Oldal kiválasztása

Meggypiros

Dunai János

Dunai János

(Gara, 1937. 06. 26. – )

Dunai (II.) Antal bátyja, aki Dujmov Ivánként született, a sportsajtóban Dunai, majd Dunai I., jogi diplomájának megszerzése után, 1964-től Dunai dr. néven szerepelt. Jó felépítésű csatár volt, a Pécsi Dózsában mutatkozott be az élvonalban, onnan lett válogatott is, előbb az utánpótlás, majd a B csapatban.

Dunai Antal

Dunai Antal

(Gara, 1943.03.21. – )

Az ezüstös olimpia után Dunai II. Antal még három alkalommal ölthette magára a meggypiros mezt, utoljára 1973. május 16-án. Olimpiai bajnok és ezüstérmes, Európa-bajnoki 4. helyezett. Az Újpestben ezt követően még négy idényben szerepelt, tizenkét év alatt 326 bajnoki mérkőzésen 202, kereken hatvan nemzetközi kupamérkőzésén 39 gólt szerzett.

Olimpiai arany, Európa-bajnoki bronz

Olimpiai arany, Európa-bajnoki bronz

Puskásék utódai további két arannyal, valamint egy-egy ezüst és bronzéremmel járultak hozzá az éremkollekcióhoz

Ha az idei Eb (immáron 24-es döntőjében) utolsó csoportmeccsén a németek ellen kihúzzuk 2-1-gyel, és bejutunk a nyolcaddöntőbe, az ünneplő tömeg valószínűleg napokra leállítja a nagykörút forgalmát, ahogyan néhány órára megtörtént az 2016-ban. De ez ma van, s így van jól, mert nem szabad elfelejteni, hogy voltak idők, amikor még az Eb-részvétel is elképzelhetetlen távolban volt.

Bene Ferenc

Bene Ferenc

(Balatonújlak, 1944.12.17. – Budapest, 2006.02.27.)

Bene Ferenc a valaha volt legnagyobb magyar gólvágók egyike. A statisztikák szerint az 1958 és 1985 közötti, huszonhét éves pályafutása során 1430 mérkőzésen lépett pályára a megye I-től a különböző válogatottakig, beleszámítva az előkészületi és gálamérkőzéseket is, ezeken összesen 1390 gólt szerzett.

Angolverés Budapesten – 1934

Angolverés Budapesten – 1934

A magyar futball ismét méltó lett régi hírnevéhez

Az Üllői úton egy rajzszöget nem lehetett leejteni, 35 000 néző zsúfolódott össze a lelátókon. A nagy várakozást indokolta, hogy nagyon régen, még 1909-ben jártak nálunk utoljára az angolok, ráadásul mindhárom korábbi budapesti fellépésükön simán nyertek…

Marseille, a magyar futball Mohácsa

Marseille, a magyar futball Mohácsa

Mindenképp szerencsétlen húzás volt a kapitányváltás

A sorsdöntő meccsre a szállodából késve indultunk el, mert a csapatnak várnia kellett a hasmenéssel küszködő MLSZ-elnökre, Hegyi Gyulára. A vb-indulásról döntő meccsre a játékosok a dugóba került buszban öltöztek át, idejük sem volt bemelegíteni.

Egy szép bronz

Egy szép bronz

Baróti szinte mentegetőzve nyilatkozta, hogy a magyar labdarúgás erejének ezúttal a harmadik hely felelne meg leginkább

Az 1964-es Európa-bajnokság Nemzetek Európa Kupája vagy Európai Nemzetek Kupája néven is szerepel a sportág történelemkönyveiben. A sorozatban 30 válogatott indult.

Chilei mozaik

Chilei mozaik

Az 1962-es vb előtt Baróti Lajos aprólékos műgonddal rakta össze a csapatát

Elöl zseniális támadók között válogathatott a mester: Sándor, Farkas, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi és Rákosi mellett a vb-keretben ott volt még két kitűnő csatár: Kuharszki és Monostori. Igaz, Göröcs nem szeretett jobbszélsőt, Rákosi pedig baloldali középpályást játszani, de ezt a támadó szekciót még a brazilok is elfogadták volna.

Bolognai Hugo Meisl módra

Bolognai Hugo Meisl módra

„A magyarok vagy lakodalmat ülnek, vagy temetnek”

„Nem tehetünk róla, de le kell írnunk ezt az avítt, gyűlölt és hazug kifejezést, amely azért hazug, mert sokat visszaélnek vele: tipikus magyar sors volt az, ahogy Bolognában a sors kereke alá került a magyar válogatott tizenegy” – értékelt a sportnapilap. És persze újra elkezdtünk temetni.

Eisenhoffer, az első profik egyike

Eisenhoffer, az első profik egyike

Budapest, 1900. 11. 08. – Budapest, 1945. 02. 14.

Közép-Európában a labdarúgás az identitás terepe lett a Monarchia szétverése után. Három központ, Bécs, Prága és Budapest versengett egymással a futballhatalmi pozícióért.

Mészáros Bubu, az öntörvényű zseni

Mészáros Bubu, az öntörvényű zseni

Extraképességű, virtuóz kapus volt

A legendákban az a jó, hogy ha véletlenül kevés bennük az igazság, akkor is igazak. Mesélik, amikor Mészáros Ferenc 31 évesen a portugál Sportinghoz igazolt, az első edzőmeccsén nyomokat hagyott a szurkolókban és az edzőjében.

Híres Ferenc

Híres Ferenc

Budapest, 1902. 11. 21. – Trento, 1957. 04. 28.

Budapest, 1902. 11. 21. – Trento, 1957. 04. 28.