A pincefalvak önálló rend szerint élték életüket. Ide a faluból csak a férfiak jártak ki, akik egymás segítése mellett egymás borainak megismerésében is számíthattak a közös értékek vállalására. A pincében tartott vallási vagy világi ünnepek a közösség megtartó erejét fokozták.
Mint tudjuk, ma 22 borvidéket különböztetünk meg, s a föntebb bemutatottak alapján mindegyiknek jogában állhatna használni a „történeti” jelzőt.
Az elméleti szakembereknek talán megérne egy alaposabb vizsgálódást, hogy mi volt az, ami elindította a pezsgő reneszánszát: az egyre jobb minőségű italok, a nagyobb választék, vagy a fogyasztói érdeklődés, Garamvári Zsuzsa hajlik arra, hogy mindkettő, még inkább a kettő egymásra hatása.
„Nem lehet nem észrevenni az összefüggéseket. Tokajban a furmint, a hárslevelű és a kövérszőlő volt az alap, Somlón a furmint, a juhfark és a szagos sárfehér alkotta a háromszöget, Neszmélyen a Bálint, a juhfark és a szagos sárfehér. Egy bort készítettek vegyes szürettel, mondom, három ilyen fehérboros borvidék volt a Kárpát-medencében. Ezért is nagy felelősség a Neszmélyi borvidék feltámasztása.”
A történetben az a szép, hogy magáról a pintesről, történetéről, eredetéről senki nem tud semmit, valójában Németh Márton fedezte fel, mint a többitől jól elkülönülő, genetikailag másnak mutatkozó szőlőnövényt, ami csodákra képes.
Ami a Gere-féle fekete járdoványt illeti: természetesen a Pécsi Kutatóból került a Csillagvölgy- és az Ördögárok-dűlőkbe. 2018-as forgalmi (értsd: csak a háznál kapható) tételét hordóban érlelték. Tanninban gazdag, fűszeres, bíbor árnyalatú, lilás szegélyű bor. Fekete ribizli és meggy, feketekávé és édes fűszerek, príma bor, versenyképes a nagy szőlőmárkákkal.
Szentpéteri Attila és Szentpéteri Attila (apa és fia) évek óta elkötelezetten és elmélyülten foglalkoznak a néró szőlőfajtával. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették ezt a kettős hasznosítású fajtát, de úgy is fogalmazhatok, hogy ez az egyetlen kék csemegeszőlő, amiből bor is készíthető.
Dallamos és beszédes nevű helyek (Rókarántó, Hálás-tető, Királyné szoknyája, Kőróka, Nyálas-tó, Papsapka, Rossztemplom, Farkasgyepű, Hódosér) ott rögzülnek a valóság leírható szintjén, ahol a csillagporos varázslók, a légies égiek, az óriás szellemek és a köztünk illatozó tündérek már megvívták a harcukat a bestiális erőkkel. A Balaton ilyen nagy, isteni küzdelem ma is rejtélyekkel teli eredménye.
Nem árt az átlagosnál nagyobb figyelmet szentelni a kövidinka sikerére, mert idehaza kettős tendencia figyelhető meg még mindig: miközben egyre több alföldi borászat készít egészen figyelemre méltó kövidinkát, s ezáltal újrateremt egy elfeledett hungarikumot, a másik oldalon tartja magát a slendrián, tapasztalat nélküli lenézés.
Miként a bikavér szóösszetétel esetében, a szürkebarátnál is irodalmi vonatkozást keresünk ahhoz, hogy megleljük a metafora eredetét. A bikavért Garay János írta le először 1846-os Szegzárdi bordalában. Nem állítjuk, hogy Radnóti lett volna az első, aki írásban rögzítette a szürkebarátot mint bor- és szőlőfajtát, de nagyon valószínűsíthető, hogy e fajta magyar neve a 20. század első felében született, mivel korábbról senki sem említi ebben a formájában.
A legenda szerint a mai legnevesebb tokaji borász, Szepsy István egyik fölmenője, Sepsi Laczkó Máté készített először aszúbort 1650-ben. E legendával szemben több történeti forrás bizonyítja, hogy már a reneszánsz korban ismerhették az aszúkészítés módszereit.
Zavarba ejtő, ha a kezünkbe kerül egy zempléni tájbor kategóriába tartozó chardonnay vagy cserszegi fűszeres. 2014 óta a borvidéken belül tucatnyi fajtából készülhet forgalomba hozható bor, ami viszont nem nevezhető tokajinak. Mik tehát az engedélyezett tokaji fajták?