Oldal kiválasztása

A világ legismertebb magyar embere sváb. Úgy is írhatnánk, hogy Sváb, mert ez volt a beceneve. A jobban elterjedt Öcsi akkor rögzült Puskás Ferenc személyéhez, amikor válogatott lett, majd a spanyolországi évektől jött a Pancho becenév.

Puskás Ferenc édesapja, az 1903-ban született Purczeld Ferenc 1929-ben lett profi labdarúgó. Korábban a Vasas játékosa volt, azelőtt a MÁV Gépgyárban futballozott. Mai szóval élve középső középpályás poszton szerepelt. Pályafutása során 29 élvonalbeli meccsen lépett pályára, tehát jó futballista volt, de messze elmaradt világhírű fiától. Az ifjabb Puskás Ferenc egy egészen konkrét egybevetés alapján nevezhető a világ valaha volt legjobb futballistájának, mivel ő az egyetlen, aki tagja volt mindkét világverő együttesnek, az Aranycsapatnak és a Real Madridnak. És ha ez nem elég: az egyetlen olyan futballista, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája (BEK, 1960) és Világkupa döntőben (1960). A magyar válogatottnak 11, a madridi királyi gárdának 9 évig volt meghatározó tagja. A Kispestben 349 tétmeccsen 358 gólt szerzett, a magyar válogatottban 85/84 volt a mutatója, a Real Madridban 180/156.

A Kispest nagy labdarúgója a zuglói Uzsoki utcai kórházban látta meg a napvilágot 1927-ben. A család akkor még a józsefvárosi József utcában élt. Az édesapa, Purczeld Ferenc átigazolásakor költöztek a kispesti pályára néző kis lakásba. Purczeld Ferenc nevében nem nehéz fölfedezni a purzel szótőt, valamint az anyakönyvet vezető egyházi ember magyarító törekvését a cz-vel. A Purczeld nevet 1937-ben váltotta a Puskás.

Idősb Purczeld Ferenc a futball és a családja mellett a fröccsöt szerette igazán. Van egy legenda arról, hogy egy ültő helyében 34 pohárral hörpintett fel. Fia örökölte ezt a képességét, imádta a száraz fehérborból, főleg olaszrizlingből készült fröccsöt. A családban az édesapa beszélt svábul, az ifjabb Ferenc inkább csak értette a nyelvet, de a magyar válogatott csapatkapitányaként nemzetközi mérkőzésen erre a tudásra épített a pályán.

Szöllősi György, a Puskás-életmű kutatója monográfiájában sok érdekes adatra világított rá. Purczeld Ferenc Kispestre kerülése után az úgynevezett városi házakban kapott lakást. A mai Bozsik-stadion és a kispesti temető közötti területen nyolc, egyenként négylakásos, földszintes, szerény ház állt. Ezeket nevezték városi házaknak, mert Kispest város tulajdonában voltak, a város alkalmazottainak épültek, és az itt lakók lakbért fizettek a polgármesteri hivatalnak. Puskásék otthona is egy szobából, konyhából, spájzból és egy miniatűr verandából állt. A szoba olyan pici volt, hogy az ágyakon kívül alig fért el benne más, a szobát is a konyhai sparhelttel fűtötték, a család tagjai pedig lavórban mosakodtak.

A Purczeld család lakása a pálya felé nézett, az ő otthonuk volt a legközelebb a kispesti pályához, a konyhaablakból éppen a főtribünre lehetett látni. Az édesanya, Bíró Margit, a telep Manci nénije életvidám asszony volt. Szegénységben éltek, de Manci néni varrónőként is megpróbált annyi pénzt keresni, hogy segítsen a családjának.

Idősebb Puskás Ferenc 1952-ben hunyt el, fia nem lehetett ott a temetésén, mert Sebes Gusztáv szövetségi kapitány nem engedte haza a válogatott lengyelországi mérkőzéséről. Az Aranycsapat kapitánya édesanyja temetéséről is távol maradt, mert akkor éppen Szaúd-Arábiába szólította a kötelesség.

1998-ban jelent meg Barcs Sándorról szóló könyvem. Barcs volt a magyar labdarúgás mind ez idáig legsikeresebb korszakában, 1949-től 1962-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. A könyvhöz Puskás Ferenctől kértem előszót, mert köztudott volt, hogy Kádár Barcsot küldte hazacsábítani az 1956-ban emigrált Puskást, és hogy e sikertelen kísérlet ellenére a két sportember nagyon tisztelte, szerette egymást. Barcs mesélte: „A világon bárhol futottunk össze, Öcsi szaladt hozzám, megölelt, és előbb az egyik, aztán a másik válltömésemet zokogta tele. Csordultig volt érzelemmel és hazaszeretettel.”

A tollba mondott előszót legépeltem, majd bemutattam Öcsi bácsinak. Átolvasta, majd aláírta: Purczeld Ferenc.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Patikák és patikusok
Patikák és patikusok
Meggypiros mezben