Oldal kiválasztása

A múlt értékein építi a jövőt a soproni Líceum

Szerző: | 2021. május 24. | Portré | Címkék:

Magyarország második legrégebbi iskolája a soproni evangélikus Líceum. Az ősi alma mater olyan diákokat képzett ehelyütt, mint Berzsenyi Dániel, Kis János vagy az itt érettségizett Sztehlo Gábor. A mai Líceum büszke a múltjára, őrzi hagyományait, ugyanakkor a XXI. század kihívásaira is gyors és előremutató válaszokat ad.

A soproni Líceum 1557 óta tanítja, neveli a fiatalokat olyan tapasztalatot és tudást halmozva fel, mely egyedülállóvá teszi a tágabb régióban. Az iskola több évszázados történelmében a diákok és a tanárok között is találunk olyan neveket, akikre egyenként is rendkívül büszke az intézmény, összességében pedig az erős várat jelentik, a Líceum megtartó falait.

A Soproni Evangélikus Líceum diákjainak osztálykirándulása 1917-ben

A Líceum 1991-től újra a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményének számít. Hivatalos neve ekkor lett Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum). Az egyház az ősi hagyományok jegyében s korunk új kihívásaival szembenézve vállalta, hogy olyan iskolát tart fenn, amely tradícióira alapozottan diákjait Isten félelmében, erkölcsben erősítve, evangélikus szellemben neveli és oktatja kultúrára, tudományra, a magyar nemzet gyarapítására.

A Líceum vezetősége és tanárai küldetésüknek tartják a Sopron környéki vagy még távolabbi kistelepülések evangélikus gyülekezetei által hozzájuk küldött tehetséges fiatalok nevelését – és nemcsak az ő számukra, hanem más felekezetű tanulók számára is a legkorszerűbb ismeretek átadását. Ezenkívül céljuk a legidőállóbb értékrend iránti belső igény kialakítása is. Mindebben példaképeik elődeik, az itt tanult vagy itt tanított tudósok, írók, költők sora: Berzsenyi Dániel, Kis János költők, Gombocz Endre botanikus, Gombocz Zoltán nyelvtudós, Thirring Gusztáv földrajztudós, Vermes Miklós fizikus. Itt érettségizett Sztehlo Gábor, a gyermekmentő Gaudiopolis létrehozója, és Várszegi Asztrik is, aki főapát lett Pannonhalmán a Bencés Apátságban.

A Líceum tanári kara az 1928–29-es tanévben

De nemcsak múltja van az iskolának, hanem színes jelene és – minden jel szerint – nagy jövője is, hiszen erre minden lehetőségük megvan: náluk csak a falak öregek, a Líceum szelleme friss és mindig keresi az új és még újabb kihívásokat.

„Az egyik terület, amiben merünk nagyok lenni, az a nyelvtanítás” – emelte ki az intézmény igazgatója, Tölli Balázs. – „Az 5-8. évfolyamon heti három órában tanítunk angolt vagy németet, a 9. évfolyamtól kezdődően pedig két nyelvet is választhatnak diákjaink. Angolt, németet, franciát vagy oroszt tanulhatnak, de van finn és latin szakos pedagógusunk is. Kivételes lehetőséget ad a nemzetiségi képzés: a tanterv része a C1 szintű nyelvvizsgára való készülés. A 4 vagy 8 osztályos gimnáziumi képzésben a tantárgyak egy részét is németül tanulják a diákok. Ráadásul az iskolán belül szerezhetnek nyelvvizsgákat: a Líceum a német nyelvű DSD I. és DSD II., illetve az angol nyelvű Cert vizsgarendszerek hivatalos vizsgahelye.”

Mint mondta: náluk értéknek számít az irodalom, a zene, a történelem, a képzőművészet és a film. Ezek megismerésére, közvetítésére is adnak lehetőséget a fiataloknak. Főként, mivel hagyományaik is erre kötelezik őket. – Gondoljunk csak az 1790-ben alakult Magyar Társaságra, mely a diákok irodalmi, művészeti önképző köre, s jelenleg is működik az iskola falai között.

A Líceumban nagyon sok diák sportol. A legnagyobb létszámú közösség a kosarasoké, de járnak ide karatésok, teniszezők, vívók, triatlonosok, kerékpározók, úszók, focisták is. Közülük többen kiemelkedő eredményeket értek és érnek el.

„A Líceum olyan műhely, ahol a jövő tudományaiban is jártasságot szerezhetnek a diákok” – hangsúlyozta Tölli Balázs. – „A matematikát emelt óraszámban is lehet választani. Iskolánk részt vesz a Repülő iskola programban, és a Budapesti Műszaki Egyetem Tehetségforrás iskolájaként is számon tartanak minket. Aki szeretné, emelt óraszámban tanulhatja a fizikát. A magas szintű oktatást segíti kiválóan felszerelt, modern laboratóriumunk is. A robotika szakkör pedig valóban a jövőre készíti fel az érdeklődő fiatalokat. Nálunk megtanulhatják a honlapkészítést, elsajátíthatják a programozási nyelveket, virtuális tantermeinkben pedig akkor is minőségi oktatást tudunk megvalósítani, ha az élet a digitális tanrendre kényszerít minket.”

Mindezeken túl van a Líceumnak valamije, ami sehol máshol nem található meg a régióban: egy olyan természettudományi laborja, ahol a diákok állnak fehér köpenyben a Bunsen-égők fölött, s értő pedagógusok irányításával maguk is dolgozhatnak a lombikok és kémcsövek között. Az Öveges-program keretében kialakított Gombocz Endre Természettudományi Labor fantasztikus lehetőségekhez juttattja elsősorban a Líceum diákjait, s az egész régiót is.

A laborban

„Ha csupán tantárgyakat akarunk tanítani, akkor valószínűleg tanulóink lesznek. Ha ennél többet szeretnénk – és mi szeretnénk –, akkor egyben diákközösségeket is építünk. Azáltal tesszük ezt, hogy nekünk valóban fontos a saját hivatásunk, és az, hogy úgy gondoljuk, tanárnak lenni jó és nagyszerű dolog. Ezt pedig a tradícióját élővé tévő intézményben éljük meg. Ezen lehetőségek kihasználásával jó licista tanárnak lenni, s azt remélem, licista diáknak is az” – jelentette ki a Líceum igazgatója.

Majd hozzátette: „Azt tartom eredménynek, hogy élő közösségek tudnak szerveződni a gyerekek között. Mert bárki felépítheti a tornatermet és a laboratóriumot, beépítheti a tetőteret, meg felújíthatja a kollégiumot. Ez menedzseri munka, ami nyilván kell, és fontos is. De ezek csak a keretei annak, ami sokkal lényegesebb: a diákjaink úgy jöjjenek a Líceumba, hogy fontosak egymásnak és szeretik egymást. Így valóban megméretődik az iskola 10-15-20 év múlva, amikor még mindig ismerik a társaikat, amikor még mindig szeretik egymást, amikor még mindig szívesen visszajárnak. Ez az, ami évszázados tradíciója a Soproni Líceumnak.”

Legfrisebb bejegyzések

Ópusztaszer hazavár
Meggypiros mezben
Kebtanoda kutyasport egyesület