Oldal kiválasztása

Mutasd a kertedet, megmondom, ki vagy!

Szerző: | 2021. június 04. | Kert | Címkék:

Azt gondolhatnánk, hogy a szép kert, a zöldfelület luxuscikk, aminek semmilyen „megtérülése” sincs. Pedig a pozitív hatás azonnal jelentkezik a felhasználókban, amint megpillantják a kerteket. A megtérülés akár pénzben is kimutatható. A zöldfelület nem költség, hanem érték.

Kevés szakma képviselői tehetnek olyan sokat az emberekért, mint a kertek tervezői, építői. Azon túl, hogy az igazán harmonikus kertek boldogabbá, egészségesebbé tehetik a használóikat, a kedvezőtlen környezeti hatások, a klímaváltozás ellen is hatásos ellenszert jelenthetnek. Vincze Tamás, a Magnolia Art Kertépítő Kft. tulajdonosa azt vallja, hogy a kerttervezőknek nem szabad kibújniuk a felelősség alól.

– A kertekhez, parkokhoz, virágokhoz vagy a természethez a legtöbb embernek van valamilyen pozitív viszonyulása – állítja Vincze Tamás. Sok ember számára a kertben való lét és munkálkodás a megnyugvást jelenti, a visszatalálást egy békés lelkiállapotba. Másoknak csupán dekoráció az épület körüli zöldfelület, és olyan ember is akad, aki csak egy újabb gondként tekint a kertben való foglalatosságokra. A jó kertépítő épp ezért nem egyszerűen azt valósítja meg, ami neki tetszik, hanem alkalmazkodik a megrendelő igényeihez. Ez azonban nem jelent szolgai engedelmeskedést. – A megrendelőkhöz és a kertekhez való viszonyulásunkat legjobban az alkotó együttműködés jellemzi. Ez minden esetben a bizalmon és a kölcsönös megismerésen alapuló folyamat – jegyzi meg a kertépítész.

Ha a megismerés és megértés vágya a bizalommal találkozik, akkor olyan kert születhet, amelyik mindenkit jó érzéssel és megelégedettséggel tölt el. Persze megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a jó, mi a szép kert. Vincze Tamás szerint létezik egy mindenki számára mérhető mértékegység: a „jó érzés”, amit a kert ébreszt fel a használója lelkében. Vitathatatlan, hogy ez egy szubjektív mértékegység, de vannak olyan területei az életünknek, amelyeknél az objektivitás kifejezetten hátrányos. Sőt, ha az életünk legszebb pillanataira gondolunk, azok majdnem mindegyike szubjektív! A kert is egy ilyen…

A kert ugyanis személyes történet. Használója a pontos belső észlelése, érzései során értelmezi. A kerttulajdonosok nem biztos, hogy racionálisan meg tudják fogalmazni az elégedettségük okát, de a belső iránytűjük segít abban, hogy megtalálják a számukra kedves kerteket és parkokat. Azokat, melyek örömet, feltöltődést biztosítanak a számukra, és elégedettséggel töltik el őket.

A kerttervezésnek és a kertépítésnek tehát a leendő kerttulajdonosokban keltett belső jó érzés a mértékegysége. A tervezőt a terv elkészítése során a képzeletének és érzékelésének síkján ugyanezen érzelmek vezérlik, még akkor is, ha a kert ekkor még csupán a tervasztalon vagy a számítógépen létezik.

A bennünk élő belső kert

Az alkotómunkának a tervezési és a kertépítési munkák során három fő irányelve van – vallja Vincze Tamás. A sorban az első a bennünk élő belső kert. A közösség igényei szerint megalkotott kert mindig kapcsolatban áll a használók személyiségével, a lelkükben élő „belső kerttel”. A tervezés során az egyik legfontosabb mozzanat ennek a belső kertnek a megismerése, ez a kiindulópont a kreatív munkában. A belső kertek teremtenek külső tereket és kerteket, parkokat, zöldfelületeket. A tervezési és a kivitelezési folyamat a belső kert külső kertté alakításáról, az anyagba történő formálásáról szól.

Sosem készül épület, kert, köztér csupán önmaga számára. Mindig a közösség tölti meg tartalommal. Ha nem felel meg a közösségnek, akkor a park vagy kert üres lesz. Ha megszűnnek a közösségek – mint a vallási közösségek mostanság –, akkor kiüresednek a terek, üresen állnak az épületek, a templomok. Ezért csak az ember és a közösség lehet a kiindulópont. Minden ügyfél más, épp ezért más a megismerés folyamata, a tervezés kimenete is. Nem szabad és nem is lehet sablonok és rutinok mentén dolgozni. A terv és a kert ennélfogva mindig testreszabott, és mindig egyedi. Vincze Tamás elismeri, hogy könnyebb lenne egy kerttípus (a modern kert, a történeti kert vagy a biotavak) specialistájaként működni, hiszen így könnyebben beazonosíthatók lennének a szolgáltatások, a rutin azonban elsorvasztaná az alkotás örömét.

Harmónia

A kerttervezés és a kertépítés második fő irányelve a harmónia. A harmónián az esztétikai harmóniát, illetve a természettel és a természeti folyamatok megértésén alapuló harmóniát is értjük. Az esztétikai harmónia az arányokról, a tér-élményről, a színek használatáról, a textúrák kontrasztjáról, a fények és árnyékok játékáról, az „aha” élményről, a kert részletei láttán megszülető, meglepett mosolyról szól.

A harmóniának ezer arca lehet, nem lehet azt mondani, hogy a harmónia csak az egyik vagy a másik kerttípusban található meg. Épp ezért a Magnolia Art Kertépítő Kft. munkatársai többféle kerttípus létrehozásában lelik örömüket. Vannak olyan kertek, amelyek az épületek, családi házak kiterjesztett nappalijaként, belsőépítészeti tereinek folytatásaként működnek; akadnak olyanok is, amelyek kevés elemet tartalmaznak, inkább a végtelen térről szólnak; míg más kertek a meghitt kuckóikkal okoznak örömet a használóknak. A játszó kertek, a játszóterek szintén örömteli kihívást jelentenek, mert a gyerekeknek van szükségük a legjobb kertekre, hogy már kiskorukban a legigényesebb környezettel találkozzanak. De a fentiek mellett fontos hangsúlyt fektetni arra is, hogy egy-egy zöldfelület ne csak esztétikailag legyen magas minőségű, hanem hasson az érzékszervekre, tudást és tapasztalatot adjon; amiből a gyerekek megérthetik a természeti folyamatokat.

Az egyszerű, kevés elemből megvalósuló, de mégis elegáns kertek szintén nagyszerű szakmai kihívást jelentenek. Igaz, hogy ezekben csak minimális mértékben mutatkozik meg a szakember keze munkája, a tervező inkább csak kiegészíti a meglévő elemeket, és kapcsolatot keres a nagyobb tájjal vagy panorámával. Hasonló kihívást jelentenek a kicsit kócosabb, naturalisztikus, fenntartható kertek, kertrészletek is. Ezek minimális gondozást igényelnek, viszont a vadvirágok és az állatok is megtalálhatják bennük az élőhelyüket.

Kibomló virág a kertben

És nem utolsósorban a harmóniának meg kell jelennie azokban a kertekben, parkokban is, melyek nem egy kisebb csoport, hanem egy szélesebb közösség életének a részét alkotják, és az adott település élhetőségére és lakóinak életére vannak pozitív hatással.

A természet körfolyamatai

Vincze Tamás azt vallja, hogy a kertépítés egyebek mellett azért érdekes szakma, mert sok élő elemmel dolgozik. A kertépítőknek, kerttervezőknek ezért a természet rendjét, rendszerét is ismernie kell. Ehhez jó támpontot ad a természeti körfolyamat ismerete, mert ez teszi lehetővé, hogy a kert harmóniában és egységben legyen a természet logikájával. – Ha nem veszünk tudomást a természet rendjéről, akkor a munka kudarcra van ítélve. Ha azonban a természeti folyamatok által támogatott zöldfelületeket hozunk létre, és nem megyünk szembe az áramlással, akkor a munkánk eredménye sokáig örömére szolgálhat a kert használóinak.

A természeti folyamatok megértésében kiemelt szerepe van a víznek, a talajnak és a növényeknek. – Kertészként feladatunk, hogy a körfolyamatokat tudatosan fenntartsuk, javítsuk, elősegítsük a családi házak kertjeiben és a városi köztereken, parkokban is – jegyzi meg.

Ezt azért érdemes külön hangsúlyozni, mert úgy tűnik, ezeket az alapokat, a bölcsességeket mára elfelejtette a szakma. A fókusz inkább a technológián van. Technikai problémákra keresünk technikai megoldásokat. Sokszor a saját magunk és technológiánk által előidézett problémára keresünk megoldást. A teljes rendszereket viszont nem ismerjük, ezért eltévedünk a részletek, a szabályok, a digitalizáció erdejében. Az intelligens rendszer nem az, amelyikben 100 kilométerről lehet felkapcsolni a szaunát, hanem az, amelyik nem veszi el az életet a gyerekeink és az unokáink elől. – A természet és az élő környezetünk tisztelete azt is jelenti, hogy a munkánk során másként, a hagyományos szemlélettől eltérően tekintünk a környezeti elemekre. A kerttervezésnek ugyanis edukációs oldala is van: meg akarjuk mutatni a lehetőségeket az optimális vízfelhasználás, a talajmegmunkálás és a növényi rendszerek alkalmazása terén. Ma a klímaváltozás káros hatásainak ellensúlyozása is a kerttervezők feladatai közé tartozik.

Minden élet alapja: a talaj

Ma már elvárás, hogy a környezettudatosság a kertek minden elemében megmutatkozzék. A víznek például kiemelt szerepe van a kertekben. Csakhogy gyakran előfordul, hogy a szakemberek maguk emelik ki az zöldfelületeket a talajszintről, ahelyett, hogy süllyesztett szegélyek használatával segítenék, hogy a víz oda jusson, ahol legjobban hasznosul, azaz a növények közé. A talajréteg a vizet szivacsként tudja raktározni, így nem kell óriási átmérőjű csatornarendszereket építeni, a vizet költségesen elvezetni. A parkok, focipályák extrém, özönvízszerű áradások esetén mintegy hirtelen víztározóvá válhatnak, ezzel segítve, hogy ne a városrészek vagy az ingatlanok kerüljenek víz alá. A növények és a zöldfelületek, amelyek így már nem szomjaznak, újra elegendő vizet tudnak elpárologtatni, így a csapadék körforgása nem szakad meg.

Másik hatalmas kincsünk a termőtalaj. Ez a nagyon vékony, fátyolszerű héj a bolygó felszínén. Ebben élnek a növények. Egyedül a növények képesek a szervetlen talajból szerves vegyületeket, és számunkra nélkülözhetetlen élelmeket produkálni. A talaj a növények létezésének és a fotoszintézisnek is az alapját jelenti. A talaj maga is élő anyag, bár nem szoktunk úgy tekinteni rá. Olyan sok baktérium és gombafonál szövedékéből áll, hogy egy gyűszűnyiben több élőlény található, mint amennyi ember a Földön él. A talajnak ugyanarra van szüksége, mint nekünk, embereknek: vízre és oxigénre. Ezért mondhatjuk azt, hogy a talaj élőlény, és gondosan kell bánnunk vele. Túlélésünk alapja a talaj fennmaradása és megóvása.

Ahogy az emberi közösségeket sem érthetjük meg, ha az egyedi elemekre koncentrálunk, úgy a növénytársulásokat sem. A különálló egységek összessége rendszerben már egészen máshogy viselkedik, mintha az elemeket külön-külön vizsgálnánk. A rendszereknek és a hálózatoknak furcsa és csodálatos logikája van. A rendszerek mindig erősebbek, mint a különálló egyedek. A bölények, a lovak, az emberek vagy növények csoportban nagyobb eséllyel maradnak életben, mint külön-külön. Ez ad hatalmas jelentőséget a növénytársulásokon és élőhelyeken alapuló kerttervezésnek és kertépítésnek. – Semmi más dolgunk nem lenne szakemberként, csak a már természetben megfigyelt megoldásokat átvenni, adaptálni a saját munkánkba, hozzátéve a szaktudásunkat, valamint az egyedi elképzeléseinket.

Harmonikus formák a kertben

Vincze Tamás az elmélet gyakorlatba ültetésének lehetőségét egy példával szemléltette. A tetőkertek az építési szabályozás és a divat miatt is egyre elterjedtebbek. Ez jó és hasznos dolog, hiszen ami zöldfelületet az épületekkel elveszünk, azt visszaadjuk a tetőn vagy a zöld homlokzatokon. Na de milyen társulások, mely fajok érzik jól magukat a 30. emeleten lévő körülmények között? Telepítsünk most divatos növényeket, hiszen arra mindig harapnak a befektetők vagy a tulajdonosok? Vagy pont úgy nézzen ki a tetőkert, mint a talajszinten lévő virágos park a bejárat előtt? Ha a természettől szeretnénk inspirációt és megoldást találni, akkor a legjobb, ha keresünk egy olyan élőhelyet, ami hasonlít a tervezési területre. Milyen klíma, környezet hasonlít arra, ami a 30. emeleten van? Ahol nagy a szél, sekély a termőréteg, gyorsan felmelegszik és lehűl a környezet. A Badacsony bazaltorgonáin vagy a Vértes dolomitszikláin élő környezet lehet hasonló ehhez, hiszen azokon a helyeken szinte csak sziklák repedéseiben élnek a virágos kőrisek vagy berkenyék, szinte nincs talaj, extrém forróság van nyáron, és folyamatosan fütyül a szél. Ha körbenézünk, megállapítjuk, milyen növényzet bírja az extrém viszonyokat, majd ezeket kiegészítjük más fajokkal, akkor nem csak fenntartható kertet tervezünk, de összekapcsoljuk a zöldtető felületét egy nagyobb egységgel, egy nagyobb rendszerrel: a környező növénytársulásokkal, a tágabb ökoszisztémával. Ezzel ökológiai folyosókat hozhatunk létre, és az elszigetelt zöldfelületek egy nagyobb rendszer részeként immáron kevésbé sérülékenyen fognak tudni működni.

A természet színe

A zöldfelületeknek számos mérhető előnye van. Azonkívül, hogy szén-dioxidot kötnek meg és oxigént termelnek, rengeteg módon befolyásolják az életünket. A fás növények levelei finom port, nitrogén-oxidot, nitrogén-dioxidot, szennyeződéseket kötnek meg. Ezeket a problémákat egyéb műszaki megoldásokkal nem is lehet kezelni. Zöldfelületek létesítése az emberek egészségmegóvásának leghatékonyabb eszköze. A fák kiemelt ökológiai szereppel bírnak, hiszen rengeteg vizet párologtatnak, sok káros anyagot kötnek meg, életteret adnak más élőlényeknek. Az általuk adott árnyékban elbújhatunk az égető napsugarak elől, míg télen az épületeinkhez ültetett példányok lehullatják a lombjukat, és beengedik a fényt a belső tereinkbe. A zöldfelületeknek komoly szerepe van a csapadékgazdálkodásban is. Az csak az egyik szerepük, hogy tompítják az özönvízszerű esők hatásait. A csapadék megújuló erőforrás, amivel okosan kell bánni, nem minél gyorsabban, minél messzebb elszállítani csövek segítségével. A növényzet helyben hasznosítja azt a vizet, ami máshol problémát okozna.

Ráadásul a zöldfelületek az emberre pszichésen is komoly hatást gyakorolnak. A zöld szín, a zöld környezet az ember genetikai tulajdonságaiból adódóan nyugtatólag hat, hiszen ez a természet, az élet és az újjászületés színe. Ha sok zölddel vesszük körbe magunkat, kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá, életszeretővé válunk, és megnő az igényünk a harmóniára. Több, szellemi munkát végző ügyfelünk számol be arról, hogy a kerti tevékenység, a növények megfigyelése, a „kertben lét” tökéletesen kikapcsolja őket; szinte meditatív, relaxált állapotba kerülnek. Nem lehet elégszer elmondani: a zöldfelület érték!

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Mi, svábok
Kebtanoda kutyasport egyesület