Oldal kiválasztása

Portré

„Nem alakítható az identitás” – Interjú Kukorelly Endrével

„Nem alakítható az identitás” – Interjú Kukorelly Endrével

Születésnapja alkalmából az író-költővel egy Günzer-bor mellett beszélgettünk

„Semmi elhatározás: sorkatona voltam, kaptam karácsonyra anyukámtól egy határidőnaplót, és január elsején az jutott eszembe, hogy kiszámoljam, hány másodperc van leszerelésig. Hány nap, óra, perc és másodperc – és ezt beírtam ebbe a füzetbe. Aztán még ezt-azt, mikor lesz a legközelebbi őrség, milyen az idő, mit hordanak össze a többiek. Verstöredékeket. Így kezdődött, irkáltam bele mindenfélét, jóval kevesebbet, mint kellett volna egyébként. Szép lassan jöttem rá, hogy tulajdonképpen naplót írok, és akkor ezt már nem is hagytam abba.”

Zipernowsky, az elektromérnök

Zipernowsky, az elektromérnök

1882-ben az ő tervei alapján készült el a Budapesti Nemzeti Színház világítása

Számos eredeti gondolat és megvalósítás fűződik Zipernowsky Károly nevéhez.

Than, az alapító

Than, az alapító

Than Károly fél évszázadon keresztül vezető egyénisége volt a magyar kémiai életnek

Than munkásságának része a kémiai szaknyelv magyarítása. Ő fektette le a középiskolai kémiaoktatás alapjait.

Szerecsen Jakab, a gyógyító pénzember

Szerecsen Jakab, a gyógyító pénzember

Az egyetlen polgári személy volt, akinek arcképével több mint egy évtizeden keresztül ékesítettek fémpénzt

A korszak gyógyszerészei gyakran jeleskedtek orvosként vagy fűszerkereskedőként, Jakab így vált ismertté. Nehezen pótolhatóvá pedig azzal, hogy gyógyítás közben szerteágazó üzleti információiról is beszámolt a királynak.

Rozsnyay Mátyás, a sakkszakíró

Rozsnyay Mátyás, a sakkszakíró

Rozsnyay megírta és megteremtette a sakk mint sportág műszavait

Rozsnyay nevéhez fűződik az íztelen kinin előállítása, így a lázcsillapítót cukorka formájában már gyermekeknek is adhatták. Laboratóriumában tintát, szobaparkett-mázat, fémtisztító kenőcsöt fejlesztett, s mindezeket értékesítette is. Fényképészeti labort is üzemeltetett.

Székely Éva (1927–2020)

Székely Éva (1927–2020)

Híres mondása, „sírni csak a győztesnek szabad”, népszerű könyve címe lett

Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.

Rippl-Rónai József (1861–1927)

Rippl-Rónai József (1861–1927)

A művészettörténet a posztimpresszionizmus és a szecessziós törekvések legjobb hazai képviselőjeként tartja számon

Élete húszas éveiben Rippl rádöbbent, hogy valójában a festészet érdekli, és a művészetnek szeretne élni. 1884-től Münchenben tanulta a mesterséget. Három évvel később Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihálynál jelentkezett. A nemzetközi hírű festődoyen maga mellé fogadta Rippl Józsefet, aki ekkor már a többi családtaghoz hasonlóan a Rónai nevet is használta.

Orient Gyula (1869 –1940)

Orient Gyula (1869 –1940)

A múzeumalapító

Orient Gyula tudományos munkássága szerteágazó, a kémiai méregtanon és a rákkutatáson kívül az orvosgyógyszerészet történetével is foglalkozott. Megalapította a kolozsvári Gyógyszerészettörténeti Múzeumot. Száznál több dolgozata és könyve jelent meg.

Klösz György (1844-1913)

Klösz György (1844-1913)

Kevesen tudják, hogy Klösz György eredetileg gyógyszerész volt

Megörökítette az egri, a miskolci, majd a szegedi árvizet, 1:100-as méretben végigfotografálta a budapesti Andrássy út palotasorát, fotósorozattal dokumentálta a nagy világkiállításokat, a Millenniumi Földalatti építését. Hatfős csapattal örökítették meg Kossuth Lajos temetését.

Tömörkény István (1866–1917)

Tömörkény István (1866–1917)

A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett

Tömörkény előbb hírlapíróként, majd szépíróként évtizedekig foglalkozott a parasztok, kétkezi munkások, kubikusok történeteivel. A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett.

Kazay Endre, a polihisztor

Kazay Endre, a polihisztor

Még 25 éves sem volt, amikor szülővárosában kiadta ezt az enciklopédikus művet, amit még gyakornokként kezdett írni

„Kazay sorsa volt, hogy mindenki elismerte zsenialitását, sokoldalú tudása meglepő erkölcsi sikereket aratott, de segíteni a világon senki sem segített rajta. Otthagyták elpusztulni Vértesacsán, ebben a sárba vesző sváb faluban, ahol még egy közepes lateiner ember életnívójához szükséges anyagiakat sem tudta soha megkeresni.”

Járvány idején

Járvány idején

A felvidéki Wéber János orvosként, gyógyszerészként és Eperjes főbírájaként is messze földön híres volt

A kutató nevezetes műve a pestissel foglalkozott, Bártfán jelent meg 1644-ben Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról címmel. A munka sajátos elegye a pestis megelőzésére alkalmazott különféle óvó rendszabályoknak és gyógymódoknak.