Budapest, 1891. 11. 27. – Pisa, 1984. 03. 22.
Válogatottsága: 8 (0)
1916: AUT-HUN 3:1, HUN-AUT 2:1, HUN-AUT 2:3. 1918: HUN-AUT 2:0, HUN-SUI 2:1, AUT-HUN 0:2, AUT-HUN 0:3. 1919: HUN-AUT 2:1. Mérlege: 6-0-2
Klubjai: Törekvés SE (1908-1919) Wiener AF (1919), Nemzeti Sport Club (1919) Törekvés (1919-1920), Első magyar profi csapat (1920), Udine (1920-1921).
Tizenhat évesen, 1908 nyarán igazolta le az élvonalbeli Törekvés Ging Józsefet, aki ezt követően 11 éven át játszott középfedezetként a Kőbányai Vasutasoknál, szigorúan amatőrként, s dolgozott a MÁV-nál műszerészként. A szakmájához nélkülözhetetlen precizitás jellemezte a pályán is: jól olvasta a játékot, ezért jól helyezkedett és gyakran szerelt, majd hosszú, pontos labdákkal indította a támadásokat; mindezek mellett fáradhatatlan robotos volt. Mégis átlagos képességű centerhalfnak tartották, s amikor az átlag felettiek elfogytak előle, akkor hívta a kapitány, a válogatott élére 1914 után visszatérő Herczog Ede. Ausztria volt Ging számára az első ellenfél 1916. május 7-én (1-3), s három évvel később, 1919. április 6-án, Budapesten (2-1), nyolcadik válogatottsága alkalmával az utolsó is, Német-Ausztria néven. Szovjet-Magyarországként nem volt egyszerű ennek a mérkőzésnek a tető alá hozása, de sikerült, amivel leginkább az bizonyosodott be, hogy bár az Osztrák–Magyar Monarchiának vége lett, a futballbarátság töretlen maradt.
Okozott viszont törést a hazai labdarúgás fejlődésében a politikai sokkból fakadó zűrzavar, az ezzel együtt járó sportpolitikai kuszaság, és a futballtársadalmat akkoriban megosztó, az Európa számos országában már a „kertek alatt lopakodó” profizmus problémája, ami Ging Józsefet sodorta ennek az új konfliktusnak a kirakatába. Őt és Plattkó Ferencet, a Vasas, majd az FC Barcelona kiváló kapusát vádolták először azzal, hogy 1919 végén, amikor a magyar játékosok tucatszám igazoltak Ausztriába, rövid, Wiener AF-ben töltött idejük alatt pénzt kaptak a játékért; majd jött az úgynevezett Első magyar profi csapat berlini vendégjátéka gerjesztette sajtófelháborodás. Végül a „profi kérdés” Ging József számára egy olaszországi „amatőr” szerződéssel zárult le, az Udinese Calcio hívta játékos-edzőnek, adva a látszatra is, egy tisztes polgári foglalkozással megtoldva ajánlatát: Ging főállásban egy villamossági vállalat műszaki vezetője lett. Hogy hányszor látták őt a műszaki vezetői irodában, arról nincs hírünk, de arról annál több, hogy ki mindenkinek volt az önkéntes menedzsere a napfényes Itáliában. Többek között a Juventus sztárjaivá lett Viola Józsefnek és Hirzer Ferencnek, vagy a Bolognában ünnepelt Urik Józsefnek, és vele együtt a Milanban is a nagyok közé emelkedett Hajós Árpádnak. Közben edzősködött az olasz első, második és harmadik vonalban is, 1951-ig, visszavonulásáig nem kevesebb mint tíz csapatnál. A második világháború után végleg Pisába költözött, amelynek Tirrenia nevű városrészében szállodája volt.
