Oldal kiválasztása

A hármas halom oltalmában

Szerző: | 2021. május 25. | Portré | Címkék:

A hármasság Dágon több helyen is megmutatkozik. A község címerében található három domb a községet övező Károly-hegyre, az Öreg (Templom)-hegyre és a Ló-hegyre utal. A községben három nemzetiség – magyar, német és szlovák – él együtt közel háromszáz éve egyetértésben és munkájuk megosztásában. Jelenleg közel ezer fő él e festői szépségű völgyben található településen.

Pincék

Dágot már az újkőkor óta lakják, egyetlen kisebb megszakítással. Az 1570. évi török adóösszeírás szerint Tág község lakatlan puszta Sáp közelében – a környéken lezajlott harcok elnéptelenítették a falut. A települést először a 18. század elején kezdték el betelepíteni szlovákokkal, majd később, a környező falvakból és városokból érkeztek német lakosok – célzott sváb betelepítés irányult ide. Az évszázad második felére már háromnyelvű településként tartják nyilván német és szlovák túlsúllyal a magyarság mellett.

A betelepülők magukkal hozták hagyományaikat is, a svábok kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek ezek ápolására és őrzésére, ilyen volt például a népdalok iránti ragaszkodásuk. A német kézművesek, bányászok és földművesek száma folyamatosan növekedett a faluban, a 18. és 19. századfordulóra már a település lakosságának a felét tették ki.

A bevándorolt népesség délnémet vallási hagyományokat ápolt, ezért a Tizennégy Segítő szent tiszteletére a sárisápi útelágazásnál emeltek kápolnát. A tradíció szerint ezek a szentek a haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat a nagy bajokban megsegítik. Az irántuk táplált tisztelet a középkorban, a 13–14. században a német nyelvterületeken, valamint a környező országokban terjedt el. A kápolna 1878-ban épült meg Illy Tamás vezetésével, s a hagyományos búcsújárások innen indultak Péliföldszentkeresztre, majd ide érkeztek vissza, mielőtt a falu templomába tértek. A kápolna a második világháború folyamán megsemmisült. Ma egy kereszt található a helyén a sárisápi elágazásnál.

A betelepült svábok római katolikus vallásukat aktívan gyakorolták – ahogy az a kápolna esetében is látható. Első templomukat 1770-ben építették, amit 1826-ban teljesen átalakítottak. A ma is látható, klasszicista stílusban készült szentély védőszentje Alexandriai Szent Katalin. A településen már korábban is vallásos közösség élhetett, ugyanis egy Árpád-korból származó harangot találtak 1965-ben a falu határában. Feltehetően a törökök elől rejtették el, majd az elnéptelenedést követően feledésbe merült, ma az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban található meg.

Az első világháborúba 54 dági lakost soroztak be, akik közül 14-en nem tértek haza. A konszolidáció ideje alatt egyre többen kezdtek el a helyiek közül bányászatban dolgozni, majd a válság idején többen kiköltöztek Franciaországba vájárnak. A második világháborúban 12 dági veszítette életét, emléküket a templom falán található márványtábla őrzi. Az intézményes kitelepítés nem érintette a falut, mivel a helyi munkások nagy része a csolnoki bányában dolgozott, melynek köszönhetően mentesültek a kényszerű költözés alól. A szlovák lakosságcsere által több tót érkezett Dágra, akik megkapták a kész sváb házakat, a német nyelvű családok emiatt közösen használták otthonaikat. A megpróbáltatások ellenére a mezőgazdasági és bányászati munkáknak köszönhetően fellendült az élet, és 1970-ig megháromszorozódott a lakosság száma. Ennek köszönhető, hogy ma is jól működő intézmények találhatók a községben.

Az oktatásra nagy hangsúlyt fektetnek Dágon. Az iskolában és az óvodában a német nemzetiségi tanterv szerint folyik a tanítás. Kiemelt feladatuknak tartják a német nyelv oktatását, valamint a német nemzetiségi hagyományok megismertetését és megőrzését. A Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola Dági Tagiskolájában heti öt német órában, illetve egy népismereti órában ismerkedhetnek meg a német tradíciókkal.

Nemzetiségi délután

„A nemzetiségi önkormányzatunk célja, hogy programjainkon keresztül megőrizzük a sváb hagyományokat – mondja Zsolnainé Moncz Márta, a Dág Község Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – A falukarácsony, a nemzetiségi délután, illetve a polkadélután olyan események, amelyeken a helyiek és a környező települések lakosai találkozhatnak, és mélyíthetik barátságukat, kapcsolatukat. Nem kifejezetten csak a svábokat vendégeljük meg ezeken, hiszen a környezetünkben jelentős a szlovák nemzetiség is, akikkel jó viszonyt ápolunk. Fellépőink között általában olyan zenekarok és tánccsoportok szerepelnek, akik művészetükkel képesek életre kelteni és népszerűsíteni a sváb kultúra tradícióit. Jelenleg Steiner Tamással, a polgármesterünkkel karöltve dolgozunk azon, hogy újraélesszünk olyan programokat, ahol a nemzetiségi vonatkozást is erősítenénk. A településünkön fiatal német nemzetiségi önkormányzat működik, ugyanis 2010-ben kezdtünk el együtt dolgozni.”

Legfrisebb bejegyzések

Ópusztaszer hazavár
A nagy borkönyv
Nemzeti Értékek Könyvkiadó