Dallamos és beszédes nevű helyek (Rókarántó, Hálás-tető, Királyné szoknyája, Kőróka, Nyálas-tó, Papsapka, Rossztemplom, Farkasgyepű, Hódosér) ott rögzülnek a valóság leírható szintjén, ahol a csillagporos varázslók, a légies égiek, az óriás szellemek és a köztünk illatozó tündérek már megvívták a harcukat a bestiális erőkkel. A Balaton ilyen nagy, isteni küzdelem ma is rejtélyekkel teli eredménye.
A település neve Máriagyűd, vendéglátóm pedig Huber Kálmán, aki a Tenkes-hegy déli oldalán egy csodálatos, valóban egyedülállónak számító parkot hozott létre: Nincs még egy olyan kert hazánkban, melyben olyan sok mediterrán eredetű faj élne, mint itt!
A Royal-Kert mentalitásának fontos része, hogy az általuk létrehozott tájelemek illeszkedjenek a már meglévő zöldfelületi hálózatokba a magán- és közkertek esztétikai harmonizációjának jegyében. Feladatuknak tekintik, és ezt ma már egyre inkább a megrendelői oldalon is felismerik, elfogadják, hogy az építészeti, településképi kivitelezés összehangolása a tájépítészek dolga a már említett organikus, ökológiai szemléletmód miatt.
Az új időszámítás 2013-ban köszöntött rá az arborétumra, amikor visszakerült a ciszterci rend tulajdonába. Pontosabban fogalmazva nem új időszámítás kezdődött, hanem a park visszakapta eredeti funkcióit: a fő feladatának tekintett értékmegőrzést és – az értékek nagyközönségnek történő bemutatásával – az ismeretterjesztést.
Akárhogy is fog változni a helyzet, Czeroczki Zoltán elkötelezetten képviseli a magyar horgászatot, a halfogyasztás népszerűsítését, a horgászati és halászati szabályozások bővítését, s az egykori Horgászpárt 12 pontja szellemiségében kezét értőn s aggódva tartja rajta az ágazat ütőerén.