Oldal kiválasztása

Tradicionális évelő kertészet az Őrségben

Szerző: | 2021. június 04. | Kert | Címkék:

Gyerekkoromban édesanyám (kertészeti szaklapok híján) mindig a Starkl-katalógust lapozgatta szabadidejében – újdonságok után kutatva, hogy aztán betelepítse őket a kertünkbe. A csodás fotók miatt én is gyakran kezembe vettem az említett prospektust, s órákon át gyönyörködtem a pompázatos virágokban, az ízletesnek tűnő gyümölcsökben. Ha akkor azt mondja nekem valaki, hogy egyszer e brossúrában látható növények között fogok sétálni egy többhektáros területen, ráadásul itt Magyarországon – biztosan fantazmagóriának tartom a felvetést.

Márpedig ez történt velem: a Starkl kertészet egyik hazai beszállítójánál, a Zsohár Kertészetnél jártam Nagyrákoson, ahol több mint ezer növényfajtát nevelnek immár harminc éve! A kertészet a nyugati határszélen, Vas megyében, az Őrségi Nemzeti Park területén található.

Alapítója Zsohár Csaba, akinek a családjában nem találunk kertész felmenőket. Ő az első, aki ilyen irányban tanult tovább. A növények szeretete viszont már kiskorában beleivódott.

Zsohár Csaba

„Amikor gyermek voltam, nagyon nagy telkünk volt. Édesanyám a kert dísznövényes részével foglalkozott. Egynyári magvetéseket csinált. Szerette a dáliákat, rózsákat. Vasárnaponként ebéd után mindig kimentünk a kertbe sétálni, s néztük, mi virágzik éppen, hogyan áll a fejlődésben. Ezek nagyon meghatározó pillanatok voltak számomra, maradandó nyomot hagytak bennem. A másik, ami a választott szakmám felé irányított, az az volt, hogy ügyesen rajzoltam. Általános iskolában versenyeket is nyertem a képeimmel, és megfordult a fejemben, hogy képzőművészeti vonalon tanulok tovább, ám a tanárom kijózanított, hogy protekció nélkül azzal nem érdemes próbálkozni. Ezért jelentkeztem inkább Budapestre a Kertészeti Egyetemre táj- és kertépítésznek, ahol az egyik felvételi tárgy a szabadkézi rajz volt. Így vezérelte a Sors a kis csónakomat a kertek felé” – emlékezett vissza Zsohár Csaba.

A diploma megszerzését követően, 1988-ban lehetősége nyílt rá, hogy Amerikába utazzon gyakorlatra. Egy kertépítőnél találkozott a magasabb szintű évelőfelhasználással. (Akkoriban ez a terület még gyerekcipőben járt Magyarországon.) Mentora nem a szokványos amerikai kertépítéssel foglalkozott, hanem sok fajtával dolgozott, és többletet vitt a kertépítésbe. Rengeteg honos növényt használt – korát megelőzően. „Vadasan szerette a kertet” – ami annak is köszönhető volt, hogy alapvégzettsége nem kertész volt, hanem festőművész. Így a színek és a formák közel álltak hozzá, s hatalmas fantáziával rendelkezett.

Ilyen környezetben gazdagította tudását Csaba, majd a közel féléves tengerentúli továbbképzés után visszatért „gyökereihez”: az Őrségbe költözött. A szülei ugyanis innen származtak. A család az édesapa munkája miatt települt át Komárom-Esztergom megyébe, Dorog mellé.

„Édesanyám mindig nagyon vágyott vissza a szülőföldjére” – idézte fel a múltat. „És én is erősen kötődtem ehhez a vidékhez. Amikor látogatóba jöttünk a nagymamámhoz, annak mindig különös varázsa volt. Mindig tudtam belül, hogy egyszer itt lesz a végleges otthonom, itt alapítok családot. Amikor Amerika után ideköltöztem, elvállaltam egy műszaki ügyintézői állást a tanácsnál. Az akkori főnököm meghatározó szerepet töltött be később az életemben. Erdőmérnök volt, és nagyon sokat tanultam tőle. Rendkívül finoman bánt a kerttel.”

A tanácsi munka a rendszerváltással ért véget. A közigazgatást átalakították. Csabában ekkor már régóta érett a gondolat, hogy összeállítson egy kertépítő brigádot. Először tervezői munkákkal bízták meg, majd 1990 decemberében a PRENOR akkori igazgatója (Dr. Józsa Miklós) összeismertette az osztrák Starkl dinasztia tagjával, idősebb Josef Starkllal, aki csomagküldő szolgálatot szeretett volna indítani Magyarországon. Tudta, hogy Csaba évelő dísznövényeket szeretne termelni, s felkérte, hogy dolgozzon neki. 1991-ben létre is jött a Zsohár Kertészet.

A kertészet légifelvételen

Az első évben öt fajta növényből fajtánként 3000 db-ot termeltek kis területen, ami 15 000 növényt jelentett. Harminc év alatt ez a szám 1300 fajtára nőtt, s 1,2 millió darabra! Három év után saját árjegyzékkel, s az említett katalóguson kívüli növényekkel is megjelentek a piacon. 1995-ben már a Kertészeti Egyetemen megrendezett kiállításon is részt vettek. Apránként tartották a lépést a piaci igényekkel.

Atlasz csenkesz

„Akkoriban nem voltak lefordítva magyarra az angol és a német nyelvű szakkönyvek. Ezért a kertbarátok a csomagküldéssel foglalkozó kertészeti magazinokkal a hónuk alatt keresték fel a még kis létszámú kertészeti árudákat, hogy olyan növényeket vegyenek, melyeket azokban láttak. Ezeknek a csomagküldő cégeknek piacerősítő szerepük volt. Sok növényt megismertettek az emberekkel.”

Havasi gerebcsin

 

Sásliliom

A Zsohár Kertészet földrajzi helyzete nem olyan, hogy ott Garden Centert lehessen építeni, viszont ide is betérhet bárki vásárlási szándékkal. Kiskereskedelmi beszerzésre kizárólag a telephelyen, önkiszolgáló módon van lehetőség. A növényeket nagyrészt viszonteladók részére értékesítik – nagy tételben. A megrendelések alapján összegyűjtik a legszebb növényeket, fajtánként címkézik, s igény esetén képpel ellátott, színes jeltáblákat is szúrnak a cserepekbe, melyek jelentősen megkönnyítik az árudai értékesítést – különösen az éppen nem virágzó évelőknél. Ezenkívül vonalkódos címkézést is vállalnak.

Festői színösszeállítás

A kertészetben jelenleg sziklakerti és virágágyi lágyszárú évelőket, fűszernövényeket, díszfüveket, mocsári növényeket, páfrányokat, valamint talajtakarónak alkalmas évelőket kínálnak kiváló minőségben. A választék nagyon széles körű, tudatosan nem specializálódtak. Tradicionális évelő kertészet az övék. Megrendelőik nyolcvan százaléka magyar, ennek hetven százaléka Budapesthez köthető, valamint annak 50 km-es körzetére. Ezenkívül Szlovénia, Ausztria s a Dunántúl piaca is nyitva áll előttük.

Jelmondatuk: „Minőségi termék és minőségi szolgáltatás.” Ehhez ragaszkodva tudnak hosszú távon sikeres termesztők maradni, vevőikkel tartós, eredményes kapcsolatot fenntartani. Ars poétikájuk meghatározza azt, hogy csak kiváló minőségű alapanyagokból dolgozzanak, jól megválasztott szaporítóanyag-termelőktől vásároljanak, és mindezt évről évre kontrollálják. Ennek, és a professzionálisan alkalmazott termesztési technológiájuknak köszönhetően a végeredmény a tökéletes minőségű késztermék. Fontos számukra, hogy évelőválasztékuk folyamatosan bővüljön. Nemcsak azokkal a fajokkal, fajtákkal foglalkoznak, melyeknek az a szerepük, hogy cserepes dísznövényként vásárlásra késztessék a kerttulajdonosokat, hanem figyelnek arra is, hogy növényeiket az értő kertépítők és a képzett hobbikertészek is kitűnő kertépítészeti alapanyagként használhassák fel.

Évelőkertészet

„Az első időszakban sokkal több dolgot kellett saját magamnak csinálnom a konkrét kerti munkák tekintetében – mondja a tulajdonos. – Nagyon sokat szaporítottam, és mindig csodálattal néztem, hogyan kel ki a magból a növény, miként nyomja ki a szikleveleket. Olyan ez, mint egy születés. Minden új fajtának tudtam örülni, s ez a mai napig is így van. Az idők folyamán, ahogy nőtt a vállalkozás, egyre több szervezési dolog merült fel, s egyre kevesebb időt tudtam a kétkezi termeléssel tölteni. Intéznem kell a beszállítókat, kapcsolatban állni a hivatalokkal, a munkákat koordinálni. Tudnom kell azt is, hogy mikor fog esni az eső, hogy ne viharban szedjék fel a növényeket a dolgozók. Nincs már időm cserepezni, nem én ültetek. A dolgom az, hogy átlássam az egész folyamatot, irányítsak, egyengessem a kertészet útját, harmonikus kapcsolatot tartva a beszállítóinkkal, vevőinkkel és a saját dolgozóinkkal. Szinte minden időmet itt töltöm a telepen, ami olyan számomra, mint egy alkotás. Amikor letelik a kollégák munkaideje, és hazamennek, akkor körülnézek, s örömömet lelem abban, amit látok. És azt hiszem, ez ad értelmet mindennek.”

Legfrisebb bejegyzések

A nagy borkönyv
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Ópusztaszer hazavár