáira. Ezt a helyzetet is bölcsen kezeli, nem szorong azon, hogy villányi pályatársainak zöme saját présházzal, a feldolgozót befogadó ingatlannal rendelkeztek már az induláskor, többen meg jelentős fejlesztéseken estek már át; ő mosolyogva mondja: „Jókedvvel kell csinálni. És ez nem pénz kérdése.”

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

A nagy borkönyv
Ópusztaszer hazavár
Meggypiros mezben