Oldal kiválasztása

Híres Ferenc

Szerző: | 2021. augusztus 08. | Meggypiros | Címkék:

Budapest, 1902. 11. 21. – Trento, 1957. 04. 28.

Válogatottsága: 33 (14)

1922: HUN-SUI 1:1, GER-HUN 0:0, SWE-HUN 1:1 (1), FIN-HUN 1:5, AUT-HUN 2:2, HUN-AUT 1:2. 1923: ITA-HUN 0:0, SUI-HUN 1:6 (2), AUT-HUN 1:0, HUN-FIN 3:1 (1). 1924: SUI-HUN 4:2, HUN-POL 5:0 (2), EGY-HUN 3:0. 1927: HUN-AUT 5:3 (1), HUN-TCH 1:2. 1928: ITA-HUN 4:3 (1), HUN-TCH 2:0 (1), HUN-AUT 5:5 (1), AUT-HUN 5:1 (1), HUN-SUI 3:1 (1). 1929: FRA-HUN 3:0, SUI-HUN 4:5 (1), AUT-HUN 2:2, TCH-HUN 1:1, HUN-AUT 2:1. 1930: TCH-HUN 1:1 (1), HUN-ITA 0:5, HUN-TCH 1:1. 1931: HUN-TCH 3:0, HUN-SWE 3:1, ITA-HUN 3:2. 1932: EGY-HUN 0:0, HUN-ITA 1:1. Mérlege: 11-12-10

Klubjai: Törekvés SE (1913-1923), Makkabi Brünn (1923-1924), Union 03 Altona (1924-1925), Juventus FC (1925-1927), Hungária FC (1927-1932), Young Fellows (1932-1933), US Saint-Servan (1933-1935)

„Az apró termetű, higanymozgású ’Kicsi’, korának egyik legkiválóbb magyar csatára, balösszekötőben és balszélen egyaránt pompás játékosnak bizonyult. Bátor, roppant gyors, mozgékony, technikás és ötletekben gazdag játékával szemben ellenfelei gyakran tehetetlenül álltak. Alakjához viszonyítva meglepően nagy lövőerővel rendelkezett. Mozgását és képességeit megfelelően érzékelteti, ha megemlítjük, hogy a késői utódok közül éppen a legnagyobb, Puskás Ferenc játékfelfogása emlékeztetett rá sok tekintetben” – olvashatjuk Antal Zoltán és Hoffer József Alberttől Zsákig című könyvében Híres/Hirzer Ferencről.

Tizenegy évesen lett igazolt játékos a Törekvésben, ahol hét évvel később bemutatkozott az élvonalban. Az éppen dúló, a Törekvést különösen érzékenyen érintő profi-amatőr álvita miatt komoly sajtóvisszhangot kapott a tehetséges fiatal bemutatkozása, a Sporthírlap 1920. szeptember 27-i száma címlapos hírei között hozta a vasutas csapat szándékát: „A Törekvés ifjúsági bajnokcsapata nagy segítségére van most a vasutascsapatnak, amikor egymásután kell hűtlen játékosait pótolnia. Már eddig is többen szerepeltek az I.-ben, míg most Csapkay helyét fogja ismét ifj. játékos, Hirzer betölteni. A kitünően bevált ifjúsági csapatot a kőbányai gimnázium növendékeiből Ivancsics Mihály, a Törekvés lelkes ifj. intézője nevelte.” A 4. oldalon, a Törekvés BEAC elleni bajnokijáról szóló tudósításában pedig még kiemelik: a „nagytehetségű Hirzer előnyösen mutatkozott be” a bal szélen.

Két évvel később érkezett el az idő, hogy Híres/Hirzer meggypiros mezben is megmutathassa tehetségét. Kiss Gyula a Svájc elleni 1922. június 15-ei barátságos találkozón avatta fel az újoncot, majd a júliusi északi túrára is magával vitte, s mindhárom mérkőzésen tesztelte balösszekötőben és szélső poszton is. Első válogatottbeli góljára 1923. március 11-ig kellett várni, akkor viszont mindjárt kettőt termelt – Svájcnak. (33 válogatott mérkőzéséből ötször találkozott a helvétekkel, ahogyan az olaszokkal, míg négyszer a csehekkel, és nyolcszor találkozott Ausztria legjobbjaival, ami jól mutatja, hogy a Monarchia korabeli ellenfeleinkkel az első nagy világégést követően is megmaradt a sportbarátság.)

Sokak szerint ezen a Lausanne-i találkozón nyújtott teljesítményével Hirzer/Híres Orth-i magasságokba emelkedett, s csak részben azért, mert az akkor legnagyobbnak tartott magyar játékoshoz hasonlóan ő is két góllal vette ki részét a svájciak 6-1-es legyőzéséből, hanem mert játékban is felnőtt a nagy elődhöz. A Nemzeti Sport másnapi távirati tudósításában dicséri a magyar csapat játékát, külön kiemelve a center és a balösszekötő összmunkáját: „Hol a bekkek, hol meg a halfok küldik okos passzaikkal küzdelembe a csatársort, melyben főleg Orth és Hirzer értik meg egymást s lendítik előre a támadást.”

Még abban az évben elindult világgá, de legalábbis Európába szerencsét próbálni, és egy kis pénzt keresni – profi labdarúgó lett, és mivel ezt nem tehette meg itthon, külföldre ment. Csehszlovákia, Brno volt az első állomás, a Makkabi Brünn, majd Hamburg következett, és 1925-től a Juventus, ahová a Törekvés egykori futballistája, a profizmussal először „megvádolt” Ging József ajánlotta be, aki akkor már öt éve futballozott és edzősködött Olaszországban, közben menedzselve a magyar futballistákat.

Hirzer Ferenc részt vett a párizsi olimpián is, ahol két mérkőzésen lépett pályára, a történelmi vereséggel véget ért Egyiptom elleni találkozót megelőzően a Lengyelország elleni 5-0-s győzelemből is két góllal vette ki részét, s ezután már csak egyesével lőtte a gólokat a nemzeti csapatban.

Azzal, hogy fizikailag egyre messzebb került az országtól, válogatottságainak száma sem nőtt, három év alatt eggyel sem. 1927-ben, azután, hogy már Magyarországon is létjogosultságot nyert a profizmus, hazatért a Hungária FC-hez, ahol öt idényt töltött, s öt éven át szerepelt még a válogatottban is, összesen húsz mérkőzésen, nyolc góllal.

A Hungária FC-vel magyar bajnok (1928-1929) és Magyar Kupa-győztes (1931-1932), a Juventusszal olasz bajnok és gólkirály lett (1925-1926). Profi pályafutása végén svájci és francia alacsonyabb osztályú csapatokban vezetett le, majd Olaszországban edzősködött haláláig.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/munkacsiimre/" target="_self">Munkácsi Imre</a>

Munkácsi Imre

újságíró, szerkesztő, az NQV főszerkesztő-helyettese

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Ópusztaszer hazavár
Ópusztaszer hazavár