Borkóstolók leegyszerűsítő edukációs megközelítése, hogy a szürkebarát szőlő a szürke csuhás szerzetesekről kapta a nevét. De kik viseltek szürke csuhát, és mi közük van a Badacsonyhoz? A fehérbe öltözött pálosok mégsem hordhattak a szőlőmunkához kissé elkoszolódott csuhát… A megfejtést a ferences renden belül kell keresni. A szigorúbb rendi ág, a cseri, délszlávul szürke foglalkozott szőlővel e térségben. Cseri barát = szürkebarát.
Ezzel persze nem adtunk választ arra, hogyan került a szőlőfajta Badacsonyba.
A badacsonyi borvidék látképe (A kép forrása)
Az bizonyos, hogy a francia pinot szőlőcsalád közvetlen rokonságába tartozik a szürkebarát, amit ismerhetünk pinot gris vagy pinot grigio néven is. Termése kicsi, hengeres és nagyon tömött fürtű. Bora finom savakat ad, gazdag ízekben és extrakt anyagban. Magyarországon hagyományosan lassan fejlődő, félédes fehérborokat készítettek belőle, így az rögzült a fogyasztókban, hogy a fajta nemes és főleg édes bort ad.
Ezzel szemben a rendszerváltást követő években több új szemléletű borászat (Szeremley, Laposa, Figula) a száraz tartományba vezényelte a bort, minek köszönhetően fölfedezhettük valódi ízeit és aromáit. És az érlelhetőség még szebben nyilvánult meg. Ráadásul, mivel szürkésfehér bogyójának héja teljes beéréskor vöröses színezetű, akár egy kék szőlő, világosabb színű rozé (pink) is készíthető belőle. E műfaj hazai megteremtője idősebb Figula Mihály volt.
„Régi szelid esték, ti is emlékké nemesedtek! / Költőkkel s fiatal feleségekkel koszorúzott / tündöklő asztal, hova csúszol a múltak iszapján? / hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot / ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?” – írta gyönyörű versében (À la recherche) Radnóti Miklós 1944-ben. Miként a bikavér szóösszetétel esetében, a szürkebarátnál is irodalmi vonatkozást keresünk ahhoz, hogy megleljük a metafora eredetét. A bikavért Garay János írta le először 1846-os Szegzárdi bordalában. Nem állítjuk, hogy Radnóti lett volna az első, aki írásban rögzítette a szürkebarátot mint bor- és szőlőfajtát, de nagyon valószínűsíthető, hogy e fajta magyar neve a 20. század első felében született, mivel korábbról senki sem említi ebben a formájában.
Szürkebarát-ültetvény (A kép forrása)
Fontos rögzítenünk, hogy a bornevek a mai formájukban csak a 20. század közepétől jelennek meg. Addig a kereskedelemben és a vendéglátásban a származási hely, az évjárat és különlegesség esetén (ürmösbor) az elkészítési mód alapján különböztették meg a termékeket. Hamvas Béla is csopakiról ír, ami minden bizonnyal olaszrizling volt, de a vendéglőkben anno senki sem kérte fajtanév alapján. (Más kérdés, hogy Hamvas a badacsonyi szőlő- és borfajtákat, mint igen nemes dolgokat, a saját nevükön nevezi meg – 1945-ben született nagy művében, A bor filozófiájában.)
Mindenesetre a szürkebarát a pinot fajtakör tagja. Idetartoznak a fehér bogyójú pinot blanc, a kék bogyójú pinot noir, a violaszínű pinot violet, a szürke pinot gris, valamint a világosabb pinot rose is. Mindahányan francia eredetű fajták. Káloczi Kálmán, a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora alapos tanulmányban mutat rá arra, hogy a badacsonyi Esterházy-birtokon honos overnin, hivatalos nevén auvergnas-gris szőlőfajta kaphatta meg a szürkebarát nevet. A magyarítás okait Trianonban kell keresnünk.
Rombusz alakú, sárga hátterű, fekete keretes hascímke. Középen az Esterházy család címere, alatta fekete és piros feliratok: „Esterházy badacsonyi Auvergnas Gris”, „Fraknói Gróf Esterházy Pál pincegazdasága, Badacsony”. (A kép forrása)
Káloczi, a nagy műveltségű helytörténész, aki civilben agrárgépészmérnök, említett tanulmányában beidézi a húszas-harmincas évek bortörvényeit, amelyekben az auvergnas formula szerepel a kéknyelű vagy a furmint mellett.
A pinot gris tehát, amit német nyelvterületen ruländerként, Horvátországban crvena klevanjkaként ismernek, nálunk egy revízióra szoruló név (auvergnas-gris) felülírásával lett szürkebarát. És egyedül nálunk hívják így.
*
(Dlusztus Imre sorozata)
A kiemelt kép forrása: Winelovers Blog
