Híres mondása, „sírni csak a győztesnek szabad”, népszerű könyve címe lett
Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.
kitüntetés
Emlékezetkiesés
Talán az egész világon a mi nemzetünk identitástudatában a legerősebb elem a sport
Amikor külföldi edzők, sportszakemberek, sportújságírók úgy-ahogy megismerkednek a magyar sportközélettel, igen gyakran vetik fel, hogy mi egészen jellegzetes módon folyton a múltban élünk. Szerintem van erre magyarázat, mégpedig épp az, hogy végre szeretnénk megtudni, mi is történt velünk.
A falak ereje
A motiváltság legfőbb kifejeződési formája az, amikor a sportoló képes megvalósítani önmagát
Sportnyelven: az acélosabb motiváció átírta a papírformát. De mi is ez a motiváció? Küzdeni tudás, akaraterő, a megalkuvás elvetése? Alighanem ezekkel a kifejezésekkel helyettesítenénk ezt az idegen eredetű kifejezést, holott a legpontosabb megközelítése az, hogy gondolkodásmód. Szemlélet. Amikor az ultrák azt üvöltik, hogy „Harcoljatok!”, azt kellene javasolniuk, hogy „Gondolkozzatok!” vagy „Váltsatok szemléletet!”
A bor, a futball és a tőkevesztés
Két érték, két fontos, magyar entitás
A magyar bor, benne a világ legkülönlegesebb, legszebb, legtitokzatosabb, ezért legértékesebb borával, a tokaji aszúval, az elmúlt száz évben ötször szenvedett el tőkevesztést. (…) A magyar futball párhuzamos utat járt be. A harmincas évek elejétől a hetvenes évek végéig, fél évszázadig a világ élvonalában voltunk.
Plattkó, a fogalom
Ő is azon magyarok táborába tartozik, akit tiszteletből újratemettek
Plattkó alig egy évet töltött játékosként Angliában. Odakerülésekor, 1920-ban már háromszoros válogatott volt, ezért megengedték neki, hogy átöltözzön, és mozogjon egy kicsit a hátsó salakoson, ahol a fű kímélése miatt az első csapat is edzett. Plattkó intett az angol játékosoknak, hogy lőhetnek nyugodtan. Hozzá kell tenni, hogy a magyar futballista mackóméretű volt, elsőre senki sem gondolhatta, hogy igazi kapuvédelmi szakember.
Százhúsz év magyar álomtizenegye
Klubjaikban és a nemzeti válogatott(ak)ban elért eredményeik alapján összeállították minden idők legjobb magyar (férfi) labdarúgó-válogatottját
Mindkét csapatot 3-2-5-ös (klasszikus WM) formációban állították össze, és mert a jövőre 120 éves magyar labdarúgó-válogatott történelmének minden jelentős korszakából a statisztikák alapján válogattak az IFFHS szakemberei, tartalmaz néhány meglepetést is a lista.
Nyári emlékek októberben – 5.
Günzer Zoltán borai (Dlusztus Imre minisorozata)
Günzer Zoltán a bátyjával már tizenévesen pincemunkát végzett palkonyai pincéjükben. 1990-ben telepítette első ültetvényét, cabernet sauvignont és kékoportót. Az utóbbi 15 hektós ászokhordóba került, irgalmatlanul jó bor lett. Az első sauvignont Seguin Moreau hordóba rakta 18 hónapra. Két év múlva aranyérmet hozott el a VinAgoráról.
Nyári emlékek októberben – 4.
Frittmannék (Dlusztus Imre minisorozata)
„A hegyközség, a borvidék és a magyar borászat egyik legfontosabb feladata az elkövetkező időkben, hogy kialakítsa a Kárpát-medencei klíma által biztosított, egyedi ízvilágú, zamatú borokat. Erre óriási lehetőséget biztosítanak a régi és új magyar fajtáink. Természetesen a világfajtákat sem szabad elhanyagolni, de az egyediségünket mégis csak a mi fajtáink és klímánk határozzák meg” – összegzett nemrég Frittmann János.
Dunai Ede
(Budapest, 1949. 07. 14. – )
Dunai III. Ede Budapesten született, ezen a néven, s az akkoriban BLSZ I-ben, illetve NB III-ban szereplő Újlak FC-ből érkezett az Újpesti Dózsába, 18 évesen, 1967 nyarán. Még augusztusban be is mutatkozott az élvonalban, s mintha mindig is ott játszott volna, kirobbanthatatlan része lett az újpesti védelemnek.
Nyári emlékek októberben – 1.
Az a jó kövidinka (Dlusztus Imre minisorozata)
Nem árt az átlagosnál nagyobb figyelmet szentelni a kövidinka sikerére, mert idehaza kettős tendencia figyelhető meg még mindig: miközben egyre több alföldi borászat készít egészen figyelemre méltó kövidinkát, s ezáltal újrateremt egy elfeledett hungarikumot, a másik oldalon tartja magát a slendrián, tapasztalat nélküli lenézés.
Dunai Antal
(Gara, 1943.03.21. – )
Az ezüstös olimpia után Dunai II. Antal még három alkalommal ölthette magára a meggypiros mezt, utoljára 1973. május 16-án. Olimpiai bajnok és ezüstérmes, Európa-bajnoki 4. helyezett. Az Újpestben ezt követően még négy idényben szerepelt, tizenkét év alatt 326 bajnoki mérkőzésen 202, kereken hatvan nemzetközi kupamérkőzésén 39 gólt szerzett.
Olimpiai arany, Európa-bajnoki bronz
Puskásék utódai további két arannyal, valamint egy-egy ezüst és bronzéremmel járultak hozzá az éremkollekcióhoz
Ha a tavalyi Eb (immáron 24-es döntőjének) utolsó csoportmeccsén a németek ellen kihúzzuk 2-1-gyel, és bejutunk a nyolcaddöntőbe, az ünneplő tömeg valószínűleg napokra leállítja a nagykörút forgalmát, ahogyan néhány órára megtörtént az 2016-ban. De ez ma van, s így van jól, mert nem szabad elfelejteni, hogy voltak idők, amikor még az Eb-részvétel is elképzelhetetlen távolban volt.