Arad 1905.05.30 – Kaposvár 1977.10.13
Válogatottság: 21 (24). 1929: HUN-AUT 2:1. 1930: HUN-NED 6:2, AUT-HUN 2:3. 1931: TCH-HUN 3:3, HUN-SUI 6:2, YUG-HUN 3:2, HUN-TCH 3:0, HUN-AUT 2:2, HUN-SWE 3:1, ITA-HUN 3:2. 1932: EGY-HUN 0:0, SUI-HUN 3:1, HUN-GER 2:1. 1933: HUN-SUI 3:0, AUT-HUN 2:2. 1934: HUN-BUL 4:1, HUN-ENG 2:1, AUT-HUN 2:1, ITA-HUN 4:2, IRL-HUN 2:4. 1935: SUI-HUN 6:2. Mérlege: 11-4-6.
Klubjai: AMEFA Arad (1921-1926), Colțea Brașov (1926-1928), Újpest FC (1928-1936), Rapid București (1936-1941), Kaposvári Rákóczi (1941-1945).
A magyar labdarúgás gazdag történetének egyik legjobb játékosát, a somogyi gyökerű Bene Ferencet az az Avar István ajánlotta az Újpest figyelmébe, aki négyszer volt magyar, kétszer román bajnok, odaát gólkirályságig, a magyar címeres mezben 1934-ben világbajnoki negyeddöntőig jutott. A magyar válogatottban 1929 és 1935 között 21 mérkőzésen 24 gólt ért el. Avar nacionáléjához hozzátartozik, hogy a BEK és a BL elődjének tekinthető Bajnokok Tornáján a győztes Újpest FC-ben is főszereplő, gólgyáros volt. Ezt a versengést 1930-ban rendezték meg Svájcban, meghívták a fontosabb európai nemzetek bajnokcsapatait, közülük tíz ott volt a Servette ez alkalommal átadott stadionjában. És az Újpest a spanyol, a holland, a svájci, végül a csehszlovák bajnok ellen győzve, 16-1-es gólkülönbséggel lett Európa legjobbja.
Avar István híresen nagy lövő, ellenállhatatlan csatár volt. Bombái mellett 40-50 méteres keresztlabdái tették híressé. Önmagáért beszél rendkívüli, 1,14-os gólmutatója (a román válogatottban 1926-27-ben 2 mérkőzésen 3 gólt jegyzett). A magyar válogatottban háromszor is lőtt három gólt (Hollandia, Csehszlovákia és Svájc ellen). Bemutatkozásként az osztrákok ellen egy gól és egy gólpassz volt a teljesítménye, de így is a kritikusai a szervezőjátéka hiányosságaira mutattak rá. Erre a következő meccsén a hollandoknak hármat vágott és adott egy gólpasszt, mire egy 6:2-es győzelem után azt kapta a sportlaptól: „ludas abban, hogy a csatárjáték nem volt igazán magyaros és igazán nagyvonalú”.
Annak ellenére, hogy a korszak leghatékonyabb gólfelelőse volt (az Újpestben 149 mérkőzésen 161 gólt szerzett), az első és utolsó válogatottsága között lejátszott 44 mérkőzésből csak 24 jutott neki. A sportlapok tudósításaiból a kapura állandó veszélyt jelentő, erőszakos, megalkuvást nem ismerő támadó alakja rajzolódik ki, aki egyébiránt a válogatottban többször szerepelt összekötőként a fradista, szintén center Turay József mellett. Avar a 9 tétmeccsén 10 gólt lőtt. Kitartására, sportszerűségére jellemző, hogy öt év hadifogság után 48 évesen játékos-edzőként segítette a kaposvári labdarúgás újjáélesztését.
