Felnőtt esték címmel, és általában élénk érdeklődéssel övezve fut a Kismarosi Művelődési Ház programsorozata, alkalmanként egy-egy adott témájú beszélgetéssel és/vagy könyvbemutatóval, gyakorta kiállításmegnyitóval. A sorozat novemberi előadását a falualapításnak, a települést létrehozó sváboknak szentelték, dr. Néder Sarolta a Kismarosi Falumúzeum Alapítvány elnökének kalauzolásával.
Az alapítványt három évtizeddel ezelőtt, 1992-ben hozták létre egy 1984-ben magánszemélyek által létrehozott egyháztörténeti kiállítás nyomán, amely az évek alatt kiegészült az ott élő svábság használati eszközeit, tárgyi emlékeit magában foglaló magánygyűjteménnyel. Az elmúlt három évtizedben a muzeális gyűjtemény sokat gazdagodott, az egyházi tárgyi emlékeken, fotókon és dokumentumokon kívül a helyi mezőgazdasági és ipari tevékenységek eszközeit is hivatott bemutatni. A gyűjteménynek helyet adó épület tavaly október óta részben Kismaros Község Önkormányzata, részben Magyarország Kormánya támogatásának köszönhetően Sváb Emlékezet Centrum néven a Német Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonába és a Falumúzeum Alapítvány hosszú távú használatába került.
Az egykori népiskola és tanítói lak épületében kialakított intézmény a tervek szerint a gyűjtemények bemutatása mellett közösségi rendezvényekre is alkalmas terekkel bír majd, s hogy nem ott gyűltünk össze a „sváb felnőtt estére”, az csak azért történhetett, mert az épületet kormányzati támogatással éppen felújítják. Elkészülte után azonban szeretnék, ha a kismarosi Sváb Emlékezet Centrum (SEC) nemcsak a helyi svábság emlékezetét szolgálná, de helyet adna a kistérség, sőt, nem titkoltan a Dunakanyar sváb gyökerekkel bíró települései emlékezetének is.
Az eseményen résztvevő Neubauer Rudolf polgármester legalábbis bízik ebben, aki szerint a hely méltó lesz arra, hogy őrizze a múltat, az ősök emlékét. Amiben, bár a kismarosiak eddig is sokat tettek, a polgármester szerint még van dolguk, ezért arra biztatta a jelenlévőket, hogy minél előbb szólítsák meg a múlt tanúit, hogy az általuk elmondott részletekkel is teljesebb legyen a megismerni vágyott egész.
A kismarosi múltat kutatók számára ma az egyik legnagyobb kérdőjel a falu alapításának időpontja, de ehhez kapcsolódóan van más kérdésük is: itt kötöttek-e ki azok a bizonyos Ulmer Schachtelek, az ulmi skatulyák, vagy más településen, s később onnan érkeztek a honfoglalók; mikor lett az addig nem létező helységből Kismaros. Bár eddig három hivatkozási alapként szolgáló kötet is megjelent a falu történetéről, alapításának ideje egyikből sem állapítható meg minden kétséget kizáróan. A 300. évforduló megünneplésének előkészítésében a legnagyobb feladat éppen az alapítás pontos meghatározása. Kismaroson nem akarnak elkapkodni semmit, a majdani utódok hiteles tájékoztatása érdekében felelős döntést akarnak hozni – szögezte le dr. Néder Sarolta.
Ha a kérdőjelek kiegyenesítésében nem is segít, az eddig feltárt kismarosi sváb múlt megismertetésében, a közösség bemutatásában szerepet vállalt a Nemzeti Értékek Könyvkiadó Mi, svábok című, a magyarországi németeket bemutató kötete is. A könyv idén megjelent második, javított, bővített, átszerkesztett kiadását mutattuk be a Felnőtt esték előadását követően, s miközben beszélgettünk a kiadó szándékairól is, felelevenítettük a kismarosi fejezet megszületésének körülményeit és a kötet megszületésének mozzanatait egy-egy megrázó történet felidézésével.
Nemcsak az érdeklődés, a kérdések győztek meg arról, hogy bárhol is tartanak a kismarosi és az ehhez hasonló, másfelé is zajló múltfeltárások, a kötet időben jelent meg, és hiánypótló szerepet tölt be, hanem a részvevők által helyben készített vagy otthonról hozott, gondosan megrajzolt családfák is ezt támasztották alá.