Oldal kiválasztása

Egy tradicionális borászat

Szerző: | 2021. május 17. | Nektár | Címkék:

„Szemes József borai telt, tartalmas, rusztikus borok, a hagyományos és hiteles borkészítés szép példái” – írta néhány éve a Bortársaság. Teljes joggal. A szerény borász negyed évszázada készíti arányos, harmonikus, minden túlzástól mentes, de határozottan villányi stílusú borait. A hosszú ideje öt és fél hektár birtokon dolgozó, mároki gyökerű gazda korábban szakácsként dolgozott a vendéglátásban, többnyire Pécsett. A gebinességgel Nagykozárban vállalkozói alapismeretekre is szert tett. „A sógorom dolgozott a villányi szeszfőzdében, mondanom sem kell, sok munkájuk volt. ÁFÉSZ-dolgozó lettem, idekerültem a szeszfőzdébe” – biccent a fejével hátrafelé, mert a szép kis pinceház a régi, 1958 óta működő pálinkafőzde elé épült, szemközt a Csányi-féle nagy borászattal. Fontos adalék az életrajzhoz, hogy ez a mindig mosolygó, közösségi, kedves borember nagyon sokáig főzte a környékbeliek pálinkáját.

Szemes József a rendszerváltást követően felesége révén jutott hozzá az első szőlőterülethez. Az első terméseket még eladta, ebből forgatta vissza a pénzt a feldolgozó és a birtok fejlesztésébe. Az 1995-ös évjárat már palackba került. A nagy tisztelettel emlegetett apóstól leste el a szakmai fogásokat. Hogy jót és jól tanult, azt bizonyítja a sok szép bor. A pincében hagyományos eljárással készülnek a borok, kádban és acéltartályban erjesztenek, kézzel csömöszölnek. A meszes talajról szedett alapanyag és a mikrooxidáció révén kellemesen lágyak, de feszes savszerkezetűek.

E könyv anyaggyűjtésekor épp jelentős borászati beruházás folyt: fejlesztették a technológiát, bővítették a kapacitást, ami a következő szüretre készült el. Korábban 300 hektóval számoltak, ezt bővítették 1000 hektoliterre. Területet nem terveznek növelni, de szőlő vásárlásában szeretnének bővülni. Kilenc darab 50 hektós acéltartály került a klimatizált tárolóba, és saját palackozót is vásároltak.

Szemes József palackjai 2019-ből

Szemes József mind ez idáig tradicionális borászatot vitt. Kékoportó, kékfrankos, Pinot Noir és a három bordói fajta volt a választék, classicus és prémium kategóriában. A gyönyörűen megformázott fajtaborok fölé jó évjáratokban odakerült a Dél nevű házasítás a Kopár-dűlőből származó cabernet-k és a merlot arányos hármasára építve, valamint a kékfrankos fűszereire hangolva. Az alapborok egy évig érlelődtek 225 literes, közepes pörkölésű magyar barrique hordókban, majd házasítás után még egy fél év pihenés következett nagy, ovális hordóban. A Dél igazi klasszikus, nagy villányi barrique vörös – a szeretnivaló fajtából. Érdekes, hogy a Dél minden évjáratban hasonló értékeket hordoz: élénk gyümölcsök jelennek meg, meleg a bor karaktere; szilvával, gőzölgő lekvárral és kakaóporos, füstös illattal szédíti meg a fogyasztót. Igazi delikát élmény.

A kínálat Tímea lánya és párja, Nagy Szilárd által telepített szőlőből származó Irsai Olivérrel bővül, ezzel igyekeznek megcélozni a könnyedebb borokat fogyasztó közönséget. Emellett – mivel az öt és fél hektárjukból kettő a Kopár-dűlőben található – megmaradnak a prémiumkategóriás boraik. Szemes József veje, Nagy Szilárd borászként végzett a mai Szent István Egyetemen, így lesz, aki továbbviszi a megkezdett munkát.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/dlusztusimre/" target="_self">Dlusztus Imre</a>

Dlusztus Imre

író, újságíró, borászati szakíró, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztője

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Mi, svábok
Kebtanoda kutyasport egyesület