„Semmi elhatározás: sorkatona voltam, kaptam karácsonyra anyukámtól egy határidőnaplót, és január elsején az jutott eszembe, hogy kiszámoljam, hány másodperc van leszerelésig. Hány nap, óra, perc és másodperc – és ezt beírtam ebbe a füzetbe. Aztán még ezt-azt, mikor lesz a legközelebbi őrség, milyen az idő, mit hordanak össze a többiek. Verstöredékeket. Így kezdődött, irkáltam bele mindenfélét, jóval kevesebbet, mint kellett volna egyébként. Szép lassan jöttem rá, hogy tulajdonképpen naplót írok, és akkor ezt már nem is hagytam abba.”
Portré
Zipernowsky, az elektromérnök
Számos eredeti gondolat és megvalósítás fűződik Zipernowsky Károly nevéhez.
Than, az alapító
Than munkásságának része a kémiai szaknyelv magyarítása. Ő fektette le a középiskolai kémiaoktatás alapjait.
Szerecsen Jakab, a gyógyító pénzember
A korszak gyógyszerészei gyakran jeleskedtek orvosként vagy fűszerkereskedőként, Jakab így vált ismertté. Nehezen pótolhatóvá pedig azzal, hogy gyógyítás közben szerteágazó üzleti információiról is beszámolt a királynak.
Rozsnyay Mátyás, a sakkszakíró
Rozsnyay nevéhez fűződik az íztelen kinin előállítása, így a lázcsillapítót cukorka formájában már gyermekeknek is adhatták. Laboratóriumában tintát, szobaparkett-mázat, fémtisztító kenőcsöt fejlesztett, s mindezeket értékesítette is. Fényképészeti labort is üzemeltetett.
Székely Éva (1927–2020)
Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.
Rippl-Rónai József (1861–1927)
Élete húszas éveiben Rippl rádöbbent, hogy valójában a festészet érdekli, és a művészetnek szeretne élni. 1884-től Münchenben tanulta a mesterséget. Három évvel később Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihálynál jelentkezett. A nemzetközi hírű festődoyen maga mellé fogadta Rippl Józsefet, aki ekkor már a többi családtaghoz hasonlóan a Rónai nevet is használta.
Orient Gyula (1869 –1940)
Orient Gyula tudományos munkássága szerteágazó, a kémiai méregtanon és a rákkutatáson kívül az orvosgyógyszerészet történetével is foglalkozott. Megalapította a kolozsvári Gyógyszerészettörténeti Múzeumot. Száznál több dolgozata és könyve jelent meg.
Klösz György (1844-1913)
Megörökítette az egri, a miskolci, majd a szegedi árvizet, 1:100-as méretben végigfotografálta a budapesti Andrássy út palotasorát, fotósorozattal dokumentálta a nagy világkiállításokat, a Millenniumi Földalatti építését. Hatfős csapattal örökítették meg Kossuth Lajos temetését.
Tömörkény István (1866–1917)
Tömörkény előbb hírlapíróként, majd szépíróként évtizedekig foglalkozott a parasztok, kétkezi munkások, kubikusok történeteivel. A legnagyobb magyar novellisták egyikeként tartjuk számon, holott könyvtár- és múzeumszervezőként is elsőrendű munkát végzett.
Kazay Endre, a polihisztor
„Kazay sorsa volt, hogy mindenki elismerte zsenialitását, sokoldalú tudása meglepő erkölcsi sikereket aratott, de segíteni a világon senki sem segített rajta. Otthagyták elpusztulni Vértesacsán, ebben a sárba vesző sváb faluban, ahol még egy közepes lateiner ember életnívójához szükséges anyagiakat sem tudta soha megkeresni.”
Járvány idején
A kutató nevezetes műve a pestissel foglalkozott, Bártfán jelent meg 1644-ben Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról címmel. A munka sajátos elegye a pestis megelőzésére alkalmazott különféle óvó rendszabályoknak és gyógymódoknak.