Oldal kiválasztása

„Nyitottak vagyunk az együttműködésre a szomszédos német ajkú közösségekkel” – határozza meg alapállásukat Flögl Szilvia, aki német (rajnafrank) nyelvjárásokról írta a doktori disszertációját. Kutatói tevékenységének (is) köszönhetően a hagyományőrzésnek másoktól eltérő dimenzióit is látja. Harkány együtt lélegzik híres fürdőjével, s a várossá terebélyesedő turisztikai célpont épp ezen speciális adottságának köszönhetően formálódott befogadó nemzetiségi központtá is.

A tófürdő látképe

„Harkány városában örvendetes módon immáron 14 éve működik német nemzetiségi önkormányzat. Városunk azonban nem egy tipikusan német nemzetiségek által évszázadok óta lakott település. Ide Mária Terézia idején, a török uralom után német nyelvterületről nem telepítettek be német ajkú lakosságot, a német közösség belső migráció révén jött létre. A II. világháború után városunkban alig volt német ajkú lakosság; A rendelkezésre álló kitelepítési dokumentumok mindössze néhány főt említenek, akik Marburg város környékére, a németországi Hessen tartomány területére kerültek. A ma itt élő német nemzetiség az egész ország területéről, német nemzetiség lakta településekről került ide döntően a ’60-as, ’70-es évek során, amikor Harkány nagyobb, főként idegenforgalmi fejlődésnek indult. Ez a betelepülési folyamat azóta is tart” – mutat rá Szilvia a település páratlan fejlődéstörténetére.

Az itt lakó német nemzetiséghez tartozók korábban Majs, Töttös, Bóly, Nagynyárád, Villány, Somberek, Babarc, Nemesnádudvar, Baja, Bácsalmás, Mohács, Versend, Szalatnak, Szulok és Nagybudmér polgárai voltak, akiknek felmenői természetesen a „hagyományos” 18. századi betelepítés révén kerültek Magyarországra. „A több helyszínről való ideérkezés előnyeként kiemelhetjük, hogy mindig tudunk egymásnak átadni új ismereteket, ezáltal színesítve a nemzetiség életét” – húz alá egy újabb különlegességet Flögl Szilvia.

A 2006-ban megalakult Harkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat igyekezett a sok helyről érkezett, de egy nemzetiséghez tartozókat összehozni, egymással megismertetni. Bognárné Schubert Éva így összegez: „Még ma is azt mondhatjuk, hogy nem biztosan tudunk mindenkiről, aki német nemzetiségűnek vallja magát, azonban elmondhatjuk, hogy tagjaink köre évről évre bővül. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint városunkban 247 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. Ez a szám 2021-ben remélhetőleg Harkány lakosságának növekedésével analóg módon tovább fog emelkedni.”

A német közösség építésében két vendéglátónkon kívül jelenleg képviselőként Eckert Manuéla, Frank János és Hazenauer György tevékenykedik. A korábbi évek során Batkiné Hollóvári Ildikó, Mendler Éva, Steindl Zoltán, Hazenauerné Staub Erika, Somogyi Lászlóné és Maul Tibor tettek sokat a nemzetiségi önkormányzat tagjaiként.

Aktív tagjaik száma, akik rendszeresen részt vesznek összejöveteleiken, rendezvényeinken, mintegy 60-80 főre tehető. Havi rendszerességgel tartanak nemzetiségi esteket, amelyeken nyelvfelvételeket hallgatnak, táncolnak, zenélnek, németül tanulnak, beszélgetnek, és nemzetiségi ételeket prezentálnak. Az estjeiken több generáció vesz részt: kicsik, felnőttek, idősebbek egyaránt. „Emellett évente több rendezvényt szervezünk, amelyek közül néhány nyilvános, így német nyelvterületről, Németországból, Ausztriából, Svájcból érkező turistákkal is lehetőségünk nyílik nyelvünk gyakorlására, beszélgetések megszervezésére. 2020-ban ismét sikerrel rendeztük meg az immáron sokéves hagyománnyal rendelkező nemzetiségi napot német nyelven, nemzetiségi táncokkal, énekkel és német anyanyelvű fellépőkkel” – összegez Éva, aki civilben némettanár.

Többször szerveznek kirándulásokat, rövidebb utakat német nemzetiségi nyelvterületekre bel- és külföldön egyaránt, amelyek során a német nyelv ápolása mellett szintén nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaik, szokásaink ápolására is. Az óvodában német nemzetiségi csoport működik, és az iskolában is lehetőség van a nemzetiségi nyelv tanulására. Évente 100-110 gyerek tanul rendszeresen németül. „Pedagógusaink is nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaink ápolására, megismertetésére, többek között az évente megszervezett Márton-napi rendezvények keretében. Különösen büszkék vagyunk önkormányzatunk Singvögel Chor kórusára, amely hosszú évek óta ad elő német nyelvű dalokat, népies műdalokat. Kórusunk idéntől egységes, hagyományos Baranya megyei nemzetiségi népviseletben tartja fellépéseit, így az éneklés mellett reprezentatívan képviseli kulturális értékeinket is” – veszi vissza a szót Flögl Szilvia, aki arra is kitér, hogy a hagyományőrzésben az online platformokat is segítségül hívják.

A harkányi Singvögel Chor népviseletben a legutóbbi Német Nemzetiségi Napon (A kép forrása)

Az életünket átformáló járvány sajnos mindenféle közösségi aktivitást visszaszorított Harkányban is, de a nemzetiségi önkormányzat aktívan folytatta tevékenységét: elektronikus felületeken történt a nemzetiségi nyelv bemutatása, a nyelvjárás-kutatások eredményeinek ismertetése. Közösen összefogva online-térképeken írhatta be mindenki, hogyan mondtak egy-egy szót régen magyarországi német nyelvjárásban az adott településen. Online nemzetiségi népviseleti napot tartottak (TrachtTag), otthon készült népviseleti fotókat küldtek a rendezőknek, amelyek bekerültek az idei repertoárba.

A nagy önkormányzattal kitűnő kapcsolatot ápoló nemzetiségi önkormányzat folyamatosan dolgozik kulturális programok, tervek megvalósításán, pályázatok beadásán, gyűjtemény kialakításán. Összegzésként újra hangsúlyozzák, hogy céljuk a közös összefogás mind a környező német nemzetiségi önkormányzatokkal, mind a helyi, más nemzetiségű, horvát és szerb önkormányzatokkal.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Mi, svábok
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Ópusztaszer hazavár