„Baranyában Bóly az egyetlen település, ahol az általános iskola fenntartója a német nemzetiségi önkormányzat” – mondja Győriné Meiszter Katalin az iskola egyik tantermében. A nemzetiségi önkormányzat elnökéhez ragaszkodnak ezek a falak: korábban itt tanított, s most, immár nyugdíjasként a fenntartó felelősségével jár ide.
Bóly mindenképp különös sorsú kisváros. Szent László idején, 1093-ban egy adománylevélben Bolok néven szerepelt Bóly, majd 1241-ben említette oklevél Bool formában. Az itt élők 1332-ben emeltek maguknak és a környékbelieknek templomot. A települést 1526-ban elfoglalták a törökök, s amikor több mint 150 évvel később távoztak, csak pusztítást hagytak maguk után. Gróf Batthyány Ádám országbíró már 1702-ben a település kegyura lett, de az élet újraindítására 42 évet kellett várni. 1744-ben német betelepülők alapították újjá a falut. A 19. század végétől az orosz megszállásig a település a Montenuovo hercegi család birtoka volt. A Montenuovo és a Batthyány-Strattmann család közös története összeforrt Bóly históriájával.
A németek letelepedését követően modern mezőgazdasági termelés indult el, és számos kézműves mesterember alapított műhelyt. A közeli Villányban a vörösboros kultúra vált meghatározóvá, Bólyban a vegyes fajtákra építő fehérboros. Villányban a szőlőművelés, bortermelés szinte monokultúrává vált, és a szántóföldi gazdálkodás, valamint az állattartás kiegészítő tevékenység lett, Bólyban viszont a jelentős iparos, kézműves és kereskedő réteg mellett kevesebben foglalkoztak borral árutermelésre. Bora, pincéje viszont minden bólyi családnak volt, s ma hazánk egyik leggondozottabb, egységes stílusú pincefalva húzódik meg a városka közvetlen közelében. Szinte jelképes erejű, hogy ez az elragadó pincefalu, maga az életkedv a temetőnél, valamint a város jelképévé lett, neoromán, egykori hercegi mauzóleumnál kezdődik. Ebben a különleges épületben ravatalozzák fel az elhunytakat, s innen kőhajításnyira, a temető alatti réten, valamint az út túlsó oldalán kezdődő pincefaluban tartja ünnepségei nagy részét, így a húsvéti történetre emlékeztető Emmauszt is Bóly közössége. A folytonosságot, az újjászületést szimbolizálja az is, hogy az utókor példamutatóan gondoskodik a Montenuovo család emlékének, valamint a valaha nagyszámú németség hagyományainak ápolásáról.
Az olasz hangzású név ellenére (maga Ferenc József császár engedélyezte a Neipperg családnév olasz tükörfordítását) osztrák–magyar Montenuovo család sokat tett Bóly mai arculatának kialakításáért. Wilhelm von Montenuovo fia, Alfred a császár legbizalmasabb embere lett, főudvarmesterként szolgált. Úgy tudni, a közvetlen rokonokon kívül csak ő tegezhette a birodalom első emberét. E hátteret ismerve a történészek még nem találják a választ arra, hogy a főudvarmester fia (Mária Lujza dédunokája), az 1888-ban született Montenuovo Nándor miért ragaszkodott a magyar állampolgársághoz. Mindenesetre a gróf, miután Ausztria megfosztotta a nemesi címétől, 1921-től Bólyban letelepedve mintagazdaságot hozott létre a tizenhétezer hektáros baranyai-tolnai Batthyány-birtokból.
„A herceg búzát, árpát, takarmánynövényeket termesztett magyarországi birtokán, modern tehenészetet vitt: a németbólyi rokfort messze földön híres volt. A föld kizsigerelése nélkül, fenntartható gazdaságra törekedett. Ennek érdekében utakat, telefonvonalat épített ki, a lakosságot is kiszolgáló víztornyot állított, traktorokat, gőzekét, kévekötő gépet használt. Az állatok ivóvize minden istállóba csővezetéken érkezett, egy gőzgép szivattyúzta a központi kútból a kitisztított etetővályúkba. A villánykövesdi borászat budapesti éttermekbe szállított minőségi vörösborokat” – emlékeztet érdemeire a Vylyan Pincészet honlapja. A térség jótevőjét a kommunisták előbb kisemmizték, aztán koncepciós perben elítélték, bebörtönözték, majd 1951-ben agyonverték.
A jelenkor bólyi mezőgazdasági termesztői és kutatói sikerei a hercegi családi birtokból sarjadnak ki. „A 20-as évek végén Németbóly már rendszeresen példaként, egyfajta mezőgazdasági csodaként szerepelt a sajtóban. Az uradalom magas minőségű árui évről-évre egyre keresettebbek lettek külföldön is. A tenyészbikákat és hízott marhákat elsősorban Olaszországba, a bárányokat Franciaországba, a hízott sertéseket Bécsbe és Prágába szállították. Ráadásul az exportra értékesített állatok bevételéből valutához is jutottak, amiből külföldi technológiát, gépeket tudtak vásárolni. A legtöbb exportbevételre azonban egyre inkább vetőmagokból tettek szert. A siker receptje itt az volt, hogy a terményt gondosan szelektálták, tisztították, az elsőosztályú vetőmag minőségéért pedig garanciát vállaltak.
Németbóly sikerét a fennmaradt statisztikák is igazolják. A modern szemléletű, folyton újító uradalom a szomszédos nagybirtokkal szemben 41%-kal, a kisbirtokosokkal szemben pedig 120%-kal jobb terméseredményeket mutatott fel. S bár a tudományos kísérletek Manninger Adolf Gusztáv nevéhez fűződtek, Montenuovo Nándor kitartásának köszönhetően tudták megalapozni a magyar mezőgazdaság megújulását számos területen. Manninger vezette be az uradalomban újszerű, nyári talajművelést, mely szembement a korábbi gyakorlat megdönthetetlennek tartott dogmáival. „Az már főként Montenuovo Nándoron múlt, hogy a meggyőző kísérletek alapján a fürgedi gazdaságban a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve felállították az ország egyetlen talajbiológiai laboratóriumát. Így a németbólyi kísérletek gyakorlati eredményeit tudományosan is igazolni tudták, és erre már országos programot lehetett alapozni” – írja Nyáry Krisztián.
Bóly középiskolája 1996-ban felvette a nevét, legidősebb leánya, Júlia 1993-ban Bóly díszpolgára lett. Montenuovo Nándor történetét a bólyi helytörténész, dr. Rózsás József dolgozta fel legalaposabban, részben a Baranya Megyei Levéltár iratait kutatva. Monográfiája 2009-ben jelent meg Egy baranyai arisztokrata a XX. századból – Herceg Montenuovo Nándor címmel.
A kegyúri családnak és az erős hitű, szorgos sváb közösségnek köszönhetően Bóly egyleti és társulati élete modellértékű volt a két világháború között. „A falu népességét a múlt század második felétől erős parasztpolgári vonások jellemezték. Ez abból adódott, hogy Bóly földrajzi fekvésénél fogva gazdaságilag és bizonyos értelemben társadalmi szempontból összekötő szerepet vállalt a Villány-Siklós térség és Mohács között. így sajátos mikrotáji központ lett” – állapította meg L. Imre Mária a Baranya című honismereti folyóiratban 1991-ben.
A kitelepítésig Bólyban mindössze néhány délszláv, magyar és zsidó család élt, a németség aránya elérte a 97-98%-ot. Mindenki németül beszélt, s még az 1960-as években is illett ismerni, használni a nyelvet a mindennapokban. A kettős identitásnak is köszönhetően a legutóbbi népszámláláskor a lakosság 22,5%-a vallotta magát német nemzetiségűnek, ami a hasonló sorsú településekkel összevetve relatíve magas aránynak tűnik. De Bóly ebben is más: „Mivel a háború után az itteni lakosság nagyon megszenvedte azt, hogy németnek vallotta magát az 1941-es népszámláláson, sokáig óvatosan merték csak felvállalni az identitásukat. Az idősebb generáció tagjai még ma is óvatosak, mély nyomot hagyott bennük a meghurcoltatás. A 2011-es népszámlálási adatok is még ezt tükrözik, 892 személy vallotta magát a nemzetiséghez tartozónak, miközben a becslések ennél jóval nagyobb számot tükröznek, a lakosság közel 40-50%-a tartozik a népcsoporthoz” – pontosít vendéglátónk.
Győriné Meiszter Katalin egy piciny faluban, a 180 lelket számláló Liptódon nőtt fel. „Nekem a közel négyezres Bóly egészen más méret. És az is egyedülálló, hogy a hagyományőrzésben a nyelvi oktatás és a nemzetiségi ismeretanyag átadása van a középpontban. Megnyugtató, hogy az óvodában és az általános iskolában nem csak a múlt megőrzésére, hanem a jelenünkre és a jövőnkre összpontosíthatunk.”
2006-ban alakult Bólyban először önálló német önkormányzat. Azelőtt a törvény adta lehetőséggel élve a települési önkormányzat – Hárs József polgármester vezetésével – töltötte be ezt a feladatot is, mivel a képviselők többsége a német nemzetiséghez tartozott.
„Feladatunk a kisebbségi közügyek ellátása. A német nemzetiségi közösség érdekképviselete, önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése. A nemzetiség történelmi hagyományainak, nyelvének ápolása, fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és gyarapítása. Ezt a célt azon intézményekkel, civilszervezetekkel, kultúrcsoportokkal és bólyi emberekkel együtt szeretnénk elérni, akik elkötelezettek a német nyelv, kultúra és hagyományápolás iránt. Szorosan együttműködve Bóly Város Önkormányzatával nagyobb projektek megvalósításában is részt veszünk. Számtalan együttműködési megállapodás alapján térségi, megyei, országos nemzetiségi programokban is részt veszünk. Pályázatok írásával és egyéb anyagi forrásokkal támogatjuk a civil szervezetek, egyesületek nemzetiségi programjait. Szakmai támogatást is nyújtunk ezeknek a közösségeknek. Feladatokat vállalunk német nyelvterületen levő testvértelepülési és iskolakapcsolatok ápolásában. Színházlátogatásokat, könyvbemutatókat, zarándokutakat is szervezünk” – sorolja a tevékenységeket az elnök asszony.
Adventi készülődés
A 2015-ös tanévtől a német önkormányzat nemcsak a Bólyi Általános Iskolát és Alapfokú Művészeti Iskolát vette át, hanem a Bólyi Óvoda, Bölcsőde és Mini Bölcsőde fenntartását, üzemeltetését is. Ebben is együttműködő partnerre találtak Bóly Város polgármesterében (aki a rendszerváltás óta áll a városka élén) és a dr. Kosztolányi Zsolt által vezetett Önkormányzati Hivatalában. Az elnökasszony munkáját Faluhelyiné Hock Mária, Wehring Gábor, Weninger Eszter és Beck Veronika képviselők segítik. Korábban Kőrösi Róbertné, Korsós Viktória és Tutti Gáborné is dolgozott képviselőként a nemzetiségi önkormányzatban.
A település Kulturális Egyesülete (Kulturverein) a különböző kulturális, művészeti csoportokat fogja össze. Két énekkara is van a városnak. Mindkettő ápolja a német népdalkincset. Német nyelvű egyházi énekekkel szolgálnak számos szentmisén a megyében. A művészeti iskola harmonika együttese német nemzetiségi számaival állandó fellépője Bóly rendezvényeinek és vendégszerepel számos belföldi és külföldi településen. Hagyományőrző kézimunkaszakkörük az itteni németség hímzésmotívumait őrzi, hagyományait ápolja.
A Német Nemzetiségi Kör szorosan karöltve a Bólyi Német Önkormányzattal szervezi a német nemzetiségi programokat, fesztiválokat, kapcsolatokat ápol más település német egyesületeivel, közös programokat is szervez velük az ország több településén is. 12 évvel ezelőtt alakult 17 fővel, mára a létszám 75 főre emelkedett. Vezetőjük Kőrösi Róbertné.
„A német nemzetiségi oktatás is fontos szerepet játszik a város életében. 1982-ben országosan elsőként itt vezették be az általános iskolában a kétnyelvű német nemzetiségi oktatást kísérleti jelleggel. Ez azóta is töretlen lelkesedéssel működik, egyre népszerűbb. Van olyan tanév, amikor két osztályt is kell indítanunk egy évfolyamon ebben az oktatási formában. Az elsők között volt iskolánk, amely engedélyt kapott a DSD I (Deutsches Sprachdiplom) nyelvvizsgára” – mutat rá egy újabb egyediségre a tanárnő. Az intézmény vezetője jelenleg Far Jánosné Czinner Ágnes. Korábbi igazgatók voltak: Puskás Bálint, Bischofné Blandl Mária és Gráf Vilmosné.
Az iskolába 420 tanuló, az óvodába 130 óvodás jár.
Bajor testvértelepülésükkel, Heroldsberggel élénk, sokszínű a kapcsolat. Amire különösen büszkék, hogy lengyelországi, sziléziai német nemzetiségi iskolakapcsolatuk (Lasowice Wielkie iskolája) már a 16. évébe lépett.
Nagy békességben élnek e településen együtt a németek és a felvidéki magyarok. 2016-ban, az elhurcolás 70. évfordulóján, közös emlékművet állítottak a „Szülőföldjükről elűzöttek emlékére“. Az emlékmű készítője Bánvölgyi László szobrászművész. Ez az emlékmű volt az egyik helyszíne a 2018. január 19-i országos kitelepítési megemlékezésnek is.
Emlékműavatás 2017-ben
A Bólyi Gyermek Tánccsoport 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy ápolja és őrizze a német nemzetiségi hagyományokat és megszerettesse a német néptáncokat a gyerekekkel. 2017-ben tartották első külföldi fellépésüket a németországi Heroldsbergben. A gyerekek 2018 tavaszán, a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa által megrendezett Országos Gyermektánc Fesztivál és Minősítő Versenyen arany minősítést értek el. A tánccsoport eleinte csak óvodáskorú gyerekekből állt, ők mára már a legnagyobbak csoportjában táncolnak. Jelenleg három korcsoportot alkotnak a gyerekek: az óvodások 12-en vannak, az utánpótlás korosztályt 12, a nagyobb iskolásokat 16 fő alkotja. A tánccsoport vezetője és lelkes segítője Béládi Melinda táncoktató és Wehringné Kálmán Ildikó.
A Bólyi Szociális Központ Kórusa 20 évvel ezelőtt alakult a szociális központ dolgozóiból és a nyugdíjas klub tagjaiból. Repertoárjukban a német és magyar népdalok mellett egyházi énekek is szerepelnek. Rendszeres fellépői a bólyi nemzetiségi rendezvényeknek és a német nyelvű szentmiséknek Bólyban és Pécsett is. A kórus vezetője Vidáné Kresz Beáta. Harmonikás kísérő Almási Aranka.
Bólyi kórus
A német önkormányzat az Erzsébet Vigadóval karöltve rendezi meg évről évre hagyományőrző fesztiválját a Batthyány téren, melyen fellépnek a bólyi és környékbeli nemzetiségi kórusok, tánccsoportok, fúvószenekarok. A pünkösd szombatján zajló fesztivált hagyományőrző kézimunka kiállítás- és vásár, valamint külföldi fellépők teszik színesebbé.
A Bathyány téren álló szökőkutat minden évben hagyományteremtő céllal tojáskúttá varázsolja a német önkormányzat a Német Kör tagjainak segítségével, Kőrösi Róbertné vezetésével. Nagy szerepet kapnak az óvodás és iskolás gyerekek is, akik festik a tojásokat, készítik a díszeket német nemzetiségi díszítőmotívumokkal. A tojáskút mellett felállítanak egy emmauszi pincejelenetet életnagyságú bábukkal. Az Erzsébet Vigadó Rafa Gyovai Dániel és Wehringné Kálmán Ildikó szervezésében régi emmauszi fotókból kiállítást rendez a téren.
Emmauszi jelenet
Már hagyománnyá vált, hogy Adventkor, nagy összefogással életnagyságú Betlehemet állítanak fel a templom tövében. A Batthyány téren ilyenkor a kör alakú szökőkutat adventi koszorúvá alakítják. Az ünnepkör mind a négy szombatján az iskolás gyerekek német nyelvű adventi műsorral gyújtják meg a gyertyákat. Ez is hagyománnyá vált már.
A Bólyi Német Önkormányzat minden évben kiírja az Edelweiß pályázatot azon 8. osztályos tanulóknak, akik az iskolában és saját településükön sokat tesznek a német nemzetiség érdekében. A pályázat megírása mellett a fiataloknak ajánlásokat is kell gyűjteniük a lakhelyükön működő német önkormányzattól és azoktól a kulturális csoportoktól, amelyekben tevékenykednek. Fényképekkel, oklevelekkel és emléklapokkal igazolhatták szerepléseiket, munkájukat.
Adventi készülődés
Az uradalmi magtár épülete ad otthont a helytörténeti kiállításnak, mely 2001 óta várja a látogatókat. A helytörténeti kiállításon megismerkedhetünk a bólyi német kézművesek életével: az asztalosműhelyek, esztergályosok, kézi horgolók, kékfestőműhelyek, mézeskalácsos műhelyek eszközeivel, tárgyaival, valamint a helyi német népviselettel.
Parasztpolgári bútorokat mutatnak be egy múlt század eleji szobabelsőben.
Fontos esemény minden év áprilisában a népviseletek napja. „A kiválasztott magyarországi német népviseleti ruhadarabbal vagy kiegészítővel kombináljuk össze a hétköznapi ruhánkat, hogy minél többen lássák a bólyi utcákon haladva, hogy a csoda szép múlt darabjai milyen fontos részei a jelenünknek. Tereinken ezen a délelőttön ismert magyarországi német dallamok hangzanak el, amit kicsi, nagy egyaránt lelkesedéssel énekel. Ennek a nemzetiségi projektnek a vezetője Faluhelyiné Hock Mária.”
Bólyban másfél évtizede van harmonikaoktatás. Tizenkét éve alakult az együttes, akik belföldön és külföldön sikeresen szerepeltek fesztiválokon, versenyeken. Két éve bővültek felnőtt tagokkal. Ladócki Aranka vezetésével őrzői és ápolói a német zenei hagyományoknak.
A hagyományőrző kézimunka szakkör fő célja a német nemzetiségi hagyományok ápolása a kézimunkák mintáiban. Évente két kiállítást rendeznek munkáikból Bólyban. A pünkösdi fesztiválon is megtekinthetjük kézimunkáikat. Vezetőjük Ivik Jánosné.
„Amíg van feladat, addig munka is akad” – fogalmaz a svábokra jellemző kötelességtudattal Győriné Meiszter Katalin.
